2018. január 03.
Rangos díjat kapott a Magyar Nukleáris Társaságtól a Műegyetem fiatal oktató-kutatója.
„A díj nagyon kellemes elismerés a nukleáris szakma részéről, annál is inkább, mert nem szigorúan nukleáris technikai témával pályáztam, hanem egy elvontabb területtel” – válaszolta a bme.hu kérdésére Kis Dániel Péter, a BME Természettudományi Kar Nukleáris Technikai Intézet Atomenergetika Tanszékének docense, aki a közelmúltban érdemelte ki a Fermi Fiatal Kutatói Díjat. Kifejtette: „a témám atommag-folyamatok intenzív elektromágneses térben való lejátszódása: ez egy hatalmas területhalmaz, aminek egy kis részével foglalkoztam. Két bomlási formát és egy bizonyos típusú magreakciót vizsgáltam. A kutatásom célja annak a vizsgálata volt, hogy ha egy nagy intenzitású lézerrel meglőjük az anyagot, az miképpen módosítja az atommagok alapvető fizikai folyamatait. A magreakciót jellemző ún. hatáskeresztmetszetet, valamint a radioaktív anyagokat jellemző bomlási állandó változásait vizsgáltam. Valójában az általam számolt adatokat szokták a nukleáris technológiai téren mint ismert paramétert tovább használni. A kitüntetést odaítélő kuratórium fontosnak tartotta, hogy elismerje az elméleti területen dolgozókat is, és felhívja a figyelmet arra, hogy számuk eléggé megfogyatkozott”.
|
Az Olasz Köztársaság Magyarországi Nagykövetsége 2002-ben nyilvános jelölésen alapuló szakmai díjat hozott létre Fermi Fiatal Kutatói Díj néven, amelyet a Magyar Nukleáris Társaság elnöksége által választott kuratórium ítél oda. A pályázat célja a tehetséges, 38 évnél fiatalabb magyar kutatók kiemelkedő eredményeinek elismerése és jövőbeli munkájuknak a támogatása, valamint eredményeik széles körben történő megismertetése. A pályázók az atomenergetika – nukleáris energetika, nukleáris biztonság, reaktorfizika, termohidraulika, radioaktív hulladékok kezelése, sugárvédelem, környezetvédelem, nukleáris méréstechnika – területéről jelentkezhettek. A nyertes a Magyar Nukleáris Társaság éves szimpóziumán vehette át az elismerést, majd a szervezet ünnepi közgyűlésén előadásban számolt be munkájáról. A Fermi Fiatal Kutatói Díjon kívül kiosztották a Simonyi Károly Emlékplakettet, amelyet a BME Nukleáris Technikai Intézet másik docense, Pokol Gergő kapott (interjúnkat a kitüntetettel rövidesen olvashatják – szerk.) és a Szilárd Leó Díjat, amellyel pedig Szőke Lariszát, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. nukleáris üzemanyag osztályának vezetőjét jutalmazták. |
„A kutatások mellett az oktatás kulcsfontosságú számomra: nagyon szeretek tanítani” – vallja a díjazott, aki 2006-ban végzett mérnök-fizikusként a BME-n, és a doktori kutatásait is a Műegyetemen végezte. Tanársegédi pozícióval került a Nukleáris Technika Intézetbe, ahol azóta is dolgozik. Kezdetben reaktorfizikai kérdésekkel foglalkozott: az oktatóreaktorral összefüggő számításokba segített be. Jelenleg a tanreaktorhoz közvetlenül oktatási tevékenysége már nem kapcsolódik, de reaktorfizikai kutatásokhoz igen: kollégáival az eszköz tranziens jelenségeinek minél pontosabb szimulálásán dolgoznak.
„Pályakezdőként el kellett döntenem, hogy mire fókuszáljak: az oktatásra vagy a kutatásra. Az Intézet akkori vezetésének jeleztem, hogy számomra nem teher, ha órákat kell tartanom, így több tantárgy oktatásával is megbíztak” – ecsetelte Kis Dániel Péter, aki a kutatás és az oktatás egységében hisz. „A kettőt gyakran nehéz elválasztani egymástól, hiszen aki nagyon keveset kutat, az nem is nagyon tud egyetemi szinten oktatni. Heti egy-két napos kutatói munka az oktatás mellett nem túl sok: nem egyszerű ilyenkor elmélyedni és újra felvenni a fonalat. Ez kiváltképp nehéz, ha az embernek nincs saját kutatócsoportja, vagy nem része egy nagyobb szakmai közösségnek. Ez az időnként izolált állapot azonban ösztönzi az oktatót is arra, hogy maga is még többet tanuljon, naprakész legyen a kurrens trendekben. Ha a kutatásról leszakadunk az baj, mert a tudásanyagunk is egyre elavultabb lesz” – tette hozzá.
A műegyetemi docens főként a magfizika és a reaktorfizika területén oktat. A szemeszterenkénti 12-14 kontaktóra a zárthelyikkel, vizsgákkal együtt elérheti a heti húsz órát, amelyek főként előadások és tantermi órák. „Vannak a kutatáshoz köthető kurzusok is: ezek nagyon hasznosak, ugyanis a hallgatók érdeklődését kelthetik fel egy adott szakterület iránt.” – hangsúlyozta. „Szerencsére folyamatosan jönnek a tehetséges diákok: egy átlagos évfolyam felső tíz-tizenöt százaléka kiváló tudású, lelkesedésű és a tettrekészsége is megvan. A következő húsz-harminc százalék jól motiválható. Persze nagyon nagy a verseny, minden oktató szeretné a legjobb diákokat magához vonzani. Ugyan próbálok a tanulókkal a képzés elején találkozni, de én főként olyan tárgyakat oktatok, amelyeket a végén hallgatnak, amikor többségüknek már van témája. Évente szerencsére azért van egy-két olyan hallgató, aki témáimhoz köthető területtel próbálkozik. Mindig erősen motiválom, sőt ’kikényszerítem’ a TDK-t is a diákjaimból: ez egy nagyon jó gyakorlási lehetőség. A diplomamunka előzményét írhatják itt meg és az előadókészségüket is fejleszthetik” – fogalmazott.
Kis Dániel Péter a terveiről szólva kiemelte: „középtávon szeretnék a továbbiakban is a BME-n oktatni és kutatni. Inspirál az egyetemi légkör, ez szellemileg frissen tartja az embert. Mindig jönnek olyan hallgatók, akik lenyűgözően okos dolgokat kérdeznek, ami nagyon motiváló az oktató számára”.
HA - GI
Fotó: Takács Ildikó