2017. május 19.
A Műegyetem saját bázisa is felépülhet a zalaegerszegi tesztpályán.
„Elképesztő nagyságú erők és energiák mozdultak meg az autonóm járműfejlesztés területén az utóbbi időben itthon és a világban egyaránt: ennek egyik igen látványos eredménye lesz a zalaegerszegi tesztpálya” – hangsúlyozta Szalay Zsolt egyetemi docens, a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Gépjárműtechnológia Tanszék vezetője és a projekt egyik fő koordinátora a leendő létesítmény alapkőletételének alkalmából a bme.hu-nak adott interjújában. „A tesztpálya megtervezésében és létrehozásában kulcsszereplők vagyunk, és bizton állíthatjuk: a Műegyetem az autonóm járműfejlesztés tudományos hátterének élén kíván maradni a továbbiakban is.”
Szalay Zsolt kiemelte, egy hosszú folyamat eredményeként épül meg a pálya, amelynek oktatási, kutatásfejlesztési, üzleti és jogszabályi dimenziói is vannak: az egyetem ezek mindegyikében jelentős szerepet vállalt és vállal.
A BME-n a magasan automatizált intelligens járművek működésével kapcsolatos első projektek már csaknem két évtizede, 1998-ban indultak el. 2000-től 2003-ig a Mercedesszel például olyan járműveket fejlesztettek a közös munka részeként, amelyeknél a vezetővel ellátott kamion mögött vezető nélküli haladt. A számos program közül kiemelkedik a 27 millió eurós költségvetéssel 2008-2011 között megvalósított HAVEit (Highly Automated VEhicles for intelligent transport) elnevezésű uniós projekt. „Körülbelül két éve kapcsolódtunk be abba a programba, amely a témához köthető kutatásfejlesztési és innovációs infrastruktúra kérdéseit boncolgatta” – emlékeztetett Szalay Zsolt. „Hamar megfogalmazódott bennünk, hogy a tudományos, az üzleti és a döntéshozói oldal számára a legnagyobb perspektívát az nyújthatja, ha az angolul a 'connected and automated vehicles' (hálózatba kapcsolt és automatizált járművek) kategóriába tartozó tesztelő környezetet építünk. Korábban főként a tartóssági tesztek számára létesültek pályák, de a zalaegerszegi már kifejezetten a SMART-technikák kipróbálására épül.”
|
„A jövő megtalálta Zalaegerszeget” – hangsúlyozta az alapkőletétel alkalmából mondott köszöntő beszédében Orbán Viktor miniszterelnök. „Amikor ez a tesztpálya elkészül, nemcsak az országban, de egész Európában egyedülálló lesz; nemcsak önmagában jelent esélyt, hanem a ma még nem ismert lehetőségek előtt is szélesre tárja a kaput” – tette hozzá, emlékeztetve arra is, hogy a város nagyon kemény munkát végzett e lehetőségek elnyeréséért. A miniszterelnök rámutatott, hogy a következő hetekben a magyar ipar fontos napjait éli: átadják a gödi Samsung-gyárat és a szegedi lézer kutatóközpontot, az ELI-t. A tesztpálya abban különbözik a másik két, szintén igen jelentős beruházástól, hogy hazai költségvetési forrásokból valósul meg. „Számukra különösen fontos, hogy erre az ünnepségre abban a jubileumi esztendőben kerülhet sor, amikor a város első, 1247-es írásos említésének 770. évfordulójára emlékezünk” – emelte ki Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere, hozzátéve, a tesztpálya „olyan reményteli jövőt hoz el Zalaegerszeg számára, ami nemcsak újabb és újabb befektetőket vonz majd, hanem egyben a korábbi várostörténeti korszakok beruházásait is meghaladhatja”. Vígh László, a térség országgyűlési képviselője, a tesztpálya miniszteri biztosa felidézte, hogy a múltban számos kiváló ember tevékenykedett a térségben. Reményét fejezte ki, hogy „az idejövő hazai és nemzetközi hátterű szakmai értelmiséggel Európa és Magyarország járműipari Szilícium-völgyét alakíthatjuk ki”. A Zalaegerszegen megvalósuló négy kilométeres ovális keretbe foglalt tesztpálya zöldmezős beruházás, amelynek területe 250 hektár és 40 milliárd forintba kerül. Tartalmazni fog egy várost szimuláló SMART City zónát is, vasúti átjáróval, kerékpárutakkal, bukkanókkal stb., valamint egy kisebb, az egyetemi fejlesztések számára kialakított pályarészt.
A tesztpálya műszaki kialakítása felülmúlja a Michigani Egyetem által a világon elsőként megépített és Ann Arborban üzemeltetett, kifejezetten a hálózatba kapcsolt és automatizált járművek számára készült közhasználatú tesztpályát is. |
A koncepció kidolgozásának mérföldköve a 2015 szeptemberében megalakított Autonóm Járművek Kutatóközpont (REsearch Center for Autonomous Road vehicles, RECAR). A BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karán felállított, de több BME-s kart is összefogó központhoz rövidesen csatlakozott az ELTE, az MTA SZTAKI, valamint két iparvállalat, a Knorr-Bremse és a Bosch. A központ célja, hogy a Karon belüli és a Karok közötti, a hálózatba kapcsolt és az automatizált járműfejlesztés területén kialakított együttműködéseket koordinálja.
A RECAR a szakemberek utánpótlásának képzésében is szerepet vállal, hogy Magyarország a tesztpálya révén a terület kutató-fejlesztő intézeteinek bázisává is válhasson. „A vállalatokkal közös célunk, hogy tervezhető legyen a képzett utánpótlás létszáma. A tesztpálya önmagában véve egy körülbelül nullszaldós vállalkozás. De körülötte létrejöhet egy olyan környezet, ahová – hogy egy konkrét, érdeklődő iparvállalat példáját említsem – akár egy 500-1000 fős fejlesztőintézet is telepíthető, amely már jelentős pénzforrásokat hozhat” – hangsúlyozta a kutató.
Az utánpótlás alapját képezi az „Autonomous Vehicle Control Engineer” elnevezésű MSc képzés, amely jövő februárban indul – angolul. „Aki ezen a területen dolgozik, annak jól kell tudnia angolul, de meg szeretnénk szólítani a külföldi diákokat is” – mutatott rá Szalay Zsolt. „A Bosch például jelezte, hogy ilyen végzettségű mérnökből évente akár ötvenet is tudna alkalmazni: ez világos, nyílt beszéd, így tudjuk tervezni a képzést. Emellett kíváncsiak vagyunk az iparvállalatok véleményére általában is. Szeretnénk jelzést kapni tőlük, hogy pontosan milyen kompetenciával rendelkező mérnökökre van szükségük a munkájukhoz.”
A RECAR másik fontos feladata a tesztpálya ún. műszaki specifikációjának elkészítése volt, amely minisztériumi felkérésre 2016 márciusában kezdődött. Az addig jórészt informális együttműködést 12 iparvállalati partner, valamint a karok építő-, gépész-, villamosmérnök-, valamint közlekedésmérnök szakemberei tették hivatalossá, és tavaly novemberre el is készítették a műszaki specifikációs tervet. Ennek egyes elemeit először a Műegyetemen szervezett VSDIA 2016 (Vehicle System Dynamics, Identification and Anomalies) konferencián, majd a Periodica Polytechnica folyóirat cikkében mutatták be először. E dokumentumot vette alapul a tesztpálya projektcége, az APZ Kft. (Autóipari Próbapálya Zala Kft.) az ún. koncepcióterv elkészítéséhez. „A Műegyetemen született meg az elv, hogy a járművek tesztelési és jóváhagyási folyamata piramisszerűen épüljön fel” – magyarázta Szalay Zsolt. „Legalul a szimuláció helyezkedik el, utána a laboratóriumi tesztek jönnek, amit a próbapálya, majd a korlátozott városi környezet követ. A piramis csúcsán a bárki által használható közutak állnak.”
Utóbbi elemhez szorosan kapcsolódik a megfelelő jogszabályi környezet kialakítása, amelynek fontos állomása volt egy közelmúltban megjelent törvényi szabályozás. Ennek előkészítésében szintén jelentős szerepet vállalt a RECAR – más szereplőkkel együtt. „E törvénnyel az Európai Unión belül az első tíz ország közé kerültünk, ahol a jogszabályi környezet meghatározott feltételek mellett megengedi a közutakon a magasan automatizált járműves funkciók tesztelését” – nyomatékosította Szalay Zsolt.
Mindez azért fontos, mert maga a tesztpálya sajátos „magot” képez, körülötte a fentebb megfogalmazott elvek alapján megépített, többszintű zóna-rendszerrel, amelynek következő elemét Zalaegerszeg, főként annak Smart City részei képezik. A zóna harmadik szintje az R76 gyorsforgalmi út lesz: az M7-től Zalaegerszegig tartó, a Balaton Airport mellett elhaladó útszakasz tervezésénél már minden új SMART-technológiát figyelembe vesznek. Itt a jármű nemcsak a saját szenzoraira támaszkodva kaphat a környezetéből információkat, hanem az infrastruktúra is szolgáltatja azt, például nagyfelbontású térképet vagy időjárási adatokat. A zóna negyedik eleme a Budapest-Győr-Zalaegerszeg-Budapest gyűrű, amelyen már kipróbálhatók lesznek a legújabb fejlesztések a normál közúti forgalomban – megfelelő garanciákkal. A kutatók tervezik a gyűrű nemzetközivé bővítését Graz és Maribor bevonásával.
Az új típusú járműves technológiák és az IT cégek közötti szinergiák kihasználására jött létre az az ICT munkacsoport, amelynek idén januárban szervezett indító megbeszélésén közel hetven, a terület élvonalába tartozó cég képviseltette magát. A lehetőségek kibővülése, az új szereplők bevonása új kereteket is igényelt. „Nagyon örülünk annak, hogy Palkovics László, a vezető nélküli, valamint az elektromos hajtású járművek fejlesztésében és gyártásában való magyar részvétel koordinálásáért felelő kormánybiztos a J épületben hozta létre egyik hivatalát, így sokkal szorosabban tudunk vele együtt dolgozni. Ő javasolta, hogy ezek az egyre szerteágazóbb tevékenységek formalizálódjanak, és hozzunk létre egy ’Mobilitás Platform’”-ot, amely a kormánybiztossághoz kötődik, és Magyarországot ’ráteheti’ a szakterület világtérképére. Minden korábbi tevékenységet és munkacsoportot ide csatornáztunk. E platformban új szakértői csoport foglalkozik például az információ-megosztással: feladata egyfelől a befektetők felé irányuló promóciós tevékenységek koordinálása, másfelől a társadalom megfelelő tájékoztatása, hogy a hétköznapi emberek autentikus forrásból származó információkat kapjanak” – fogalmazott Szalay Zsolt, akinek személyes feladatai is kibővültek: a Nemzetgazdasági Minisztérium delegáltjaként képviseli Magyarországot az EU GEAR 2030 nevű kezdeményezésében. Ez a szakembereket tömörítő fórum az Európai Bizottság számára fogalmazza meg az Unió 2030-ra megvalósuló, a hálózatba kapcsolt és automatizált járművekre vonatkozó vízióját. „Nem is az első, hanem a nulladik vonalban vagyunk, hiszen e javaslatainkból születnek meg a jövőbeli szabályozások” – hangsúlyozta a kutató, kiemelve, hogy a magyar szakemberek így a legszélesebb körből származó információkhoz juthatnak hozzá a többi uniós ország járműfejlesztésével, pénzügyi forrásaival, jogszabályi hátterével és kutatási irányaival kapcsolatban.
A BME kiemelt jelentőségűnek tartja az egyetemek közötti szoros munkakapcsolat kialakítását és a meglévők elmélyítését. „A közelmúltban a Grazi Egyetemmel indítottunk el együttműködést, amellyel EU-s forrásokat is megcélozhatunk. A brit nagykövetség koordinálásával pedig egy felsőoktatási szakmai küldöttség látogatja végig az oxfordi és a warwicki egyetemi kutatóhelyeket és a Horiba Mira tesztpályát a napokban” – tette hozzá Szalay Zsolt. „A hazai partnerek is fontosak számunkra: közösen pályáztunk a veszprémi és a győri egyetemmel, hogy kutatóbázist hozzunk létre a tesztpályán. Itt saját kis campusa lesz a BME-nek, hogy ne kelljen mindig a nagypályát használni. Máris toborozzuk a mintegy tizenöt kutatót alkalmazó központ gárdáját. A Műegyetem itt remekül kihasználhatja a képzésből fakadó országos kapcsolatrendszerét: már sikerült is a BME-n tanult és zalai kötődésű kutatókat megszólítanunk.”
HA - TJ
Fotó: Takács Ildikó
Kiemelt kép forrása: zalamedia.hu
Illusztráció: Szalay Zsolt