2017. február 23.
Pár nap múlva a BME vendége lesz Johann-Dietrich Wörner, az Európai Űrügynökség elnöke, aki az űrinnovációról tart szabadon látogatható előadást.
„Magyarország tavaly elnyert teljes jogú ESA-tagsága révén új dimenziók nyíltak meg a hazai űrkutatók előtt” – hangsúlyozta a bme.hu kérdésére Kovács Kálmán, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Irányítástechnika és Informatika Tanszék egyetemi docense, a BME Egyesült Innovációs és Tudásközpont igazgatója, a BME Űrfórum vezetője. „Ez tükröződik a BME Űrfórum két programjából is: a közelmúltban megrendezett és egy sor nemzetközi szaktekintélyt felvonultató H-SPACE 2017 (erről szóló beszámolónk ITT olvasható – szerk.) után a jövő héten Budapestre érkezik Johann-Dietrich Wörner, az Európai Űrügynökség (ESA) főtitkára a kormány vendégeként. A darmstadti egyetem korábbi professzora, a Német Űrközpont volt vezetője elfogadta a Műegyetem rektorának személyes meghívását is, így február 28- án Enabling Innovation #SPACE 4.0 címmel tart előadást az egyetemi közösség és minden érdeklődő számára."
| A BME Űrfórum fogja össze a műegyetemi űrkutatást és űrtechnológiai fejlesztést, azaz, nem kevesebb, mint négy kar tizenkét tanszékén folyó űrtevékenységet. Az idei év egyben több jelentős űrkutatási esemény évfordulója is: októberben idézi fel a szakma az első, ember alkotta űreszköz, a Szputnyik 60 évvel ezelőtti felbocsátásának időszakát. A BME mindemellett idén ünnepelte – éppen a H-SPACE 2017 konferencia idején – a MASAT-1 öt évvel ezelőtti feljuttatását is. |
Johann-Dietrich Wörner 2015 nyarán vette át az Európai Űrügynökség vezetését. Programjában a jövőbeli űrtevékenység jellemzésére az iparban használatos kifejezést használ: eszerint az Industry 4.0 mintájára meg kell születnie a Space 4.0 korszakának is.
Az Industry 4.0 a kiber-fizikai rendszerekre, a Smart-alkalmazásokra épülő világot jelenti, amely több ipari korszakváltás eredményként jött létre. Az űrtevékenység szakaszait tekintve a Space 1.0 korszak a klasszikus csillagászati módszerek idejét jelenti, a Space 2.0 a szovjet-amerikai űrversenyt, az Apollo-korszakot fémjelzi, amikor ember jutott a Holdra. A Space 3.0 korszakában a nemzetközi együttműködések eredményeként létesült a Nemzetközi Űrállomás.
A Space 4.0 jellegzetessége, hogy a társadalom szélesebb körű szereplői válnak az űrtevékenység részeseivé. Kereskedelmi társaságok, magán-űripari kezdeményezések új utakat jelölnek ki, és új célokat valósítanak meg. Ez a fejlődés szoros kölcsönhatásban van más iparágakkal, valamint hatást gyakorol a kutatással-fejlesztéssel kapcsolatos érdekegyeztetés folyamatára is.
„Európa ’ütemet válthat’ az űrkutatásban, miután az Egyesült Államokban az űrprogram támogatásának mértéke viták kereszttüzében áll” – ecsetelte Kovács Kálmán. „Ez egyszerre feladatot, és lehetőséget is nyújt Európa számára: akár az élre is törhetünk. Új perspektívák nyílnak az ESA frissen felvett tagjai, például Magyarország számára is. Sok területen lehet keresnivalónk: többek között az oktatásban és a kutatásban, valamint a modell-jellegű integrált berendezések megalkotásában. Ezekhez az ’új szelekhez’: az űrkutatás időszerű kérdéseihez és az öreg kontinens szerepvállalásához kapcsolódik a főtitkár előadása is.”
Regisztráció Johann-Dietrich Wörner előadására: http://esa.eit.bme.hu/
HA - TJ
Fotó: Takács Ildikó