A BME Építészmérnöki Kar hallgatói közül csaknem hétszázan mutatják be alkotásaikat a kapcsolódó virtuális kiállításon.

„A tanterv ’széthúzza’ az alkotás folyamatának megismerését, így az nem integrálódik hatékonyan az oktatásba” – világította meg az Alkotóhetet létrehozó körülményeket a bme.hu számára Kádár Bálint, az Építészmérnöki Kar Urbanisztika Tanszékének tanársegédje, a tavalyi és az idei Alkotóhét főszervezője. „Ez a hét arról híres, hogy rengeteg minden történik nagyon sok helyen. A húsz éves jubileumi Alkotóhéten felvetődött, hogy új formátumot kellene kipróbálni a nagy, közös tematikára épülő, egységes forma helyett. Így tavaly óta, a képzés megújításának jegyében – kísérleti jelleggel – új rendszerben hirdetjük meg a programot: a mottónk, hogy az Alkotóhét inkább a szabadságról szóljon.

Az ötlet a korábbi Alkotóhetek lebonyolításának sajátosságaiból származik. A nem tervezési tanszékeket – mint például a Szilárdságtani Tanszék– korábban nem vonták be a szervezésbe, majd külön rendezhettek – szabadon választható – programokat, amelyek éppen emiatt nagyon népszerűvé váltak. „Végül úgy döntöttünk, hogy minden hallgató szabadon választhasson, ne legyen központi tematika, sőt kiállítás se” – mesélte Kádár Bálint. A tavaly először megvalósított formátum egyértelműen bevált, sem az oktatókon, sem a tanszékeken nem volt nyomás, és a hallgatók is örültek, hogy választhattak. A Neptun-rendszerben felvehető Alkotóhétre fél percen belül teltek be a jelentkezési helyek.

„Alapkövetelménnyé tettük, hogy a tanszékek ne a saját diákjaiknak szervezzék az Alkotóhetet, és kifejezetten szorgalmazzuk az egyes tanszékek közötti együttműködést, valamint az öntevékeny körök, azaz, a Bercsényi szakkollégium vagy az Építész Klub integrálását. Korábban a központi nagy kiállítás elvette a pénteket, az utolsó napot és többen még közvetlenül a megnyitó előtt is ragasztgatták modelljeiket. Emellett az is probléma volt, hogy a megnyitó után már sokan nem voltak kíváncsiak a művekre.”

A szervezők e helyett virtuális kiállítást terveztek: a szabadon használható Behance felületre esett a választásuk.  Itt a művészek és kreatív szakemberek szabadon megoszthatják a portfoliójukat. „A célunk az volt, hogy bárhonnan elérhető és megnézhető kiállítás szülessen” – nyomatékosította Kádár Bálint. A Behance-en egyéni alkotók vagy csoportok bármilyen alkotást, például modellfotót, animációt, kisfilmet is tehetnek fel. Itt lehet szavazni az összesen kb. hétszáz – egyénileg vagy kisebb-nagyobb csoportokban dolgozó – építészhallgató munkáira.

Laczki Áron a legnépszerúűbb egyéni alkotás díjazott fotója

A szervezők QR kódként használható padlómatricákat helyeztek el a K épületben, ennek segítségével voksolhatnak az érdeklődők. A tanárok e rendszerben nem osztályoznak, hanem adott esetben csak befogadnak a tanszékükre külsős csoportokat. A diákok a folyamatban megtanulhatják azt is, hogyan vonjanak be minél többféle médiumot a munkáik népszerűsítésébe. „Nem összehasonlítható teljesítményekről beszélünk, de ez nem is baj” – hangsúlyozta az oktató. „A szavazatok száma döntött, 27-én volt a közös eredményhirdetés: a Z épületben található MOME-vel karöltve dolgoztunk. A rendezvény egyébként az intézmények közötti együttműködést is erősíti. A cél, hogy a hallgatók megtanuljanak csoportosan dolgozni, és amit kitalálnak, az inspiráló legyen.”

HA - TJ

Fotó: Takács Ildikó

Illusztráció: Alkotóhét