Tisztelgés Polónyi István életműve előtt

2017. március 03.

Kiállítással és szakmai héttel köszöntötte a BME a Németországban alkotó építészt, aki 65 éve vette át műegyetemi építőmérnöki diplomáját.

„Az építészeknek tanítjuk a ’hogyant’ és utána tanítjuk a ’mit’. De a ’miértre’ sajnos gyakran nem tanítjuk meg őket” – osztotta meg a képzéssel kapcsolatos aggodalmait a bme.hu kérdésére Polónyi István világhírű építész, aki számos egyéb szakmai elismerése mellett a BME tiszteletbeli doktora is. „A ’hogyan’ kérdésre nagyrészt matematika és az elméleti mechanika segítségével kaphatunk választ, azaz, nincs közvetlen kapcsolata a valósággal. Szörnyű, hogy gyakran e ’hogyan’ alapján szűrjük a hallgatókat, pedig a tanár igazi feladata a diák kíváncsiságának felkeltése, majd segítése e kíváncsiság kielégítésében. Természetesen a matematika lényeges a tervezés folyamatában, de nem célszerű előre, csomagokban ’adagolni’ e tudományt, hanem csak mindig ott kell használni, ahol szükséges. Fontos, hogy a diákok ne csak a számítást tanulják meg, hanem ismerjék meg magát a tervezési folyamatot is. Ezt nemcsak elmesélnünk kell nekik, hanem úgy kell szerveznünk a képzést, hogy – a legkülönbözőbb szakirányokkal együttműködve – gyakorolni is tudjanak. A diákok közösen csináljanak terveket, és ne csak arra számítsanak, hogy majd minden magától kialakul a gyakorlatban.”

Polónyi István 65 évvel ezelőtt vette át építőmérnöki diplomáját, majd néhány héttel az 1956-os forradalom kitörése előtt távozott nyugatra. „Az országnak a háború után mérnökökre volt szüksége. Az utolsó, a nyolcadik szemeszter alatt a diplomatervemet is elkészítettem, így 22 éves koromban kaptam oklevelet” – emlékezett a kezdetekre. „Úgy terveztem, hogy két évet dolgozom itthon – az Ipartervben ez teljesült is –, később három-három évet francia, német, majd angol vagy amerikai irodában; így olyan tudásbázist szerezhetek, amely megfelelő lesz a további szakmai munkához.”

Az ötvenes években ezek a tervek teljességében kivitelezhetetlenek voltak. Polónyi István élete és munkássága így végül Németországban teljesedett ki.

„Nem volt doktorátusom, ezért kezdetben nem kaptam egyetemi tanári kinevezést.” A vasbeton héjszerkezetek tervezésében szerzett jártassága azonban hamarosan kamatoztathatóvá vált. „Az esseni St. Suitbert templom tervét ismerték el habilitációnak, így 35 éves koromban a Berlini Műegyetemen a Tartószerkezetek Tanszékének nyilvános rendes tanszékvezető tanára lettem” – idézte vissza.

Gyakorló építészként jól ismerte az építő- és az építészmérnökök szakmai szempontjai között időnként fellángoló ellentéteket. Erre a tapasztalatra építve dolgozott ki új oktatási koncepciót. 1973-ban a Dortmundi Egyetem Építéstudományi Kara mérnök szakának létesítésével bízták meg. Projektorientált oktatást vezetett be, amelynek keretében az építész- és az építőmérnök diákok egyes előadásokat közösen hallgattak, majd három nagyobb tervet – a valós gyakorlathoz hasonlóan – együtt dolgoztak ki. A Dortmundi Modell nagy sikere hozta el számára a Kasseli Egyetem, a Budapesti és a Berlini Műegyetem díszdoktori címét.

Polónyi István számos igen jelentős német és nemzetközi építésszel dolgozott együtt több, mint hatvan évet átívelő alkotói pályafutása alatt a legkülönfélébb projekteken. Nevéhez fűződik például a kölni kerámia múzeum (Keramion), valamint a mannheimi műszaki múzeum tervezése, miközben hidakat és templomokat is tervezett. A német Művészeti Akadémia tagja és a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja valamint Palotás László-díjas.

„Most is állandóan dolgozom valamilyen problémán” – vallotta. „Eladtam ugyan a saját irodámat, de együttműködöm tanítványaimmal.”

„Polónyi István azok közé az építőmérnökök közé tartozik, akik keresik a szerves kapcsolatot az építészettel. Egész életművét meghatározza a forma, a tartalom, a szilárdságtani tulajdonságok és az esztétika egységbe foglalása” – fogalmazott Józsa János a „Geometria - tartószerkezet – építészet” című, Polónyi István életművét bemutató kiállítás megnyitóján. A rektor rámutatott a professzort foglalkoztató egyik fő kérdésre: hogyan válnak széppé is a kiváló statikai megoldások? „Polónyi professzor iskolateremtő, számos egyetemen vitte sikerre oktatási elképzeléseit, amelyek mérnökgenerációk számára szolgálnak iránytűként” – tette hozzá.

„A professzor úr a tartószerkezetek esztétikáját, a műszaki tudományok filozófiáját, a vasbetonelmélet kritikai elemzését, valamint a döntéseknél a ’miértek’ ismeretét tekintette vezérelvének gazdag szakmai pályafutása során” – hangsúlyozta a nyitó workshopon elhangzott laudációjában Balázs L. György a BME Építőmérnöki Kar Építőanyagok és Magasépítés Tanszék vezetője, a Nemzetközi Betonszövetség tiszteletbeli elnöke, az eseménysorozat főszervezője és moderátora, aki kiemelt jelentőségűnek minősítette, hogy a BME Építőmérnöki Kara és a BME Építészmérnöki Kara egyaránt támogatta a kiállítás és a szakmai hét megszületését.

A kiállítás megnyitójának díszvendégei voltak: Dunai László, a BME Építőmérnöki Kar dékánja, Molnár Csaba, a BME Építészmérnöki Kar dékánja, Balázs L. György tanszékvezető egyetemi tanár, Kassai Ferenc, a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara elnöke, Eltér István, a Magyar Építész Kamara alelnöke, Dévényi Sándor, a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke, Liska András, a Hajdú-Bihar Megyei Mérnöki Kamara elnöke. Mindannyian személyesen köszöntötték az alkotót.

Polónyi István „Köszönet az Alma Maternek” címmel tartott előadásában olyan kiváló oktatókról és szakemberekről emlékezett meg, mint Kaliszky Sándor és Menyhárd István, vagy a mesterének tekintett Gnädig Miklós.

A kiállítás Polónyi István különböző építészeti kialakításokra talált konstrukciós megoldásait mutatta be nagyszámú fénykép felhasználásával. Interaktív modellek tették érthetővé a teherviselések alapvető működési mechanizmusait a tartószerkezeteknél.

A kiállítássorozat eddigi állomásai az elmúlt években: Dortmund, Hamburg, Cottbus, Berlin, München, Debrecen, valamint a FUGA Budapesti Építészeti Központ. Szakmai támogatók: a BME Építőmérnöki Kar, a BME Építészmérnöki Kar, a Magyar Mérnöki Kamara, a Zielinski Szilárd Szakkollégium és a Nemzetközi Beton Szövetség (fib) Magyar Tagozata.

A szakmai héten workshop-sorozat járta körül az építészeti – elsősorban a vasbeton-építészeti – terület elméleti és oktatási aspektusait, valamint Polónyi István egész életművét.
A kiállítás megszervezését támogatta a MARKET Építő Zrt.