2017. december 05.
Két nyertes gyártásdigitalizálási projektben is részt vesznek a Gyártástudomány és –technológia Tanszék szakemberei.
„Másfél-két évvel ezelőtt alig lehetett hallani az ipar 4.0 koncepcióról, azaz a negyedik ipari forradalomról, ma viszont már lépten-nyomon erről beszél mindenki: ehhez az új korszakhoz kapcsolódik a két nagyszabású projekt is, amelyet a közelmúltban nyert el – a partnerekkel együttműködve – tanszékünk” – mondta a bme.hu-nak Szalay Tibor, a Gépészmérnöki Kar Gyártástudomány és -technológia Tanszék vezetője. Hozzátette: a profiljukba tartozó gyártásdigitalizálási fejlesztések az utóbbi időben nemcsak Magyarország, hanem az Európai Unió döntéshozóinak szemében is prioritást élveznek. „Május elejétől indult egy Horizon 2020-as projektünk, amelyet a legnagyobb presztízsű úgynevezett Teaming pályázati kiírásban nyertünk el. Ennek a célkitűzése lényegében ugyanaz, mint a két, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) által finanszírozott pályázatnak.” (A Horizon2020-as projektről a bme.hu is beszámolt – szerk.)
|
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által 2017 februárjában kiírt „Versenyképességi és kiválósági együttműködések” elnevezésű, 17 milliárd forint keretösszegű pályázat felhívására csaknem ötvenen jelentkeztek több mint 37,5 milliárd forintos támogatási igénnyel. Az üzletileg is hasznosítható kutatási eredmények létrehozására benyújtott pályázatok értékelése után 21 projekt kapott finanszírozást. Ezen belül a digitális gyártástechnológia alprogramjában nyert például az evopro systems engineering Kft. vezette konzorcium a „Moduláris digitális gyártástechnológiai keretrendszer és szolgáltatások fejlesztése KKV-k számára” című, 994 millió forint összköltségű projektjével. A konzorcium további tagjai – a BME-n kívül – az Ecomatic Kft. és a graphIT Kft. Szintén a Műegyetem volt annak a konzorciumnak a tagja – a vezetője a Continental Automotive Hungary Kft. és további partnere a GAMMA-DIGITAL Fejlesztő és Szolgáltató Kft. –, amely a „Digitális megoldások kutatása a gyártáslogisztikai rendszerek dolgozóinak hatékonyság növelésére” című projekt révén nyert 761 millió forint támogatást. E konzorciumokban a Gyártástudomány és -technológia Tanszék együttesen 460 millió forint kutatási támogatással vesz részt. |
„A két projektben való együttműködésünk története különböző. Az evopro által vezetett program a nagyobb támogatású; ebben Tóth András tudományos munkatárs kollégám vezetésével dolgozunk. A közös munka informális módon kezdődött a vállalattal, valamint a grafIT-tal ” – mesélte a tanszékvezető, ismertetve, hogy két évvel ezelőtt kezdtek el azzal a területtel – kis- és középvállalatok számára fejlesztett gyártástechnológiai rendszerekkel – foglalkozni, mint amely a későbbi pályázati kiírásban is szerepelt. Az akkor megkezdett, bár még nem finanszírozott tevékenységeikkel – köztük például diákok pályamunkái – díjakat is nyertek, így például az egyik műegyetemista gépészmérnök hallgatónk a Design Contest 2015 versenyén az NX szekcióban III. helyezést ért el az általa tervezett robotos cella Siemens NX CAD rendszerrel készített 3D-s CAD modelljével.
„A pályázat révén a csoport kiegészült egy konkrét iparvállalattal, amelyre megpróbáljuk direkt rászabni a gyártásdigitalizálási keretrendszert” – hangsúlyozta Szalay Tibor. „A hazánkban megjelent nagyvállalatok élen járnak ezeknek a technológiáknak az alkalmazásában, ezért a pályázati célkitűzésünk elsősorban a magyar tulajdonú kis- és középvállalkozásokat érinti. Hogyan tudnak ők beszállni a gyártásdigitalizálásba? Ez nem könnyű kérdés, hiszen rendkívül tőkeigényes folyamatról van szó. Olyan megoldásokat keresünk, amelyek kevéssé drágák és egy magyar kkv számára is hozzáférhetőek, továbbá előrelépést jelenthetnek e területen” – nyomatékosította az oktató. Hozzátette: „új szintre lépett a gyártási folyamat digitalizálása, ezzel összefüggésben beszélhetünk az ipar 4.0 forradalmáról, de ne feledjük, nem a légüres térben kezdtünk el dolgozni: többek között a gyártástervezéshez, vezérlésekhez, a folyamatok felügyeletéhez kapcsolódó fejlesztések már évtizedekkel ezelőtt elindultak a tanszéken is.”
Az új korszak különlegessége az lesz, hogy a gyárak minden eszköze a hálózaton keresztül egy rendszerbe integrálódik, amely mind a gyártóeszközökön, mind a szoftvereken fejlesztést igényel. „Ezek a fejlesztések ugyan költségesek, de el kell kezdeni azokat, mert jelentős a hatékonyságuk, és a versenyképességet növelő hatásuk. A helyzet hasonló a minőségbiztosítási rendszerek utóbbi években történt elterjedéséhez: ’aki kimarad, lemarad’. Így a szemléletformálás is célunk” – mutatott rá Szalay Tibor.
A tanszékvezető kiemelte, a projekt a Villamosmérnöki és Informatikai Kar Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszéken belül a Buttyán Levente által vezetett BME Crysys Laboratóriummal közös munka keretében valósul meg. A hálózatba kötött és így akár kívülről is hozzáférhető ipari környezet a hackerek által támadhatóvá válik: a labor kutatói ennek megakadályozásában szakértők.
A Continental Kft. által irányított projektet Szalay Tibor és tanszéke a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszékkel szoros együttműködésben végzi: utóbbi szakmai vezetője Bohács Gábor docens, tanszékvezető-helyettes. Ez a tanszék korábban már konkrét feladatokat látott el a gyár raktárhelyén, majd a cég csaknem két évvel ezelőtt a gyártást célzó fejlesztésekkel megkereste a Műegyetem Gyártástudományi és –technológia Tanszékét.
„Raktározáskor az anyagot – alkatrészt, vagy bármilyen gyártási egységet – el kell juttatni a felhasználási helyre, akár egy csarnokon belül” – fogalmazta meg a logisztika tevékenység fő célját a tanszékvezető. „A projekt során az automata kiszolgálásra – például önvezető targoncák kifejlesztésére – fókuszálunk, mind a raktáron, mind a gyártórendszeren belül. Nemcsak magát a mozgatást, hanem ennek ütemezését is meg kell tervezni, hogy a termék az optimális időn belül kerüljön a gyártási részlegbe, hatékonyabb, olcsóbb termelést eredményezve azáltal. A cégek méretétől sok függ, a kisebbek számára sokba kerülhet egy teljes rendszer kialakítása, így előfordul, hogy annak csak egyes elemeit használják” – fogalmazott Szalay Tibor.
Az utóbbi projektben a két tanszék szinte egyenlő arányban vesz részt, a másikban a Crysys Laboratórium önállóan dolgozik. „Összesen kéttucatnyi kutató munkájával számolunk az induláskor, de a három éves projekt végén vélhetően sokkal többen látnak majd el kisebb-nagyobb feladatokat” – ecsetelte Szalay Tibor, hozzátéve, hogy az oktatásban is új lehetőségek nyílnak. „Már most van doktorandusz hallgatónk, aki a témához kapcsolódó kutatásokban vesz részt. A feladatok egy részének megoldásában mindenképpen számítunk diákjaink közreműködésére. Az evopro által vezetett projektpályázat támogatásának elnyerése előtt például a területtel összefüggő munkák révén ők már nagyon szép szakmai sikereket értek el. Diplomatervek, szakdolgozatok, PhD munkák megszületésére számítunk a jövőben is. Oktatóként úgy vélem, a hallgatók az ilyen típusú projektfeladatokon keresztül kapnak igazi motivációt, továbbá valódi mérnöki tudást, és ezt mi ki tudjuk használni. Lényeges még, hogy a támogatás egy része az egyetemi kutatói infrastruktúrát fejleszti: az eszközök itt maradnak és a jövőben is segítik az oktatást.”
HA - GI
Fotó: Takács Ildikó
Fotó forrása: Gyártástudományi és -technológia Tanszék