„Életemben először sajnálom, hogy vége a sulinak”

2017. július 12.

A BME Gyerekegyetem záró foglalkozásán ezúttal is a jövőt megidéző projekteket mutattak be a résztvevők.

„Egy ilyen rendezvény akkor sikerül jól, ha jók a szervezők, jók az előadók és jók a csoportvezetők, de a résztvevő nagyszerű diákok nélkül ez mégsem lenne eredményes” – emelte ki Józsa János a Gyerekegyetem diplomaosztó ünnepségén. A BME rektora hangsúlyozta, fontos, hogy a diákoknak legyen elképzelésük arról, mit csinálnak, hogyan tanulnak és kutatnak a Műegyetemen. „Egyetemi közösségekben jó barátságokra lehet szert tenni: ezt is megtapasztalhattátok” – hangsúlyozta a rektor.

„Reméljük, hogy az elvárásaitok teljesültek és pihenve, szórakozva tanultatok érdekes dolgokat” – köszönt el az elmúlt két hét ceremóniamestere, a Bagoly, azaz Orosz László egyetemi docens. „A mérnöki munka nagyon szép és nagyon bonyolult. Közületek talán sokan most teszik meg az első lépéseket e felé: de ne feledjétek még nagyon sok tanulnivaló van a célig” – tette hozzá.

A leendő diplomások – immár hagyományosan – az utolsó feladatukat mutatták be: a jövőben megvalósuló találmányokat képzeltek el. A tankörök tagjai ezúttal is bizonyították, hogy fantáziájuk végtelen. Az alsó tagozatosok például olyan okos ceruzát terveztek, amely színváltó, hangvezérelt, magától rajzol, sőt, visszaszámol a vakációig. Egy másik tankör házlabdát, azaz összecsukható, magától szétnyíló házat tervezett, mások fantáziáját az utazóház mozgatta meg. Az olyan találmányok, mint a mozgáskorlátozottakat segítő, gerincoszlopba ültethető chip, az éjszaka foszforeszkáló, környezetkímélő, örökké tartó üzemanyag, vagy a fotoszintetizáló napelem bizonyították, hogy már a kisdiákok is fel tudják mérni a tudomány felelősségét.

A felsős tankörök hasonló elkötelezettségüket az olyan találmányokkal villantották fel, mint az iBin okos kuka, amely átértelmezi az újrahasznosítás fogalmát, vagy az Antikihalás-projekt, ami a relativitáselméletre épül.

A Szigma autó energiáját a hidegfúzióból nyeri, úgy, hogy az oxidok kivonásával még a levegőt is tisztítja. Az okos postaláda tervezői a mozgáskorlátozottakra is gondoltak, míg egy cipő és elemtöltő ötvözetéből született Power Fold megalkotói a lépések energiáját alakítanák át.

A gyógyászat nagy távlatai nyílnak meg a (gyíkkal dolgozó) végtagnövesztő DNS alkalmazásában, valamint a 3D nyomtatóval készült pótszervekben is.

Az AKE (Allergén Kimutató Eszköz) modern korunk „rákfenéje”, az ételérzékenység kimutatása mellett a szénhidrát- és zsírtartalmat is méri. Jól illeszkedik hozzá az önműködő hűtő, amely saját vonalkóddal látja el tartalmát, bevásárló listát készít és jelzi a legközelebbi élelmiszerbolt helyét.

A különféle „kütyük” sem maradhattak ki a fejlesztésekből: a 31. századi okostelefon óraként és időtelefonként is működik, ami a múltban megváltoztathatja a rossz események. A holofon, vagyis a holografikus óra és telefon különböző nyelvekről képes fordítani. A multifunkciós lencsébe készítői szkennert, kamerát és napszemüveget is elhelyeznének, egy másik tankör pedig karba injekciózható ajtónyitó chipet álmodott meg.

A BME Gyerekegyetem diplomáit a mintegy 650 végzett gyerekegyetemistának Józsa János rektor, Pokol György, a BME Tehetségtanács Elnöke, valamint Pakucs János, a Pro Progressio Alapítvány elnöke, Faigl Ferenc, a Vegyészmérnöki és Biormérnöki Kar dékánja adta át.

„Gyerekeket programozásra tanítani nem újdonság, de napjainkra egyre jelentősebbé váló terület” – hangsúlyozta a bme.hu kérdésére Lédeczi Ákos, az Amerikai Egyesült Államokban működő Vanderbilt Egyetem kutatója, aki első alkalommal tartott a BME Gyerekegyetem második hetében programozó szemináriumot. „Vannak különféle programozási nyelvek a fiatal diákok számára, az általunk használt főként a nagyobbak, a középiskolások érdeklődését igyekszik felkelteni” – tette hozzá. A kutató és kollégái a Berkeley Egyetemen kifejlesztett Snap! nyílt forráskódú programhoz hálózati kommunikációs elemeket adtak, így a Snap! egy kiterjesztett változatát, a NetsBlox programnyelvet alkották meg.

„Ennek a programnak fontos összetevője, hogy ’kinyitja a világot’ alkalmazói számára, akik nagy internetes adatbázisokat használhatnak: ilyenek például a térképek, a csillagtérképek vagy a múzeumi, meteorológiai adatbázisok” – mesélte Lédeczi Ákos, akinek óráján a középiskolások megismerkedtek az alapvető hálózati kérdésekkel, majd „egyszerű programot írhattak például arra, hogy egy adott területen lévő földrengéseket nagyságuk, évszámuk stb. szerint listázzák. Egy másik feladat chatroom-alkalmazás írása volt: üzenetet kellett készíteniük, amelyet a szerver elküldött a többieknek. De saját feladatokat is csinálhattak: két fiú például titkosító algoritmust írt leveleik számára” – tudtuk meg.

Lédeczi Ákos kísérője egyik kollégája, Brian Broll PhD hallgató volt, aki eredetileg matematikatanárnak készült. „Brian briliáns szakértője e rendszereknek, a játékokkal kapcsolatos munka oroszlánrészét ő végezte. A Vanderbilt Egyetemen dolgozó sok magyar kolléga miatt pedig magyarul is megtanult egy kicsit” – világította meg a kutató annak a különös jelenségnek a hátterét, hogy Brian számára alig kellett angolra fordítani, szinte mindent értett magyarul is.

Néhány vélemény a szülői visszajelzésekből:

„Az a rengeteg tapasztalat és pozitív inger, amivel a fiam találkozott, abszolút meggyőző. A Gyerekegyetem egy fantasztikus és felejthetetlen élményt adott a 8 éves gyermekem számára. Nem hittem volna, hogy a szinte csak a sport iránt érdeklődő fiú gondolkodása, érdeklődése mennyire megváltozhat pár nap alatt. Vágyik az újra, az ismeretlenre, a tudományra és természetesen vissza a közösségbe. Nagyon hálás vagyok a lehetőségért! Minden elismerésem és nagy-nagy köszönetem a szervezőknek, a csoportot vezető egyetemistáknak e csodálatos szemléletformálásért.”

„A Gyerekegyetem egészen új perspektívát nyitott a gyerekeim számára. A szervezés és a lebonyolítás is gyerek- és szülőbarát volt. Követendő kezdeményezés a jövő nemzedékeinek ilyen módon történő megszólítása. Köszönjük, és alig várjuk, hogy felső tagozatban ismét részt vehessünk.”

„Nagyon élvezik az unokáim. Ez egy igazán jó ötlet, itt tényleg játszva tanulnak.”

„Príma Primissima díjat érdemel!”

„Nagyon pozitív véleményem van a táborról, sajnos a mobiltól és számítógéptől függő gyerek(ek) ingerküszöbe egy másik kérdés. Bízom benne, hogy az ott tapasztalt hozzáállás, megszerzett tudás, hosszú távon mégis jelent valami segítséget, ’zsinórmértéket’ a választásaiban.”

"Így kellene tanítani az iskolákban, így motiválni és egyáltalán így működni. A fiam egy visszahúzodó gyerek. De amit Önök elértek nála az nem semmi!!! Nem akart hazajönni!!!"

"Különböző típusú táborokba írattam már be a fiaimat, de azt kell mondjam, hogy a Gyermekegyetem volt az első olyan tábor, amit a fiaim élveztek is. Minden nap boldogan, élményekkel telve jöttek haza, és már várták a következő napot, hogy mehessenek! A csapat nagyon jó volt, mindenki kedves és barátságos. A gyerekek között barátságok alakultak ki. Köszönöm Önöknek a színvonalas, tartalmas, örömteli egy hetet, melynek a fiaim részesei lehettek! :)"

"A fiam péntek délután: 'Életemben először sajnálom, hogy vége a sulinak'. Ez mindent elmond. Köszönjük a szervezést!!"

A kezdeményezés sikerét jelzi, hogy több egyetemi dolgozó családtagja is részt vett e speciális nyári táborban. Kardoss László unokáját íratta be. A Rektori Kabinet vezetője szerint a Gyerekegyetem önmagában is nagyszerű gondolat. „Ha azt tapasztalom, hogy az unokámat minden reggel hozom, és ő lelkesen jön, délután lelkesen mesél az órákról, az ott hallottakról, akkor különösen nagy hálával gondolok azokra a kollégákra, akik megvalósították az ötletet, és erőt, energiát nem kímélve szervezik ezt a nagyszerű eseményt. A kisunokám azóta is nagy lelkesedéssel beszél mindenkinek a családban, és ami talán a legbiztosabb jelzés: örömmel és őszintén mondja, hogy minden jó barátjának szívesen ajánlaná.”

Hasonló elégedettséggel nyilatkozott a bme.hu-nak Marinovszky Zsolt. A Műegyetem vagyon- és intézménybiztonsági igazgatója mindkét gyermekét elhozta a táborba. Mint mondta, szerette volna, ha a 2. és 4. osztályos fiai már most érzékelik, milyen az egyetem, hol dolgozik az édesapjuk és „hogyan tanulnak a nagyok”. Zsolt a műszaki pálya biztos jövője miatt is érdemesnek látja ebbe az irányba orientálni a gyerekeit. „Nem mindennap hallgathatnak ilyen magas színvonalú előadásokat nagyszerű előadóktól” – dicsérte az oktató kollégákat. „A gyerekek végig élvezték, örök élményt jelentett nekik. Főleg a fizikai és kémiai kísérleteket, a kutyás előadást és a számítógépes munkát igénylő órákat emlegetik” – árulta el.