Hamarosan megjelennek a jövő évi külföldi ösztöndíj lehetőségek a BME hallgatói számára.

Sokszorosan növelheti elhelyezkedési esélyeit az, aki tanult már valamilyen külföldi egyetemen, vagy van külhoni munkatapasztalata, szakmai gyakorlata; a munkaadók ugyanis egyre gyakrabban keresik mindezek meglétét egy-egy frissdiplomás álláspályázatában – hangsúlyozta a BME nemzetközi rektorhelyettese a külföldi ösztöndíjak jelentőségét méltatva. László Krisztina hozzátette: a hallgatók a támogatás révén nemcsak megismernek egy másik országot, kultúrát, nyelvet, kommunikációs eszköztárat, hanem olyan készségeket és képességeket is elsajátíthatnak, amelyeket itthon a tanulmányaik során és a szakmai kiteljesedésükhöz is hasznosítani tudnak. Ezek a programok nemcsak ismeretszerzés céljából előnyösek, hanem azért is, mert megteremtik a kapcsolatépítés lehetőségét – tette hozzá. Kiemelte: ma már lényegesen egyszerűbb az utazás az országok között, így a felsőoktatás nemzetköziesítésére irányuló globális törekvések kedvező környezetet biztosítanak a hallgatói mobilitáshoz.

A hamarosan megjelenő ösztöndíjprogramokat sorolva kijelentette: a ma már 30 éves ERASMUS+ a legnépszerűbb. Évente 4-500 műegyetemi hallgató él ezzel a mobilitási lehetőséggel és tanul 3-12 hónapig valamelyik uniós vagy a programhoz csatlakozott európai ország felsőoktatási intézményében. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatói 300 egyetem csaknem 650 csereprogramjából választhatnak. A folyamatosan megújuló kétoldalú szerződések rögzítik a képzésre vonatkozó tudományterületet, valamint a cserehallgatók számát. Beszélt arról is, hogy a külföldön szerzett kreditek a hazatérés után elismertethetők a BME-n.

László Krisztina elmondta, hogy a legnépszerűbb célországok karonként különbözőek, egyetemi összesítésben Németország és Spanyolország vezet. Ehhez a két országgal megkötött kétoldalú szerződések nagy száma is hozzájárul. Az ERASMUS+ programon belül szakmai gyakorlatokon való részvételre is szerezhető támogatás – ismertette a további lehetőségeket.

A nemzetközi rektorhelyettes megemlített egy másik európai mobilitási programot, a Campus Mundit. Ez egyrészt a már említett ERASMUS+ egy kiválósági formája magasabb elvárásokkal és cserébe magasabb ösztöndíjjal. Másrészt a Campus Mundi által az aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező diákok a tengeren túlra is eljuthatnak. A BME-nek több amerikai, ausztrál és ázsiai egyetemmel van kétoldalú szerződése. „Célunk, hogy ezek száma folyamatosan bővüljön” – hangsúlyozta a nemzetközi rektorhelyettes.

László Krisztina a rövid távú ösztöndíj lehetőségekről is beszélt. A CEEPUS (Central European Exchange Program for University Studies) előnyeit ismertetve elmondta: a hallgatók közép-európai egyetemeken, főiskolákon (akár az Európai Unión kívüli nyugat-balkáni országokban) is tanulhatnak úgy, hogy az ott szerzett krediteket itthon is elismerik. Pályázhatnak nemcsak 3-5 hónapos félév-áthallgatásra, hanem 1-2 hónapos, szakdolgozatíráshoz szükséges anyaggyűjtés támogatására is.

Egy hetes, intenzív, összesen 30 órás szakmai kurzus látogatását biztosítja az ATHENS program (Advanced Technology Higher Education Network/Socrates). Az Európa 14 vezető műszaki egyetemét összekapcsoló szervezet 1997 óta hirdet meg egyhetes képzéseket mindkét félévben, amelyekkel 1 kredit is szerezhető. A program ugyan önköltséges, a kurzus maga azonban tandíjmentes és valamennyi kar támogatja anyagilag is a résztvevőket.

A jövőről szólva a BME oktatója az oklevelek közötti „piacképességi rangsor” csúcsát jelentő kétdiplomás és közös képzések lehetőségének bővítését nevezte alapvető fontosságúnak. Elsősorban a mesterszakos és doktoráns hallgatóknak jelenthet nagy lehetőséget ez az oktatási forma. László Krisztina beszámolt arról, hogy előkészítés alatt áll közös képzések kidolgozása a karlsruhe-i, illetve a grazi műszaki egyetemmel. „A közös képzés lényege, hogy a két egyetem által összehangolt tanterv alapján szerezhetnek diplomát a diákok. Ugyanazt a témát több szemszögből ismerheti meg a hallgató, és egy szakmai problémára különböző megközelítések közül találhat megoldást, miközben versenyképes tudásra tesz szert” – vélekedett. A Műegyetem tagja a T.I.M.E. (Top Industrial Managers for Europe) elnevezésű szervezetnek is, amely kimondottan ilyen jellegű tanulmányokat szervez. További cél, hogy ez a BME hallgatói számára is elérhető programként működjön.

László Krisztina úgy vélte: a globalizáció folyamatában a már a felsőoktatási tanulmányok idején megszerzett nemzetközi szakmai tapasztalat óriási előnyt jelent a hazai és a nemzetközi munkaerőpiacon egyaránt. „E nélkül ma már nincs érdemi tudás” – tette hozzá.

Az ösztöndíj támogatások részletei és a további lehetőségekről szóló információ itt érhető el.

GI - BK

Fotó: Philip János