A NASA asztrofizikusa volt a BME Űrfórum, majd a Simonyi Károly Szakkollégium által rendezett Konferencia vendége.

„Az asztrofizikusok számára a három legfontosabb kérdés: egyedül vagyunk-e a világegyetemben, hogyan jutottunk el idáig, és hogyan működik az univerzum?” – fogalmazta meg tudományágának alapkérdéseit Kartik Sheth, a NASA asztrofizikusa azon a BME Űrfóruma által szervezett kötetlen találkozón, amelyen Jakab László Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánja köszöntötte, beszélgetőtársa Kovács Kálmán, a VIK Egyesült Innovációs és Tudásközpont igazgatója, a BME Űrfórum vezetője volt. A Simonyi Szakkollégium meghívására Budapestre látogató NASA szakembernek sűrű programja volt a Műegyetemen: űrkutatással foglalkozó kari műhelyeket látogatott meg az Űrfórum szervezésében, majd jelenleg végzett kutatásairól tartott előadást a Simonyi Napok keretében.

Az Űrfórum eszmecseréjén a NASA felépítését és a legfontosabb futó projekteket mutatta be, és beszélt a BME-vel létesíthető együttműködés lehetőségeiről is. Kartik Sheth a NASA Tudományos Küldetések Igazgatóság szakembere. Az intézmény négy szekciót, a földtudományokat, a bolygótudományokat, a napfizikát és az asztrofizikát foglalja magába. Kartik Sheth ez utóbbiban tevékenykedik fizikusként. Az asztrofizikai osztály munkájának nagy részét a világegyetem eredetének, fizikájának vizsgálata, valamint az exobolygók felkutatása teszi ki, összhangban a cikk elején feltett kérdésekkel. A NASA nagy múltú tervekre alapozza munkáját: a jelenleg futó projektek olyan eszközökre épülnek, mint a Hubble vagy a Spitzer űrteleszkóp, amelyeket évtizedekkel ezelőtt építettek. A közeli jövő nagy ígérete a James Webb űrteleszkóp felbocsátása, amelytől sokat várnak a kutatók: a kiöregedett Hubble szerepét fogja átvenni. A TESS űrtávcső (Transiting Exoplanet Survey Satellite – Fedési Exobolygó-felmérő Műhold) pedig az exobolyókat kutatja majd.

Kartik Sheth jelenleg ún. „program scientist” a SOFIA projektben, amely egy speciálisan átalakított Boeing 747-re alapul: a két és fél méteres teleszkópot a testében hordozó repülőgép majdnem minden éjjel repül, és értékes adatok sokaságát gyűjti.

Kartik Sheth rámutatott, hogy a NASA több programja egyúttal egyértelműen állásfoglalás a nemzetközi együttműködés szükségessége mellett, ilyen például a légiforgalmi menedzsment vagy a légiforgalmi biztonság. Emellett oktatási programok sora várja a legkülönbözőbb életkorú diákokat, némelyikre – pl. a globális kihívásokkal, a globális felmelegedéssel kapcsolatosak – nemzetközi hallgatók jelentkezésére is számítanak. Ígéretesnek tartotta a BME cubesat kutatásait, és kiemelte, hogy a big data területétől az asztrobiológiáig, vagy a ballonos kutatásokig egyaránt vannak lehetőségek akár magyar hallgatók és kutatók csatlakozására is.

Kovács Kálmán hozzátette, a múltban az intézmények számára nehézkes volt az együttműködés a NASA-val, inkább egyéni vállalkozások kaptak lehetőségeket. A BME-n tervezett űrmérnöki szak beindításához azonban stabil kapcsolatok szükségesek: a közelmúltban létrejött teljes jogú ESA tagságunk nem zárja ki, sőt erősíti a szándékot, hogy másokkal – például a NASA-val, vagy akár az űrkutatás területén egyre nagyobb szerepet játszó országok (India, Kína) szakembereivel – létesüljenek kapcsolatok.

A magyar felek bemutatták az Űrtevékenység a Műegyetemen 2017 kézikönyvet és a Magyar Űrkatalógust, valamint beszéltek a REXUS/BEXUS elnevezésű, európai együttműködés révén, a diákok számára szervezett rakéta- és ballonkísérleti program oktatási eredményeiről is.

A Simonyi Konferencián Katrin Sheth fő kutatási területe, a galaxis evolúciója és az ún. Trójai csoportok (Trojan asteroids) mellett a közelmúlt szenzációs bejelentéséről, a Spitzer űrteleszkóp által a Trappist-1 vörös törpe csillag körüli hét földszerű exobolygó felfedezéséről beszélt, érintve a sokakat foglalkoztató alapkérdést is, hogy vajon egyedül vagyunk-e a világegyetemben (az előadás a Budavári Schönherz Stúdió honlapján megtekinthető – szerk.).

HA - TJ

Fotó: Takács Ildikó, SPOT Fotókör