A BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar hallgatója nyerte 2017-ben az „Év információbiztonsági szakdolgozata” elismerést.

„Dolgozatom egy nemzetközileg is egyre aktuálisabb témát boncolgat: mi a háttere annak, hogy internetes barangolásaink során számos ingyenes szolgáltatással találkozunk, amelyben kifejezetten minket célzó hirdetéseket láthatunk vagy még konkrétabban: személyre szabott árakat kínálnak számunkra? Ennek hátterében az az adatgyűjtési folyamat áll, amely a legtöbbször a felhasználók tudtán kívül történik. Egyformán érint ez minden internetezőt, de kérdés, hogy tudunk-e védekezni ellene?” – világított rá a „Webes nyomkövetési trendek vizsgálata” című, az „Év információbiztonsági szakdolgozata” címet elnyert pályaművének kiindulópontjára Kovács Zoltán, a BME VIK korábbi mérnök-informatikus (BSc) hallgatója.

A dolgozat címében említett internetalapú nyomkövetők (webpoloskák, cookie-k) egy-egy honlap látogatóiról kinyert információk összegyűjtéséhez biztosítják a technikai hátteret. Szinte észrevétlenül dolgoznak: egyrészt viszonylag kisméretűek, – általában 1x1 pixelesek –, másrészt sokszor láthatatlan képekként a weboldalba ágyazódnak be” – magyarázta a bme-hu-nak a januárban diplomázott Kovács Zoltán. Kifejtette: a webpoloskák képesek információk gyűjtésére internetezési, hírolvasási és -keresési szokásainkról, valamint arról, hogy egy weboldal mely részét, mire használjuk. Minderről egy harmadik félnek információkat küldhetnek. A nyomkövetők által megszerzett adatokat az erre szakosodott adatbróker cégek saját profilépítési tevékenységükben kamatoztatják, amelynek során a vásárlási szokásokat feltérképezve akár célzott hirdetéseket, árakat is adhatnak a világhálón szörfözőknek. Hozzátette: a cookie-k használata általában nem tiltott, de aggályos, hogy sok internetező nem tud, vagy nem érdeklődik a létezésükről, működésükről.

Kovács Zoltán a dolgozathoz kapcsolódó kutatásaiban arra kereste a választ, hogy a különböző célcsoportoknál a megfigyeltség elterjedtsége hogyan változik. Az Amazon Alexa elnevezésű virtuális személyi asszisztens széleskörű szolgáltatásainak egyikeként a weblapok átlagos napi látogatószámából és az egy hónap alatti összes látogatószám kombinációjából generál egy listát: ebből a kutató a száz, globálisan leglátogatottabb, valamint a száz legnépszerűbb magyar weboldalt vizsgálta. „Mindenki szeretne információt kapni a netezőkről, mert termékeket akar eladni, de egyes oldalakon akár több különböző cég poloskája is megtalálható” – ecsetelte.

Kovács Zoltán a díjnyertes dolgozat kérdéseivel először az önálló laboratórium téma választáskor találkozott: ekkor még nem körvonalazódott számára pontosan az érdeklődési köre. „A Gulyás Gábor György által kiírt labortéma érdekesnek ígérkezett, bár az még csak részben kapcsolódott a későbbi szakdolgozati munkához” – emlékezett. „Sokat segített abban, hogy a szakterületen egyre nagyobb jártasságom legyen. Jelenleg posztdoktor Franciaországban, de a konzultációk során rendszeresen tartottuk a kapcsolatot. Tavaly nyáron két hónapot töltöttem én is Grenoble-ban, ahol a webpoloskákat detektáló és az ellenük védekező, magától tanuló algoritmust fejlesztettem” – mondta a jelenleg mérnöki területen dolgozó egykori műegyetemista.

A dolgozathoz szükséges adatok gyűjtésében kétféle módszer állt rendelkezésére: kezdetben az adatgyűjtést böngésző-kiegészítő segítségével akarta végezni. „A felhasználói viselkedést naplózó, telepíthető eszközt készítettem, de bizalmatlanságba ütköztem” – ismertette a kezdetek nehézségeit. „Először a szűkebb laborkörnyezetben akartam tesztelni, de a felhasználók nem szívesen telepítenek fel a gépükre egy olyan kiegészítőt, amely a böngészési szokásaikat monitorozza. Így végül hatékonyabb volt egy automatizált keretrendszert alkalmaznom, ezáltal nagyobb adathalmazból gyűjthettem automatikusan adatokat. Akár több százezer felhasználót tudtam szimulálni egyszerre, akik egy adott weboldalt végiglátogatnak.”

A dolgozat nemcsak a webpoloskák elterjedtségét mérte, hanem a velük szembeni védekezés hatékonyságát is. Az erre a célra fejlesztett, online letölthető böngésző-kiegészítők közül három működését, valamint ezek kombinációjának erősségét vizsgálta. „A Ghostery például sok vírusirtóhoz hasonlóan listákkal dolgozik: ha egy új poloska nincs rajta ezeken, azt nem jelezheti” – részletezte Zoltán. „Vannak maguktól tanuló rendszerek is, de ezeknél egyrészt időbe telik a betanulás, másrészt néha finomhangolásra szorulnak. Arra a következtetésre jutottam, hogy a kiegészítők kombinálásával ugyan kiváló védelmet építhetünk ki, de 100 százalékosat szinte biztosan nem, ugyanis napról napra jelenhetnek meg új poloskák.”

Az online megfigyelés és a privátszféra védelmi megoldásainak hatékonysága sok etikai kérdést is felvet, amelyek különösen lényegesek egyes internethasználók alcsoportjai, például a gyermekek körében. „Számomra is meglepő volt, hogy a kutatások igazolták annak gyanúját, hogy a cégek törekednek a gyermekek fogyasztási szokásainak alakítására. A számukra készült oldalakon kétszer annyi nyomkövető található, mint a felnőttekén” – hívta fel a figyelmet Zoltán, aki hozzáfűzte: a kérdés annál is inkább lényeges, mert a jövő évtől a vállalatoknak az Európai Unió új adatvédelmi rendeletét (General Data Protection Regulation, GDPR) kell figyelembe venniük, ami a korábbinál sokkal szigorúbb bírságokat ír elő a privát adatok gyűjtésével, használatával összefüggő visszaéléseknél.”

A Műegyetem diákjai nem először szerepelnek sikeresen a versenyen: Gulyás Gábor György, a VIK Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék óraadója konzulensként az utóbbi évek több nyertes pályaművének megszületésében is segédkezett (az egyik korábbi sikerről a bme.hu is beszámolt – szerk.).

HA - GI

Fotó: Takács Ildikó