2018. január 23.
Szakmai megnyitón mutatták be az „Ipar 4.0 Modern Gyárak” kiemelt projekt és a BME partnerségének eredményét, az Ipar 4.0 technológiai központot.
„Intézményünk, nyolc karával és tanszékeivel kiemelten alkalmas egy ilyen egység befogadására, gondozására, fejlesztésére, és nemcsak a K+F+I pályázatok szempontjából, hanem az eredmények közvetlenül az oktatásba való beillesztése miatt is, biztosítva ezzel a gazdaság számára fontos és naprakész információkat, továbbá az ipar kiváló műegyetemi diplomás utánpótlással való ellátását – mondta megnyitó beszédében Józsa János, a BME rektora az Ipar 4.0 technológiai központnak helyet adó „I” épületben. A részletekről szólva kifejtette: „mindez több karunk, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK), a Gépészmérnöki Kar (GPK), és a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar (KJK) együttes munkájának köszönhető, de az MTA SZTAKI, továbbá számos vállalat is partner volt a megvalósításban”.
|
A BME déli kampuszán megnyílt Ipar 4.0 technológiai központot az „Ipar 4.0 Modern Gyárak” projekt keretében mutatta be a Műegyetem partnercégek közreműködésével. Az új egységben a termelő kis- és középvállalkozások (kkv-k) demonstrációs eszközök segítségével megtudhatják, miképpen növelhetik hatékonyságukat, termelékenységüket, versenyképességüket a legmodernebb technológiákkal. A központban több mint 10 ipari szcenárió és szervezett keretek között a hozzájuk kapcsolódó szemléletformáló tájékoztatás érhető el a programban regisztrált cégek számára díjmentesen csaknem két éven át. Az érdeklődők szemügyre vehetik az Ipar 4.0 egy-egy kulcsterületét, megfigyelhetnek egyebek mellett szenzitív vagy kollaboratív robotot, logisztika AGV-t (automated guided vehicle, azaz automatikus vezérlésű jármű), digitális ikerpárokat, interaktív gyártástervezés-szimulációt, virtuális beüzemelést, gyártási folyamatvezérlést, AR/VR-t (virtual reality/augmented reality, azaz virtuális valóság/kiterjesztett valóság) MES-ERP rendszerkapcsolatot (gyártásirányítás-vállalati erőforrások tervezése), termelésmenedzsmentet IoT eszközökkel és gyártócella monitorozó rendszert.
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) szereplő „Ipar 4.0 Modern Gyárak” kiemelt projektre országosan 2,35 milliárd forint áll rendelkezésre, amelyet az IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. és az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) részvételével létrejött konzorcium valósít meg 2019. december 15-ig. |
„Szemléletformálás, demonstráció és fejlesztés valósul meg egyszerre” – ismertette az újonnan nyílt központ ipari modernizációs feladatait Józsa János. „Célunk, hogy szakmailag megalapozott, teljes körű Ipar 4.0 ismeretanyagot állítsunk össze és mutassunk be a vállalkozásoknak, ezáltal versenysemleges módon segítve azokat a negyedik ipari forradalomra való felkészülésben, és a legmegfelelőbb technológiák kiválasztásában. Ehhez 2 év alatt 200 általános rendezvényt és 500 workshopot tervezünk.” A rektor kiemelte: a BME az elkövetkező évtizedekben is a technológia-intenzív vállalkozások elsődleges stratégiai partnere szeretne lenni. Erre példa a BME FIEK megalakítása: „2017-ben egy olyan átfogó szervezeti egységet hoztunk létre, amelyet a terveink szerint az innováció széles bázisává bővítünk, az ipari igények és az egyetemi tudáspotenciál összekapcsolódásának színterévé alakítva azt.” (A BME FIEK elindulásáról a bme.hu korábban már beszámolt, az új szervezeti egység vezetőivel, Lengyel Lászlóval és Bodzay Brigittával készült interjút ITT olvashatják el – a szerk.)
Az intézményvezető emlékeztetett arra, hogy a BME alapító tagja az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platformnak, amelynek munkájában az intézmény két professzora is tevékenyen részt vesz: a szervezet elnökeként Monostori László akadémikus, egyetemi tanár (GPK), az MTA SZTAKI igazgatója, valamint elnökségi tagként Charaf Hassan tanszékvezető egyetemi tanár (VIK).
|
A 2016-ban létrehozott Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform alapítói szerint az ipar egy új technológiai korszakváltásba lépett, amelyben az internet-gazdaság alapjaiban változtatja meg a gyártási rendszereket. Ezért a gazdaság minden szereplőjének a korábbiaknál gyorsabb válaszokat kell adni a fizikai és digitális világ közti folyamatok kiépítéséhez, az innovációs megoldások alkalmazásához, egyúttal kiemelt figyelemre van szükség a gazdaságpolitikában. A Platformhoz csatlakozó csaknem negyven intézmény (köztük a BME), kutatóintézet, ágazati szakmai képviselet és vállalat célja, hogy az ipari digitalizáció zászlóshajójaként javaslatokat és ajánlásokat fogalmazzon meg a kormányzat részére, ösztönözze a tagjai közti együttműködést az Ipar 4.0 hazai szempontból releváns kulcsterületein, továbbá támogassa a jó gyakorlatok magyarországi elterjesztését. A Platform tagjai tevékenységük során támogatják a hazai startup és kkv-ökoszisztéma információhoz jutását, felkészítését, a lehetőségek bemutatását, a folyamathoz való csatlakozását, de ugyanúgy elősegítik a gyakorlatorientált, a vállalkozások igényeihez kapcsolódó képzések fejlesztését, és az oktatási rendszerek digitális folyamatokhoz való illesztését. |
Vityi Péter, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) alelnöke előadásában arról beszélt, hogy a laborkörnyezettel szemben a technológiai központ előnye az, hogy abban a különféle mintaalkalmazások közvetlenül ismerhetők meg. Felhívta a figyelmet arra, hogy a technológiák gyors változásával az eljárások időről-időre elavulhatnak, emiatt a folyamatokat több szakember is figyeli. Az elvárásokról szólva hangsúlyozta: a technológiai központban olyan szaktudás alakul ki, amelynek révén az innovációs lehetőségek szolgáltatásként vehetők majd igénybe nagyvállalati körben a központi régió (azaz a Közép-magyarországi régió, amely nem számít konvergencia régiónak, mivel az egy főre jutó GDP magasabb az EU-25 átlagának 75%–ánál, így elesik az Európai Unió Strukturális Alapjából származó fejlesztési támogatásoktól – a szerk.) számára, mindazonáltal a létesítmény a BME-n tanuló diákoknak egy demonstrációs környezetet is biztosít.
Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára úgy vélte, a megnyitó napja jó példa annak bemutatására, miképpen működik együtt az ipar a felsőoktatással, a kutatásfejlesztéssel a kkv-k tudásszintjének fejlesztése érdekében. Úgy fogalmazott: „a BME-n most nyíló technológiai központ a piac kiemelkedő szereplőivel együttműködve mindent megtesz azért, hogy a dinamikusan változó technológiai eredményeket hozzáférhetővé tegye a kkv-k számára, ezáltal hozzájárulva nemcsak a cégek, hanem rajtuk keresztül a magyar gazdaság sikerességéhez”.
Az Ipar 4.0 technológiai központ látogatásához előzetes regisztráció szükséges a program honlapján. A jelentkezés már elkezdődött, 2018 áprilisától hetente több alkalommal fogadják majd 8-10 fős csoportokban a kkv-k munkatársait. Az innovációs tudásbázis a BME hallgatói előtt is díjmentesen nyitva áll.
- GI -
Fotó: Philip János