A díszpolgári cím mellett rangos kitüntetéseket, valamint habilitációs okleveleket adtak át a Műegyetem stratégiai döntéshozó testületének ülésén, amelyen 123 főt avattak doktorrá.

„Senatus universitatis!” – hangzott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Jogarnokának felszólítása a Szenátus nyilvános, ünnepi ülésének résztvevőihez. Vezetésével vonult az intézmény aulájának virágokkal díszített elnöki asztalához Józsa János akadémikus, a BME rektora és Fehér József általános kancellárhelyettes. Tőlük jobbra foglalt helyet Dunai László akadémikus, a BME ÉMK dékánja, Czigány Tibor akadémikus, a BME GPK dékánja, Nagy József, a BME VBK dékánja, Levendovszky János megbízott tudományos és innovációs rektorhelyettes, balra pedig László Krisztina nemzetközi rektorhelyettes, Veszprémi Károly oktatási ügyekért felelős rektorhelyettes, Jakab László, a BME VIK dékánja, Varga István, a BME KJK dékánja, Pipek János, a BME TTK dékánja, Koltai Tamás, a BME GTK dékánja, és Mihály György akadémikus, az Egyetemi Habilitációs Bizottság és Doktori Tanács elnöke. A tisztségviselők talárban, hivatali lánccal és fehér kesztyűben érkeztek. Szintén az elnöki asztalnál ült Krisztián Dávid, az Egyetemi Hallgatói Képviselet elnöke.

Felhangzott a Himnusz és a „Gaudeamus igitur” az egyetemi kórus előadásában, majd Józsa János rektor megnyitotta a Szenátus ünnepi ülését. Név szerint köszöntötte Elter Józsefet, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. műszaki igazgatóját, a BME új Díszpolgárát, és Sztipanovits Jánost, az egyesült államokbeli Vanderbilt Egyetem professzorát, aki a „Neumann János” professzori címet kapta. A rektor üdvözölte Reimund Neugebauer professzort, a szerszámgépekkel és alakítástechnikával foglalkozó chemnitzi Fraunhofer Társaság elnökét tiszteletbeli doktorrá avatása előtt, valamint a BME PhD és DLA fokozatot szerzett doktorait.  Külön köszöntötte a József Nádor Emlékéremmel kitüntetett oktatókat, egyetemi munkatársakat és a habilitált kutatókat, továbbá a Sztoczek József Emlékéremmel díjazottakat, az „Egyetemi Ifjúságért” kitüntetésben részesülőket, és „A Műegyetem Kiváló Oktatója” címet elnyert tanárokat.

Immáron hagyományosan, az ünnepi ülés első napirendi pontja „A BME Díszpolgára” cím adományozása volt. „A testület ebben az évben egy ilyen cím átadását szavazta meg” – fordult a közönség felé Józsa János. A Szenátus azoknak a természetes személyeknek adományozza e címet, akik támogatásukkal, tevékenységükkel, a BME érdekeit képviselő magatartásukkal kiemelkedő mértékben hozzájárultak az egyetem oktatási és kutatási feladatainak jobb ellátásához, nemzetközi elismertségének öregbítéséhez, és az egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban nem állnak.

Pipek János, a Természettudományi Kar dékánja előterjesztésére a Szenátus az Egyetem Díszpolgára címet Elter Józsefnek, az MVM Paksi Atomerőmű műszaki igazgatójának adományozta.

„Elter József pályafutása kezdete óta szoros szakmai kapcsolatot ápol a Műegyetemmel, 1993-ban itt védte meg doktori dolgozatát. A Nukleáris Technikai Intézet és a Paksi Atomerőmű közötti, csaknem 40 éves múltra visszatekintő együttműködést jelentős mértékben előmozdította, így a két intézmény között kiemelkedő szakmai kapcsolat jött létre. Elter József 2010-es alapítása óta képviseli a Paksi Atomerőművet a hazai nukleáris energetikai kutatás-fejlesztésben érdekelt szervezeteket tömörítő Fenntartható Atomenergia Technológiai Platform (FAE-TP) kezdeményezésben, amelynek alapító tagja a BME is. A Platform által megfogalmazott, a BME NTI K+F tevékenységének jelentős részét is magában foglaló Stratégia Kutatási Terv végrehajtását a Paksi Atomerőmű – Elter József hathatós koordinálásával – kezdettől fogva példaértékűen támogatja, egyúttal helyszínt is biztosít műegyetemi hallgatóknak szakmai gyakorlat céljából. Elter József rendszeres tagja az NTI-nél rendezett záróvizsgák bizottságainak is. Tevékenysége során mindvégig kiemelt figyelmet fordít az akadémiai szférával, így a BME-vel való együttműködés fejlesztésének” – hangsúlyozta Pipek János.

A 25 évvel ezelőtt megvédett doktori dolgozatával, majd pedig a választott kutatási téma kibontásával kezdődött a Műegyetemmel való szoros együttműködése – vallotta köszönőbeszédében Elter József, hangsúlyozva, hogy ez a kitüntetés „nagy megtiszteltetés, ugyanakkor nagy felelősség is, mert egy újabb kötelékkel erősíti a közös munkát”. Kiemelte, példaértékű a jelenlegi ipari-egyetemi összefogás, és beszélt arról is, hogy a Paksi Atomerőműben úgy tartják, nem ők támogatják szakmailag a BME-t, hanem inkább fordítva. Elmondta: „a nukleáris energetika, és azon belül a reaktor üzemeltetése komplex, tudásigényes feladat, amivel nálunk 200, a Műegyetemen végzett munkatárs foglalkozik. Ez egy erős magja munkahelyünk mérnöktársadalmának, sokat köszönhetünk nekik, méltán lehet rájuk büszke az alma mater”. A jövőre vonatkozóan nyomatékosította: továbbra is fontos Paks számára a műegyetemi oktatás a fiatal, jól képzett, a nukleáris energetika iránt elkötelezett, abban perspektívát látó mérnökök utánpótlásában, valamint az intézmény által nyújtott tudományos-műszaki háttér biztosítása is, és hasonlóan meghatározóak a cég által kezdeményezett, egyúttal finanszírozott közös kutatás-fejlesztések pl. a BME Nukleáris Technikai Intézettel.

„Nagy örömmel tettünk eleget feladatunknak, amikor átnyújtottuk Önnek a Szenátus által adományozott Díszpolgári oklevelet. Bízom abban, hogy együttműködésünk továbbra is gyümölcsöző lesz” – mondta Józsa János rektor.

Az ünnepi ülés második napirendi pontjaként Tiszteletbeli Doktori címet, és arról az egyetem pecsétjével ellátott, aláírt oklevelet vehetett át az egyetem által művelt tudományágakban nemzetközi tekintélyt szerzett tudós, aki kiemelkedő egyéni tudományos teljesítménye mellett a BME oktató-nevelő és tudományos munkáját segítve járult hozzá a BME kül- és belföldi megbecsüléséhez.

Czigány Tibor, a BME GPK dékánja előterjesztésére tiszteletbeli doktorrá avatták Reimund Neugebauer professzort, a Fraunhofer Társaság elnökét a gépészeti tudományok tudományág terén kifejtett, nemzetközileg is kimagasló tevékenységének elismeréseként.

„Reimund Neugebauer a Drezdai Műszaki Egyetemen szerzett PhD és tudomány doktora fokozatot, illetve címet, majd az intézmény egyetemi tanára és dékánja lett. Szűkebb szakterülete az alakítástechnológia, a szerszámgépek és gyártórendszerek dinamikája. Számos könyv, cikk és szabadalom szerzője, illetve társszerzője. Nemzetközi hírnevét mutatja, hogy hét ország nyolc egyetemének tiszteletbeli doktora. 2012 óta a világhírű Fraunhofer Társaság elnöke. A BME több karának, több tanszékével is kiváló kapcsolatot ápol, számos együttműködésben vesz részt. Ezek közül a legjelentősebb a 2017-ben a BME két karával és az MTA SZTAKI-val közösen beadott „Termelésinformatikai és Termelésirányítási Kiválósági Központ” című pályázat, amely jelentős támogatást nyert az Európai Uniótól, és amelyet a kormány és a Nemzeti Kutatási és Innovációs Hivatal is kiemelten támogat” – mutatta be a jelöltet Czigány Tibor.

A fent említett kooperációt méltatva Reimund Neugebauer kifejtette: a 7 éves közös munka révén a kiber-fizikai gyártó és logisztikai rendszerek területén érhetnek el a szakemberekkel számottevő eredményeket, miközben szoros együttműködésre számít, például az autonóm járművek, vagy a lézertechnológia fejlesztéseire vonatkozóan is, amelyekben „nagyon erősek a magyarok”.

„Neumann János” Professzori címet kapott a Szenátus ünnepi ülésének harmadik napirendi pontja keretében Sztipanovits János villamosmérnök, a Vanderbilt Egyetem professzora Jakab László, a BME VIK dékánja előterjesztését követően.

A kitüntető címet a BME a Neumann János Számítógép-tudományi Társasággal együtt hozta létre azon kimagasló, nemzetközi szinten is ismert és elismert tudományos teljesítményt nyújtó hazai vagy külföldi egyetemi tanárok elismerésére, akiknek tudományterülete, tevékenysége kapcsolódik a Neumann János által elért tudományos eredményekhez, és tevékenysége kötődik az egyetemhez. A kitüntetést a rektor és Friedler Ferenc, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság elnöke közösen adták át.

„Sztipanovits János professzor 1983 óta dolgozik az Egyesült Államokban, ahol a BME-n szerzett alapos elméleti felkészültség és K+F szervezési képesség birtokában rövid idő alatt az alkalmazott informatikai kutatások meghatározó szereplőjévé vált. Eredményei felkeltették az amerikai repülőgépgyártók és a légierő, de számos más terület informatikus kutatóinak figyelmét. A “modell-integrált” és “kiber-fizikai” rendszerek elméleti megalapozásával korszak- és paradigmaváltó eredményeket ért el a valós-idejű, és biztonságkritikus alkalmazói rendszerek informatikája területén. Munkásságának sikerét alkalmazói projektek és szakértői megbízások sokasága hitelesíti. Szakmai tevékenységének kisugárzása inspiráló szakterületének hazai műhelyei számára is” – állt a laudációban.

Sztipanovits János köszönőbeszédében rávilágított: két szempontból is örül az elismerésnek. Egyrészt, mert a cím névadójához köthető modern számítógéptudomány területén dolgozóként, „részesévé válhat az újabb ipari forradalomnak”, másrészt, mert ezt a díjat a Műegyetemtől kapta, attól az intézménytől, amely „szilárd tudást biztosított számára a munkához, és ahol élete első állását töltötte be, kiváló kollégákat, sok barátot szerezve”.

Józsa János rektor a Szenátus nevében gratulált az egyetem új tiszteletbeli doktorának és „Neumann János” Professzorának. Mindkettőjüknek jó egészséget és sikereket kívánt munkájukhoz, majd arra kérte őket, hogy viseljék büszkén az adományozott címet.

A negyedik napirendi pont keretében a Műegyetem legrangosabb kitüntetését, a József Nádor Emlékérmet adták át. Idén a Szenátus 4 jelöltnek ítélte oda az elismerést. József Nádor Emlékéremmel azokat a személyeket díjazza a Szenátus, akiket kimagasló oktató-nevelő és tudományos munkájuk, az egyetem jó hírének növelése érdekében kifejtett tevékenységük erre érdemessé tette. Ezen túl az igazgatásban, a gazdálkodásban, az üzemeltetésben vagy más egyetemi munkaterületen nyújtott kimagasló teljesítményükkel elősegítették a BME fejlődését.

A díjakat Józsa János rektor nyújtotta át:

Ábrahám Györgynek, a GPK Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék professzor emeritusának (Czigány Tibor, a Gépészmérnöki Kar dékánja előterjesztésére)

Jobbágy Ákosnak, a VIK Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék egyetemi tanárának (Jakab László, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánja előterjesztésére)

Takács Jánosnak, a KJK Gépjárműtechnológia Tanszék egyetemi tanárának (Varga István, a Közlekedési és Járműmérnöki Kar dékánja előterjesztésére)

Liszkay Bélának, a BME OMIKK leköszönő főigazgatójának (Józsa János rektor előterjesztésére)

Ábrahám György az MTA doktora, Petzval-díjas optikus, és a Genius feltalálói nagydíj tulajdonosa. Az emberi színtévesztést korrigáló szemüveg és diagnosztikai műszer világszabadalma világsiker lett. Több nemzetközi űrprogram résztvevője, továbbá kiemelkedő munkát végzett ipari kutatások irányítójaként is, köztük a Paksi Atomerőmű élettartam hosszabbítását szolgáló mérőberendezések fejlesztőjeként. Ábrahám professzor több mint 45 éve végez a BME-n iskolateremtő tudományos munkát és oktatja, neveli a fiatal mérnökgenerációkat, ő a mechatronikai mérnökképzés magyarországi megalapítója. Munkásságát 2014-ben a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetéssel ismerték el. (a hivatalos laudáció nyomán) Jobbágy Ákos eddigi szakmai-tudományos életútja, a BME érdekében kifejtett, mintegy két évtizedes, kiemelkedően magas színvonalú, vezetői tevékenysége alapján messzemenően méltó a József Nádor Emlékérem elismerésre. Külön kiemelendő a hazai műszaki felsőoktatás, azon belül az egészségügyi mérnökképzés fejlesztése és szervezése terén kifejtett példaértékű munkássága; a BME oktatási folyamatai irányításában oktatási igazgatóként, majd rektorhelyettesként betöltött meghatározó szerepe; a Magyar Rektori Konferencia és a Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság munkájában való részvétele, az ennek során elért eredményei; valamint a mozgáskoordináció kvantitatív jellemzése, neurológiai betegségekben szenvedők mozgásmintáinak megismerése és a vérnyomás mérésének indirekt módszerei terén végzett nemzetközi hírű tudományos tevékenysége. (a hivatalos laudáció nyomán) Takács János a karán az elmúlt évtizedek során végzett kimagasló oktató-nevelő tevékenységével, tudományos teljesítményével, és az utánpótlás nevelésében végzett munkájával segítette a mindennapi életet. Az oktatási-tudományos egységek vezetésében betöltött szerepeivel, az oktatói és tudományos profilú bizottságokban, illetve a tudományos szervező és közéleti tevékenységben való részvételével jelentős mértékben hozzájárult az egyetem jó hírének növeléséhez. (a hivatalos laudáció nyomán) Liszkay Béla a napi könyvtári munka mellett szerzett elévülhetetlen érdemeket számos könyvtári munkafolyamat automatizálásában, az informatika és az olvasói igények korszerű kiszolgálásának fejlesztésében. Az egyetemen zajló tanuló-oktató-kutató-fejlesztő munkához és annak nyilvántartásához elengedhetetlenül szükséges szellemi és technikai feltételek megvalósításában fontos szerepet játszott. Tevékenységével kiemelkedő mértékben járult hozzá a könyvtár és az egyetem ismertségéhez és elismertségéhez, valamint ahhoz, hogy a hallgatók hozzájuthassanak a szakmai és versenyképes tudáshoz. Ezzel a kitüntetéssel az egyetem közössége megköszönte Liszkay Béla 40 éves, áldozatos munkáját. (a hivatalos laudáció nyomán)

„Nagy örömmel tettünk eleget feladatunknak, amikor átnyújtottuk a Szenátus által adományozott emlékérmeket. Érdemeik alapján kivívták egyetemünk elismerését. Bízom abban, hogy továbbra is szívügyüknek tekintik a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem fejlődését, munkáját” – e szavakkal kívánt további szakmai sikereket, erőt és jó egészséget a díjazottaknak Józsa János rektor.

Az ünnepi ülés ötödik napirendi pontja keretében a Sztoczek József Emlékérem átadása következett.  E díjat azon egyetemi munkatársak méltó elismerésére alapította a Szenátus, akik több éven át az igazgatásban, a gazdálkodásban, az üzemeltetésben, a fejlesztésben vagy más egyetemmel kapcsolatos területen nyújtott teljesítményükkel kiemelkedően szolgálták a BME érdekeit.

Idén is tízen részesültek a kitüntetésben:

Bódi Gábor, az Építőmérnöki Kar Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszékének mestertanára, a közműhálózatokhoz kapcsolható tárgyak feladatainak kidolgozásában, mérnökök ezreinek oktatásában, az órarend készítésében, valamint Neptun kari felelősként végzett kiemelkedő munkájáért;

Fehérné Tar Eszter, a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Dékáni Hivatalának igazgatási ügyintézője, kiváló felkészültséggel, nagy munkabírással, elkötelezetten végzett, több mint két évtizedes kiváló oktatássegítő és szervező munkájáért;

Koch Mária Magdolna, a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Műszaki Továbbképző Központjának igazgatója, a Műszaki Továbbképző Központ által szervezett szakirányú továbbképzések népszerűsítésében és menedzselésében végzett kiváló munkája elismeréseképpen;

Lukátsiné Farkas Róza, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar Távközlési és Médiainformatikai Tanszékének gazdasági ügyintézője, a tanszéken végzett, közel két évtizedes igényes, megbízható gazdasági és munkaügyi tevékenységéért, valamint számos pályázati és vállalati kutatás-feljesztési projektben végzett munkájáért;

Márkus Katalin, a BME OMIKK gazdasági ügyintézője, a könyvtár gazdasági ügyintézőjeként kiemelkedő, nagy szakmai felkészültséggel, pontosan, lelkiismeretesen, odaadással végzett munkájának elismeréseként;

Papp Marianna, a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Dékáni Hivatalának hivatalvezetője, a kari átalakulás nehéz időszakában meghatározó szerepet betöltő, valamint a mindig magas szintű elkötelezettséggel, pontossággal és szorgalommal végzett, több évtizedes egyetemi munkája elismeréseként;

Philip János, a BME fotográfusa, az elmúlt 44 év során készített, a Műegyetem történetében felbecsülhetetlen értékű fotóanyag elkészítéséért, és mindig kiemelkedő pontossággal, szakértelemmel, és odaadással végzett munkájáért. A bme.hu munkatársát vastapssal fogadta a közönség, amikor több mint négy évtizedes tevékenysége alatt most őt örökítette meg a fényképezőgép.

Pók Lászlóné, a Gépészmérnöki Kar Gép- és Terméktervezés Tanszékének főmunkatársa, a tanszéki gazdasági adminisztrációval összefüggő feladatok lelkiismeretes és pontos ellátásáért, valamint számos külföldi és hazai projekttel kapcsolatos segítőkész, precíz munkájáért;

Schafranekné Korbai Györgyi, a Rektori Kabinet műszaki ügyintézője, az Egyetemen végzett 40 éves kiemelkedő, precíz és megbízható munkájáért, amelynek része a Rektori Tanácsterem szavazórendszerének kialakítása, a rendszer felügyelete, üzemeltetése, valamint honlapszerkesztés is;

Vida Mária, a Természettudomány Kar Dékáni Hivatalának ügyvivő szakértője, a több mint 10 éve végzett színvonalas és segítőkész munkájának elismeréseként, valamint az Országos Doktori Tanács volt titkáraként, jelenleg adatbázis adminisztrátoraként a felsőoktatási intézmények munkáját segítő tevékenységéért.

Az ünnepi ülés hatodik napirendi pontjaként Józsa János rektor és Krisztián Dávid, az Egyetemi Hallgatói Képviselet elnöke átnyújtotta az „Egyetemi Ifjúságért” („Pro Juventute Universitatis”) kitüntetést.

A díjat az Egyetemi Hallgatói Képviselet javaslatára adományozza a Szenátus azoknak, akik hosszabb időn keresztül kiemelkedő tevékenységet végeztek a műegyetemi hallgatók érdekében.

Az idei elismerést Rácz Tamás, a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Közgazdaságtan Tanszékének oktatója kapta. 2009-ben csatlakozott a Természettudományi Kar Hallgatói Képviseletéhez, ahonnan 2011-ben az Egyetemi Hallgatói Képviseletbe delegálták, majd 2013-tól annak alelnökeként dolgozott három éven keresztül. Ez idő alatt mindig lelkiismeretesen foglalkozott a hallgatók juttatási-térítési ügyeivel és a HÖK gazdálkodásával. Képviseleti munkája mellett a Műegyetemi Hallgatókért Alapítvány kuratóriumi elnökeként nagymértékben hozzájárult a hallgatói közélet színesítéséhez. Kiemelendő továbbá a matematika és közgazdaságtan tudományterületeken végzett kiváló oktatói tevékenysége.

A hetedik napirendi pont keretében átnyújtott „A Műegyetem kiváló oktatója” kitüntetésben azok az oktatók részesülhetnek – szintén az Egyetemi Hallgatói Képviselet javaslatára –, akiket az általuk tartott kurzuson összesen legalább 100 hallgató véleményezett, és a kialakult sorrendben az első öt helyen szerepeltek. 2018-ban az elmúlt két félév oktatói közül összesen tízen vehették át a díjat Józsa János rektortól, valamint Krisztián Dávidtól, az Egyetemi Hallgatói Képviselet elnökétől.

Bedzsula Bálint Péter, a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszékének tanársegédje;

Bokor Nándor, a Természettudományi Kar Fizika Tanszékének egyetemi docense (oklevelét később veszi át);

Czirkos Zoltán, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar Elektronikus Eszközök Tanszékének egyetemi docense;

Lángi Zsolt, a Természettudományi Kar Geometria Tanszékének egyetemi docense;

Pitrik József, a Természettudományi Kar Analízis Tanszékének adjunktusa;

Stépán Gábor, a Gépészmérnöki Kar Műszaki Mechanika Tanszékének egyetemi tanára (oklevelét később veszi át);

Szirmai Jenő, a Természettudományi Kar Geometria Tanszékének egyetemi docense;

Szívós László, a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Pénzügyek Tanszékének adjunktusa;

Takács Dénes, a Gépészmérnöki Kar Műszaki Mechanika Tanszékének tudományos munkatársa;

Vad János Gábor, a Gépészmérnöki Kar Áramlástan Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára.

A Szenátus ünnepi ülésének nyolcadik napirendi pontja keretében gépészeti tudományokban 3, építészmérnöki tudományokban szintén 3, építőművészetekben 2, kémiai tudományokban szintén 2, informatikai tudományokban 1, matematika- és számítástudományokban 1, és pszichológiai tudományokban is 1 habilitációs oklevelet adott át Józsa János rektor és Mihály György egyetemi tanár, az Egyetemi Habilitációs Bizottság elnöke.

A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény visszaadta az Egyetemnek azt a jogot, hogy habilitációt ítéljen oda azok számára, akik eredményes tudományos, alkotó és szakirodalmi tevékenységüket, valamint magasszintű oktatói készségüket bizonyítják. Az oklevél tudományáguk területén önálló egyetemi előadások tartásának jogával ruházza fel a habilitáltakat.

„Önök eredményes tudományos kutató, alkotó és szakirodalmi tevékenységüket, továbbá tananyagformáló és -átadó előadókészségüket magyar és idegen nyelven nyilvános eljárás keretében bizonyították. Gyümölcsöztessék megszerzett tudásukat, magas szintű oktatói képességüket újabb és újabb mérnök nemzedékek ismereteinek gyarapítása révén hazánk és az egész emberiség javára. Ehhez kívánok további eredményes munkát, erőt, egészséget, kitartást és sok sikert” – fejezte ki elismerő jókívánságait Józsa János rektor.

Habilitációs oklevelet vehetett át:

Balogh György Tibor (In vitro nem sejtes modellek kidolgozása és fejlesztése);

Benkő Melinda (Zárt/nyitott – Városforma és térhasználat című értekezésben összefoglalt urbanisztikai eredmények);

Farkas Károly (Okosváros-alkalmázások tervezése és kutatása);

Goda Tibor János ((Viszko)elasztikus testek surlódásának numerikus modellezése – oklevelét később veszi át);

Halász Marianna (Textilipari faanyagok és lapszerű szálas anyagok mechanikai viselkedésének vizsgálata és modellezése);

Horváth Erzsébet (Véges csoportok reprezentációinak kutatása – oklevelét később veszi át);

Insperger Tamás Antal (Változó időkésést tartalmazó gépészeti rendszerek stabilitásának kutatása);

Krähling János (Újkori építészettörténeti kutatások, ezen belül a protestáns templomok történetének kutatása);

Nagy József (Biológiailag aktív molekulák és intermediereik előállításának vizsgálata);

Sajtos István (Tartószerkezetek viselkedésének vizsgálata és elméleti modellezése);

Szabó Levente (Az emlékezet térbeli szépsége című tanulmánya, és kiemelkedő építészeti alkotásai);

Vasáros Zsolt (Kutatás, oktatás és gyakorlat természete az építészetben című tanulmánya és kiemelkedő építészeti alkotásai); 

Zimmer Márta (Az arcfelismerés területén végzett pszichológiai kutatása – oklevelét később veszi át).

„Domine Magnifice Rector! Domini Spectabiles Decani! Tisztelt Szenátus! Doktori cselekményeinket befejezve eleget tettünk azoknak a követelményeknek, amelyeket az Egyetem doktori szabályzata a doktor (PhD, illetve DLA) fokozat elnyeréséhez előír. Kérjük ezért, az Egyetem ruházzon fel bennünket a doktor fokozattal” – terjesztette elő a doktorrá avatandók kérését az ünnepi ülés kilencedik napirendi pontjaként Jahn Kornél okleveles mérnökfizikus.

A doktori iskolák tanácsai doktori (PhD) és mester (DLA) fokozatot ítéltek oda építőmérnöki tudományokban 12, földtudományokban 2, gépészeti tudományokban 18, építészmérnöki tudományokban 2, építőművészetben 9, bio-, környezet- és vegyészmérnöki tudományokban 10, kémiai tudományokban 23, informatikai tudományokban 8, villamosmérnöki tudományokban 5, közlekedés- és járműtudományokban 4, fizikai tudományokban 13, matematika- és számítástudományokban 6, pszichológiai tudományokban szintén 6, gazdálkodás- és szervezéstudományokban 6, valamint filozófiai tudományokban 2  doktorjelöltnek.

A doktorjelöltek fogadalomtétele után Józsa János üdvözölte, egyúttal arra kérte az új doktorokat: „további munkásságuk és tanulmányaik során arra törekedjenek, hogy szaktudományuk területén egyre több ismeretet szerezzenek, és fogadalmukhoz híven becsülettel teljesítsék kötelességeiket társadalmunk, hazánk javára”. Azt kívánta nekik, hogy mindaz, amit ott ünnepélyesen megfogadtak, az életben a legteljesebb valósággá váljék.

A napirendi pontok után a Műegyetem énekkara köszöntötte a kitüntetetteket és az új doktorokat. A testületi ülés zárásaként a Szózat hangzott fel, majd a Szenátus a „Vivat academia, vivant professores!” dallamára vonult vissza az aulából.

Az átadásokat megörökítő fotók a BME Fotótárában lesznek elérhetők.

GI - BK

Fotó: Philip János, Takács Ildikó