Paul G. Marinos professzor az MTA előadássorozatán beszélt a mérnökgeológia időszerű eredményeiről és a szakterülete perspektíváiról.

„Minden projektnek megvan a maga szépsége, kihívása” – vélekedett a bme.hu kérdésére Paul G. Marinos professzor, az Athéni Műszaki Egyetem professzor emeritusa, a Nemzetközi Mérnökgeológiai Egyesület (International Association of Engineering Geology and the Environment, IAEG) korábbi elnöke, aki „Ongoing challenges in Engineering Geology for tunneling in difficult ground” címmel tartott előadást a közelmúltban az MTA-n, majd meglátogatta műegyetemi kollégáit is a BME Építőmérnöki Karon.

Legutóbbi munkáiról mesélve a tadzsikisztáni Rogun-völgyzárógát tervezését említette, hozzátéve, hogy a gát a világ legmagasabbja, több mint 330 méter lesz. „De említhetek egy örményországi projektet is” - folytatta a professzor. „Itt egy új építményt hozzá kell illeszteni egy 1991-ben abbahagyott régihez, és ez nagy kihívás. Nincs hozzá használati utasítás vagy szakácskönyv, nulláról kell kitalálni, hogyan lehet ezt megoldani. Egy ilyen érdekes projekt Sri Lankához köthető, ahol a közel 600 m vastagságú vízzáró réteg alatt található vízadó réteget termelték ki. A vízadó különleges, szabálytalan kifejlődése miatt a víz kitermelés káros hatása nem közvetlenül a felszínen jelentkezett, hanem a kutaktól több kilométer távolságban lévő falvak házai megsüllyedtek, a falak megrepedtek. Most legutóbb pedig Jeruzsálemben, Jézus sírjának feltárásakor találtak kollégáim több olyan üreget, pincét, amelynek az állékonyságát kell vizsgálnunk.”

„Az Athéni Műszaki Egyetem kapcsolata a Műegyetemmel a '90-es évek elejéig nyúlik vissza: az Erasmus-program adott először keretet az együttműködésnek” – idézte fel emlékeit a bme.hu kérésére. „Nem pusztán diákcserében gondolkodtunk, hanem a kutatók közötti együttműködésben is, ami azóta ki is fejlődött. Több közös projektet, publikációt valósítottunk meg a mélyépítészet és a műemlékvédelmi építészet területén. Kiváló kollégákkal dolgoztunk, például Kertész Pállal, Kleb Bélával és Török Ákossal – aki akkor még csak ígéretes fiatal kutató volt, ma a Geotechnika és Mérnökgeológia Tanszék vezetője. Az évek során sok görög diák végzett mérnökként a BME-n és sokan közülük ma is hazájukban dolgoznak” – hangsúlyozta a professzor, aki igen elkötelezett a jó kapcsolatok további ápolása mellett a Műegyetem oktatóival és kutatóival. Két éve részt vett a BME mérnökgeológiai oktatása megkezdésének 150 éves évfordulója alkalmából rendezett konferencián is. Ezúttal az MTA Földtani Tudományos Bizottsága által szervezett földtudományi napon adott elő – első külföldi előadóként.

Marinos professzor igen jelentős nemzetközi szakmai tapasztalattal rendelkezik: akadémiai karrierje mellett görög és francia vállalatoknál dolgozott. Több mint 35 éve a mérnökgeológia és a geotechnika független specialistájaként kormányoknak, cégeknek, valamint az IMF felkérésére dolgozik nagyszabású beruházásokon. A professzor ez utóbbi szakértőjeként rendszeresen járt a feltörekvő országokban. Az eddig felkeresett államok listáján Albánia, Bulgária, Burundi, Chile, Ciprus, Ecuador, Etiópia, Görögország, Grúzia, Franciaország, India, Irán, Irak, Izrael, Jordánia, Katar, Kenya, Laosz, Libanon, Madagaszkár, Malawi, Marokkó, Nigéria, Olaszország, Örményország, Pápua Új-Guinea, Peru, Portugália, Ruanda, Szerbia, Spanyolország, Sri Lanka, Svédország, Szaúd-Arábia, Tádzsikisztán, Tanzánia, Törökország, Uganda, Ukrajna és Zambia áll.

Marinos professzor szakterülete a kőzetek vizsgálata mérnökgeológiai aspektusból: kutatócsoportjával a kőzetek osztályozásának problémáit, az ún. gyenge kőzetek tulajdonságait és viselkedését tanulmányozza. Munkája kiterjed a gátak, az alagutak, a földcsuszamlások, a lejtők és a kőzetek instabilitásának kérdéskörére. Közel 320 közleménye jelent meg, 120 konferencián vett részt, számos folyóirat szerkesztője vagy szerkesztőbizottsági tagja. Szakmai díjak egész sora után 2014-ben a francia Akadémiai Pálmarend lovagja is lett (Chevalier de l’Ordre des Palmes Académiques).

Paul G. Marinos Török Ákossal

„A mai építőmérnököknek fókuszáltabb a tudásuk, mint amikor én voltam diák, és az oktatás jelentős mértékben fejlődött az utóbbi 10-15 évben. Korábban az építőmérnököknek általánosabb enciklopédikusabb tudásuk volt, ma már egyes kiemeltebb képzési helyeken sokkal fókuszáltabb, a gyakorlati élet problémáira koncentráló oktatásra van szükség. A BME Építőmérnöki Karán folyó oktatás ilyen, s ez a mérnökgeológiai tudás is hozzájárul a mérnöki projektek sikeres megvalósításához."

HA - TJ

Fotó forrása: BME ÉMK