Befejeződött a fogyatékossággal és tartós betegséggel együtt élő műegyetemi hallgatók munkaerő-piaci elhelyezkedését célzó tanácsadási program, amelyet a BME HSZI indított.

„Az eredményes munkaerő-piaci elhelyezkedésben segítettük a speciális igényű végzős és pályakezdő hallgatóinkat” – foglalta össze a közelmúltban véget ért pályázati projektjük lényegét Demjén Zita, a Hallgatói Szolgáltatási Igazgatóság (HSZI) Hallgatói Tanácsadási Osztályának esélyegyenlőségi koordinátora és ifjúságvédelmi szaktanácsadója. A Kancelláriához tartozó szervezet sikeresen pályázott az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) felhívására, amely után egy éven át komoly fejlesztéseket hajtott végre. Ennek keretében a munkaerő-piaci elhelyezkedés területén tréningekkel, tanácsadással segítette a fogyatékossággal és tartós betegséggel élő műegyetemi hallgatókat, valamint bővítette a számukra elérhető szolgáltatások körét. A program egyes elemeit úgy tervezték, hogy fenntarthatóak legyenek hosszú távon a pályázati időszak vége után is.

„Esélyegyenlőségi programunkban részben már létező szolgáltatásainkat a speciális igényű fiatalok egyéni szükségleteihez igazítottuk. Az egyetem utáni életre készítettük fel a fogyatékossággal, valamint a tartós betegséggel élő hallgatókat, egyúttal részleteztük számukra a munkáltatói elvárásokat is” – tudtuk meg Demjén Zitától. Hozzáfűzte, hogy a projektre jelentkező diákok a csoportos tréning helyett inkább az egyéni foglalkozásokat részesítették előnyben: ezeken az alkalmakon ugyanis olyan személyes problémákat és eseteket is átbeszélhettek tanácsadójukkal, amelyeket egy csoportos helyzetben nem feltétlenül vállaltak volna. Sok hallgató érdeklődött az önéletrajz tanácsadás iránt, amelyen fontos kérdésként merült fel többek között az, hogy a benyújtott összeállításban egyáltalán szerepeljen-e a jelölt fogyatékossága, annak jellege, és ha igen, milyen formában tüntesse fel azt úgy, hogy az érintett ne szenvedjen hátrányt. Fontos megjegyezni, hogy számos speciális igényű hallgató erős analitikus gondolkodással és vizuális képességekkel rendelkezett, amelyből előnyt kovácsolhattak egyes állások megpályázásakor. Erre minden alkalommal bátorítták a fiatalokat.

A projekt indulása előtt a HSZI tanácsadói is képezték magukat: ún. „érzékenyítő tréningen” vettek részt, hogy felkészüljenek azokra a lehetséges helyzetekre és kezelésükre, amelyekkel a megváltozott munkaképességű munkavállalók találkozhatnak álláskeresőként. „A fiatalokat különféle stratégiák felállításában támogattuk. Ezek révén hatékonyabban képviselhetik magukat, sikeresen léphetnek fel egy állásinterjún, és a fogyatékosságuk helyett az erősségüknek számító tulajdonságaikat hangsúlyozhatják” – osztotta meg a HSZI-ben zajló felkészülés részleteiről az esélyegyenlőségi koordinátor.

A lezárult pályázat mellett a HSZI évek óta támogatja a speciális igényű hallgatókat különböző esélyegyenlőségi szolgáltatásokkal, ezek minden regisztrációját kérő speciális igényű diák számára elérhetőek. Fontosnak tartják, hogy e szolgáltatások egyénre szabottak legyenek, a fiatalok igényeihez és az egyetem adta lehetőségekhez igazodjanak. Vannak hallgatók, akik inkább egy konkrét élethelyzetben fordulnak a HSZI-hez: a diplomaszerzés előtt vagy a tanulmányok végén felmerült aktuális problémák miatt. „Ilyenkor már nehéz komplex segítséget ajánlani, a preventív segítségnyújtást hatékonyabbnak tartjuk” – beszélt a munka során felmerülő nehézségekről Demjén Zita.

Az esélyegyenlőségi koordinátor elmondta: előfordul az is, hogy a sokadik sikertelen nyelvvizsga után, akár a tanulmányok végeztével derül fény arra, hogy az idegen nyelv elsajátítása során átélt kudarcok hátterében tanulási zavarra visszavezethető okok állnak. „A hasonló nehézségekkel küzdők ma már több speciális módszertan szerinti nyelvvizsga-felkészítő tanfolyamon vehetnek részt”. A BME Idegen Nyelvi Központtal együttműködve már több féléve az egyetemen is szerveznek egyedi módszertanú nyelvtanfolyamot diszlexiás és diszgráfiás, aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatóknak.

Az ifjúságvédelmi szaktanácsadó felhívta a figyelmet arra, hogy minden tanulmányi feltételek módosítására vonatkozó hallgatói kérést a Hallgatói Esélyegyenlőségi Bizottság vizsgál, majd bírál el. „Nem az a célunk, hogy a diákokat előnyhöz juttassuk. A speciális igényű fiatalokra is ugyanazok a követelmények vonatkoznak, mint a tanulótársaikra. Az oktatás módszertanát kell az egyéni képességekhez és szükségletekhez igazítani” – állítja Demjén Zita, aki hisz abban, hogy a megfelelő metódus megválasztásával a teljesítmény is javítható. Elmondta, hogy a kedvelt HSZI-szolgáltatások között szerepel a jegyzetelő- és korrepetitor-szolgáltatás, amelynek keretében általában felsőbb éves hallgatók tartanak kurzus- és vizsgafelkészítést a társaiknak. Új kezdeményezés a mentorhálózat is: ebben szintén kortársak pártfogolják a támogatást kérő speciális igényű hallgatótársaikat az egyetemi életben történő eligazodásban, a beilleszkedés megkönnyítésében.

A Műegyetemen összesen 120 fogyatékossággal élő hallgató regisztrált a HSZI a szolgáltatásaira, mellettük körülbelül 60 tartós betegségben (például cukorbetegség, epilepszia, súlyos fokú táplálékérzékenység, daganatos betegségek, neurológiai problémák stb.) élő fiatal kérte a szervezet pártfogását. A felsőoktatási intézményeket a törvényi előírások elsősorban a fogyatékossággal élő egyetemi hallgatók támogatására kötelezik, ám az egyetemek nagy része, köztük a BME is felismerte, hogy a súlyos, tartós betegséggel küzdő tanulóknak is szükségük van segítségre. „Számukra kevésbé széleskörű tanulmányi könnyítéseket kérelmezhetünk, így például azoknál a diákoknak, akiknél a rendszeres gyógyszerszedés hatással van a teljesítményükre, kérhetjük az oktató méltányosságát egy megfelelő számonkérési forma megtalálásában” – hozott fel egy gyakorlati példát az esélyegyenlőségi koordinátor.

A januárban záródó pályázat keretében a HSZI egy kifejezetten e célcsoportnak szánt karrierfüzetben munkajogi ismeretekről is szóló szakmai anyagot állított össze, valamint önismereti gyakorlatokat mutatnak be, amelyek többek között kitérnek arra, hogy hogyan lehet a látható hátrányt jól kommunikálni, ezekből előnyt kovácsolni, és hogyan kezeljék a fiatalok azokat a helyzeteket, amelyekben segítségre van szükségük. „Nem hagyjuk magukra a munkaerőpiacon elhelyezkedett végzetteket sem: munkahelyi beilleszkedésüket a tanácsadó kollégáink egyéni utómentorálási programmal segítik” – tudtuk meg a támogatásban részesített projekt további újításairól. A HSZI a munkáltatói oldalt is bevonta a kezdeményezésbe: vállalatoknak szervezett „érzékenyítő workshopokat”, ahová olyan partnereket is vártak, amelyek már rendelkeznek „fogyatékosság-barát munkahely” címmel, így céges környezetben már jól működő gyakorlatok bemutatására került sor.

A végzősök munkaerő-piaci beilleszkedését segítő projekt egy éve alatt a HSZI megmozgatta a műegyetemi fiatalságot. Új kommunikációs csatornákon vette fel a kapcsolatot a hallgatókkal (megújították az esélyegyenlőségi hírlevelet, együttműködtek a kari hallgatói képviseletekkel, hirdettek a közösségi médiában és igény esetén személyesen is megkeresték az érintetteket). Népszerűsíteni szeretnék a célokat az oktatók körében is. „Örömmel vennénk, ha a tanszékekkel együttműködve is kezdeményezhetnénk speciális igényű diákokat segítő programokat. Ám nemcsak akut helyzetben szeretnénk támogatást nyújtani. Szorgalmazzuk a preventív javaslatokat, azaz szívesen vesszük az eddig szerzett oktatói tapasztalatokat, amelyekből együttes erővel több helyzetben is alkalmazható gyakorlatokat kovácsolhatunk” – hívta fel a figyelmet Demjén Zita.

TZS - GI

Fotó: Takács Ildikó