Tudományos szimpóziummal ünnepelte alapításának 145. évfordulóját a kar.

„Nagy megtiszteltetés hogy köszönthetem Önöket, ami két dolog eredménye: egyfelől a kar kiválóságának, másfelől a jubileum patinájának” – szólította meg a közönséget Levendovszky János tudományos és innovációs rektorhelyettes a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar (VBK) alapításának 145. évfordulóján rendezett tanácskozás műegyetemi megnyitóján.

„A kiválósággal összefüggésben hosszan sorolhatjuk a tényeket, beszélhetünk a VBK-ra jellemző magas szintű nemzetközi kutatási és publikációs minőségről, a felsőoktatás mindhárom szintjének elismert oktatási programjairól, továbbá az innovációs és az ipari kapcsolatok hitelességéről” – hangsúlyozta a professzor, hozzátéve: a Kar a kezdetek óta belső kohézióra épült, stabil az értékrendszere, amely minőséget teremtett és teremt ma is. Úgy fogalmazott: „a tradíciók olyan elméket neveltek, akik képesek voltak a folyamatos, értékteremtő megújulásra. Ennek is köszönhető, hogy az egyik hallgatójukból, Oláh Györgyből, Nobel-díjas tudós lett, illetve hogy számos nemzetközi szinten is elismert szakember oktathatott a karon, amely jelenleg 9 akadémikussal és 37 akadémiai doktorral büszkélkedhet”.

„A ’70-es évek közepén még híre-hamva sem volt a bolognai folyamatnak, itt mégis elsőként vezették be a kétciklusú képzést” – emlékeztetett a rektorhelyettes az új képzési formákra mindig nyitott oktatási egység múltjára, kiegészítve mondanivalóját azzal, hogy 1991-ben a Vegyészkar volt az első, amely az egyetemen a „full degree” programot kidolgozta, lehetőséget adva a diákoknak az összes tantárgy esetében angol nyelvű előadások hallgatására.

Levendovszky János a Kar teljesítményét méltatva elmondta: a VBK a felsőoktatási kiválósági programban a biotechnológia területén vállal vezető szerepet, az Oláh György Doktori Iskola kibocsájtási statisztikája pedig a BME 14 hasonló intézménye közül a legjobb; sőt, a tudománymetriai mutatókban is az élen jár, valamint a világ szakterületi rangsoraiban rendszeresen az első ötszáz felsőoktatási intézmény között foglal helyet. Hozzáfűzte: e karon tanul a legtöbb lány, „ami kiválóan bizonyítja a Műegyetem azon célkitűzését, hogy egyre több hölgy számára kell vonzóvá tenni a mérnöki pályát”.

Nagy József, a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar dékánja, az esemény levezető elnöke a hallgatósággal megosztotta: a szakmai program egyik fontos célja, hogy a tanszéki kutatók bemutassák, hol tartanak; emellett olyan szakemberek tevékenysége is megismerhető, akik a Műegyetemen kezdték tanulmányaikat vagy tudományos munkájukat – utalt a főelőadást tartó oxfordi professzorra.

Horvai György, a Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék egyetemi tanára Nagy József szavait megerősítve azt mondta: a 145 éves kar születésnapi szimpóziuma nagyszerű alkalom arra, hogy a kiváló dolgozók kurrens kutatásaiknak lényegét a közönség elé tárják.

Novák Béla, az Oxfordi Egyetem Biokémiai Tanszékének egyetemi tanára főelőadásában a sejtek osztódásának biokémiai szabályozásában kulcsszerepet játszó ún. bistabil kapcsolókkal összefüggő vizsgálódásainak részleteiről beszélt. A szakember csaknem harminc évig dolgozott a BME Mezőgazdasági Kémiai Technológia Tanszéken, majd Edinburghba, később pedig Oxfordba került, ahol jelenleg is nemzetközi kutatócsoportot vezet.

Kiemelt előadást tartott még Kállay Mihály, a Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék vezetője, az MTA-BME „Lendület” Kvantumkémiai Kutatócsoport vezetője „Pontos számítások nagy molekulákra” címmel. (A szakember korábbi kutatásairól a bme.hu is beszámolt – szerk.)

Mika László, a Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék vezetője „Biomassza alapú vegyipar: álom vagy realitás” címmel számolt be a legújabb tudományos érdekességekről. (A témához kapcsolódó, kollégáival publikált nemzetközi közleményükről a bme.hu a közelmúltban írt – szerk.)

A program további részében Szarka András egyetemi tanár, a VBK gazdasági dékánhelyettese „Redox reakciók és redox egyensúly a biotechnológiában”, Hegedűs László a Szerves Kémia és Technológia Tanszék docense „Folyadékfázisú, heterogén katalitikus hidrogénezések”, valamint Gyurcsányi E. Róbert, a Szervetlen Analitikai Kémiai Tanszék docense „Kémiai nanoérzékelők” című prezentációi következtek.

A tudományos szimpóziumon fiatal szakemberek is bemutatkoztak: Molnár Mónika adjunktus (Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék), Kállay-Menyhárd Alfréd docens (Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék), Tóth András József adjunktus (Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék),  Benkő Zoltán  adjunktus (Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék), valamint Kupai József adjunktus (Szerves Kémia és Technológia Tanszék), akik ismertették fol yamatban lévő kutatásaikat.

A konferencia alatt poszterszekció várta az érdeklődőket.

HA-GI

Fotó: Philip János