A képelemzés témakörében végzett úttörő kutatómunkájáért és az ifjú mérnökgenerációért tett oktatási tevékenységéért állami kitüntetésben részesült a KJK oktatója.

„Megtisztelő és felemelő érzés egy ilyen magas rangú díj birtokosának lenni, amelyre a szakmám képviselői tartottak érdemesnek” – vallotta Szirányi Tamás, a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar (KJK) Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszékének egyetemi tanára, a Járműlátás Kutatólaboratórium vezetője, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének (MTA SZTAKI) kutatólabor-vezetője. A műegyetemi oktató a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozat kitüntetést vehette át, amelyet a képalapú távmegfigyelési rendszerekhez alkalmazható adat-fúziós változáskövetési eljárások kidolgozásáért, továbbá a számítógépes képelemzés oktatásának és kutatásának hazai megszervezésében végzett két évtizedes közösségépítő munkájáért ítéltek oda számára. (A díjazott műegyetemi oktatók teljes névsora a bme.hu egy korábbi összeállításában olvasható – szerk.)

Szirányi Tamás a Műegyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Műszaki-fizika B-tagozatán (kutatásorientált gyorsított szak) végzett 1980-ban, ahol a résztvevő hallgatók többsége kutató és fejlesztő szakember lett. „Egy olyan műszaki-fizikai, részben elektrotechnológiai szakot végeztem el, amely a hazai mikrochipgyártásra készítette fel a fiatalokat. A diploma megszerzése után a C-tagozatra jártam, hogy elkezdjem a doktori képzést. Ennek befejeztével úgy döntöttem: az ipari kutatás-fejlesztésben folytatom a pályámat” – idézte fel szakmai karrierje első időszakát a kitüntetett. A BME oktatója elmondta, utána a veszprémi Videoton Elektronikai Vállalat Fejlesztési Intézetében vállalt munkát: optoelektronikával, lézernyomtató kifejlesztésével, az első hazai CD-ROM prototípusával és az újraírható lézerdisc megalkotásával foglalkozott, miközben fejlesztőmérnökként sem szakadt el alma materétől: „közös projektekben vettem részt, egyebek mellett optikai adathordozók létrehozásán munkálkodtunk együtt. Rendszeresen tanítottam elektronikai technológia és folyamatszabályozás témakörökben”.

A professzor a Videoton megszűnése után is a kutatói pályán maradt: az MTA SZTAKI-ban folytatta, ahol először „értelmes” látóchipek kialakításán dolgozott, majd 12 évvel ezelőtt megalapította a SZTAKI Gépi Érzékelés Kutatólaboratóriumot. Mint elmondta, sosem szakította meg a kapcsolatot a felsőoktatással, a fiatal mérnökgeneráció képzése mindig is a szívügye volt. Új informatikai karok és szakok kialakításában vett részt előbb a veszprémi Pannon Egyetemen, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Öt éve azonban „hazatért” anyaintézményébe, ahol előbb a Villamosmérnöki és Informatikai Karon képfeldolgozást és biometriai alakfelismerést tanított, utóbb a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karra került, ahol jelenleg is dolgozik. „A KJK-n az elmúlt évek technológiai fejlődése révén a gépészeti megoldások mellett az autonóm járművek megjelenésével egyre nagyobb szükség és igény keletkezett az érzékelőkre alapozott tájékozódási és tanuló rendszerek informatikai ismereteire, és e szakterület oktatásba történő beépítésébe” – ecsetelte annak okát, amiért ezt a területet választotta, és amelynek újdonságairól örömmel adja át a tudást a leendő mérnököknek.

„Azt vizsgáljuk, hogy testi funkcióink milyen biztonságos hitelesítésre lehetnek alkalmasak például raktározási, szállítási vagy anyagmozgatási feladatoknál. Szervezetünk adottságait használhatjuk fel mesterséges egyedi azonosítók, például belépőkártya helyett” – sorolta kutatásának érdekességeit Szirányi Tamás. A díjazott ugyanakkor az autonóm járműirányítás, képelemzésen alapuló tájékozódás területén is kamatoztatja szakértelmét: „ezen autók esetén a környezetérzékelési funkció továbbfejlesztésében veszek részt”.

Szirányi Tamás úgy véli, hogy az ipar részéről egyre nagyobb a kereslet az autonóm járműfejlesztés szakemberei iránt, amely jelenségre a felsőoktatásnak is reagálnia kell. A KJK egyik legújabb válasza erre a helyzetre a 2018 szeptemberében indított angol nyelvű autonóm járműmérnök mesterképzés, amelynek kialakításában az oktató is részt vett. „Már az alapképzésben tanuló hallgatóinkat is próbáljuk felkészíteni az e területen szükséges tudásra: több matematikai, gráfelméleti és valószínűség-számítási gyakorlatot ismertetünk meg velük, számolva azzal, hogy lesz, aki a BSc-diploma megszerzése után elhagyja az iskolapadot” – osztotta meg a professzor, aki ugyanakkor az ipar elszívó erejének ellensúlyozásaként hangsúlyozta: „a mesterképzés elvégzésére buzdítjuk a diákokat”.

Az elismert szakember szívesen dolgozik együtt a fiatalokkal és tanítja őket. Úgy látja, az oktató felelőssége, hogy megtalálja az ifjakkal a közös nyelvet. „Az alapképzéses diákok számára minden az újdonság erejével hat, a mesterképzésben résztvevők már csak egy részterületre koncentrálnak, míg a doktoranduszoktól önálló kutatási eredmények is várhatók. Egy jó tanár kötelessége, hogy a kutatásban szerzett tapasztalatait továbbadja a következő generációnak”.

Szirányi Tamás hisz abban, hogy az oktatásból nemcsak a diák profitál: „a közös munka a hallgatókkal szellemi frissességet is jelent”. Megjegyezte: „nehéz helyzetben vannak a mai ifjú kutatók. Az egyre gyorsuló technológiai fejlődéssel szinte lehetetlen lépést tartani, ezáltal egyre nagyobb kihívás különlegeset mutatni. Ami az egyik nap még science-fiction, az a másik nap már valóság, azaz a technológiai vívmányok szinte már utolérték az emberi fantáziát. Ebben a rohamtempójú növekedésben óriási felelősség hárul a tudóstársadalomra: nem lehet évekig elkényelmesedni egy téma mellett, a kutatónak és a gondolkodásmódjának is folyamatosan meg kell újulnia. A szakemberek, oktatók és fiatal mérnökök is jelentős előnyre tehetnek szert a külföldön szerzett vagy ipari tapasztalattal birtokukban, ahol a legmodernebb technológiák megismerése inspirálhatja őket további innovációk megalkotására”.

Szirányi Tamás újabb kutatásai integráló szerepet játszanak a „negyedik technológiai forradalom”, a magyarországi digitalizáció és robotizáció kibontakozásában; ezen belül a kép alapú környezetérzékelés és az új tanulási eljárások kidolgozásában vannak tudományos és integrációs tervei.

A fiataloknak azt üzente: „az ifjúság idején megszerzett tudás, a kezdeti lelkesedéssel elért eredmények, a csapongó fantáziából kikelő új ötletek döntően meghatározzák a későbbi életutat. A gépi intelligencián alapuló új technológiák területe nagy kihívást, és izgalmas kutatási lehetőséget teremt, amelyben a tehetségnek bőven van terepe a megmérettetésre. Tegyék próbára képességeiket ezen a területen!”

TZS-GI

Fotó: Philip János