2018. május 15.
Az építészettörténeti jelentőségű kordokumentum legszebb, legkorábbi, rejtett darabjait először láthatja a nagyközönség a most nyílt tárlaton.
„A gyűjtemény szépsége kötelez minket arra, hogy szellemiségét is megőrizzük” – hangsúlyozta megnyitó beszédében Józsa János rektor a „Kincsek az építészképzés 150 éves történetéből” című kiállításon, amelyen az Építészmérnöki Kar (ÉPK) Építészettörténeti és Műemléki Tanszéke a Rajz- és Fotótárának válogatott anyagát tekinthetik meg a látogatók.
Az akadémikus fontosnak nevezte, hogy az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) és a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) döntnökei is felismerték az egyedülálló gyűjtemény értékeit, így a tanszéknek és szakmai környezetének lehetősége nyílt az alkotások rendszerezésére, a további szakszerű megőrzés biztosítására. Az intézményvezető a közönséggel megosztotta: már három vaskos katalógus készült el, és hamarosan digitálisan is elérhető lesz ez a jelentős kulturális örökség.
„Könyvtárunk számára megtiszteltetés, hogy otthont adhatunk a tárlatnak” – köszöntötte a megjelenteket Liszkay Béla, a BME OMIKK leköszönt főigazgatója, akit az első találkozáskor lenyűgözött a tanszéken őrzött rajzi gyűjtemény. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Műegyetem először biztosít helyszínt eme kiállításnak, a könyvtár munkatársai azonban a képi anyagok feldolgozásában a kezdetektől fogva segítséget nyújtanak.
„A műegyetemi építészeti oktatás-kutatásban kiemelt szerepet játszott a történeti alaktan és a műemlékfelmérés: mindezek 1860-as évekbeli kezdeteitől kerestünk rajzokat, képeket az eseményre” – ismertette Krähling János, az Építészettörténeti és Műemléki Tanszék vezetője, egyetemi docense, aki Fehér Krisztinával együtt válogatta és rendezte a kiállítás anyagát. Elmondta még: olyan emlékeket is összegyűjtöttek, amelyek a szakmai munka emberi oldalát, a professzorok és hallgatók együttes tevékenységét mutatják be. Emellett pályázati tervek és megvalósult alkotások vázlatai láthatók: a nemzeti stílust kereső, historizáló-klasszicizáló megoldásokat, valamint modernista terveket tanulmányozhatnak az érdeklődők. A műegyetemi oktató érdekességként említette például a Reichstag pályázati dokumentációjából is megtekinthető részleteket.
A képen Józsa János mellett Krähling János és Fehér Krisztina, a kiállítás rendezői láthatók
A tanszékvezető köszöntötte a Német Nagykövetség jelen levő képviselőjét, Maria Altmann kulturális osztályvezetőt, valamint a Török Együttműködési és Koordinációs Ügynökség (TIKA) budapesti koordinátorát, a megnyitón résztvevő Süleman Kiziltoprak professzort, aki korábban térscannert adományozott az egyetemnek a műemlékfelmérések és kutatások hatékonyabb elvégzéséért.
|
A Rajz- és Fotótár 2014 óta létezik a BME-n. Gyűjteményének katalogizálását és digitalizálását az Építészettörténeti és Műemléki Tanszék, valamint a BME OMIKK közösen végzi pályázati pénzből. A hosszú ideig lappangó állomány a hazai építészeti kultúra, és a műegyetemi építészoktatás alapvető forrása az 1860-as évektől egészen az 1950-es évekig terjedő időszakra vonatkozóan; ugyanakkor az oktatás módszertanán túl a rajzkultúra gazdag kordokumentuma is.
A tanszék munkatársai kezdetben 4-5000 dokumentum feldolgozását tervezték, azonban rövidesen kiderült, ennél több, a 20. század első feléig csaknem 10.000 dokumentum képezi a gyűjtemény legértékesebb részét. Ezek között történeti rajzok, tervrajzok, diapozitívok, műemlék-felmérési munkák, hallgatói rajzok, alaktani gyakorlatok, az oktatáshoz szükséges fotók, nagyszámú professzori skiccek, műemlék épületek felmérési anyaga, meghiúsult tervpályázatok találhatók, amelyek megőrzése, kezelése és tudományos kutatása kiemelt fontosságú az építészoktatás múltja, jelene, jövője, továbbá az építészettörténet és műemlékvédelem szempontjából.Az alkotások között találhatók a tanszék jeles tanárainak – például Steindl Imre, Hauszmann Alajos, Kotsis Iván, Möller István – tervezőként és műemlékesként végzett munkájukhoz kapcsolódó jelentős dokumentumok, amelyek a professzori életművek széleskörű megismerését is segíthetik.
A gyűjtemény nagy része az egykori Középkori Műépítéstani Tanszék anyaga, az Ókori Építéstani- és Újkori Építéstani Tanszék dokumentációjából jóval kevesebb emlék maradt fenn.
Eddig a katalógusrendszer kidolgozása, és az első 2000 rajz nyilvántartásba vétele, digitalizálása és nyomtatott katalógusa készült el. A hosszú távú cél, hogy a rajzanyag a nagyközönség, a kutatók és az építész szakma számára is könnyen, elektronikusan kereshetővé és megtekinthetővé váljon. |
A „Kincsek az építészképzés 150 éves történetéből” című kiállítás június 1-ig tekinthető meg a BME OMIKK aulájában és a fszt. 2-es termében.
HA - GI
Fotó: Philip János