Rangos állami kitüntetésben részesült a VIK egyetemi docense, akit oktató-kutatói pályájának kihívásairól kérdeztünk.

„Visszaigazolás számomra ez a díj arról, hogy a Műegyetemen végzett szakmai tevékenységem hasznos” – mondta Fehér Béla, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszékének (MIT) egyetemi docense, aki három és fél évtizedes felsőoktatásban végzett oktatói munkájáért és a programozható logikai áramkörök kutatás-fejlesztése és gyakorlati alkalmazása területén elért, nemzetközileg is elismert eredményeiért vehette át a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetést. Hozzátette: „ha visszagondolok az elmúlt időszakra, inkább oktatónak, mint tudósnak tekintem magam, mert mindig aktív és jó kapcsolatom volt a hallgatókkal, akikkel nagyszerű feladatokat oldottunk meg együtt”.

Az elmúlt 25 évben egy permanens forradalom volt jellemző az oktatásra – idézte föl műegyetemi tanárként eltöltött több évtizedét Fehér Béla, aki úgy fogalmazott: „emiatt állandó változásban élünk”. „Amikor idekerültem, még egy korábban kialakult szisztémát vittünk tovább a régi szakokkal, ágazatokkal, majd a ’90-es években átálltunk egy modulrendszerű tantervre, eközben pedig beindult az informatikus képzés az intézményben. A világtrendekhez folyamatosan alkalmazkodnunk kell, ami egyúttal óriási lehetőség is a megújulásra” – vélekedett a díjazott, nyomatékosítva: „a biztos alaptudás megszerzése elengedhetetlen a sikerhez, csak erre lehet építkezni, ez a szemlélet azóta is érvényesül”.

A kitüntetett oktató műegyetemi munkásságának egyik jelentős innovációja a programozható logikai áramkörök alkalmazástechnikája mesterszakos mellékspecializáció megalapítása és irányítása, amely a VIK hallgatóinak az egyik leggyakrabban választott kurzusai közé tartozik. Fehér Béla ugyanakkor vezetője az FPGA alapú, digitális jelfeldolgozó egységet is tartalmazó, SoPC rendszer (System on Programable Chip) tervezésének egyes fázisait bemutató laboratóriumnak is, ahol munkatársai és kiváló hallgatói közreműködésével sajátos oktatástechnikai eszközcsaládot (LOGSYS FPGA eszköz család) fejlesztettek, több mint egy évtizede biztosítva a VIK összes villamosmérnök és mérnökinformatikus hallgatójának a közvetlen technológiai tapasztalatok megszerzését. Ennek keretében – kiváló példát mutatva az egyetem és az ipari partnerek együttműködésének fontosságára – idén nyáron 6 egyetem is részesült a legújabb generációs eszközökből. (Az ünnepélyes keretek között megtartott műegyetemi átadóról a bme.hu is beszámolt – a szerk.)

A BME egyetemi docense a gyakorlatorientált oktatásról szólva kiemelte: jó lehetőségnek tartja, hogy a hallgatók már az egyetemi évek alatt bővíthetik ismereteiket a BME ipari partnereinél. Felhívta ugyanakkor a diákok figyelmét arra: „az MSc-s képzésben résztvevők közül sokan dolgoznak és túlvállalják magukat. Ráadásul túl korán specializálódnak egyetlen szakterületre, emiatt hiányozni fog a rálátás a többire, ami a későbbiekben gondot jelenthet számukra”. A cégek oldaláról pedig arra a megoldandó problémára világított rá, hogy a vállalatok közül ma még kevés teszi egyértelművé a mesterdiploma magasabb presztízsének elismerését az alapképzéseshez képest, és nem premizálják eszerint a béreket sem. „Ez márpedig kedvezőtlenül befolyásolja a BSc utáni továbbtanulási szándékot, így az egész felsőoktatás törekvéseit”.

A díjazott beszámolt kutatói sikereiről is, említette egyebek mellett a programozható logikai áramkörök kutatás-fejlesztésének és gyakorlati alkalmazásának területén elért eredményeket. Négy szabadalom fűződik a nevéhez, amelyek közül a legújabb az FPGA Laboratórium és a kaliforniai Xilinx Inc. cég Multimédia és Video csoport közös kutatás-fejlesztési eredményéből (2011: Scalable arhitectures for rank order filtering, US 8005881) született.

A szakember számos hazai és nemzetközi kutatási projektben vett részt, ezek közül kiemelkedő volt a 2000-es évek elejéről a JENET (Joint European Network on Embedded Internet Technologies, Európai Hálózat a Beágyazott Rendszerek Internetes Technológiájában) uniós program, amelyben a hálózati technológiák elterjesztésével összefüggő, valamint technológiatranszfer feladatokat láttak el. Beszélt a több mint 10 évvel ezelőtti Jedlik Ányos-projekt pályázatáról is. Ennek során gyógyszermolekulák tervezéséhez alkottak nagysebességű számítási struktúrákat. Elmondta még: kollégáival jelenleg aktívan részt vesznek a TETRAMAX (Technology Transfer via Multinational Application Experiments), az EU Horizont 2020 program „Smart Anything Everywhere (SAE)” kezdeményezésének keretében zajló projektben, amelynek összköltsége 7.197.681 €. Arra törekednek, hogy nemzetközi együttműködések keretében kisvállalkozások kapjanak támogatást az energiahatékony, alacsony fogyasztású, feladatorientált számítási eszközök tervezése és megvalósítása során. Ezen eszközök elsődleges alkalmazási területeti a kiberfizikai rendszerekhez (CPS), valamint az IoT-hoz kapcsolódnak. A 22 tagból álló pán-európai konzorcium hazai kompetencia központja a BME VIK.

„Szakmai munkám során mindig büszke voltam arra, hogy a BME oktatója vagyok, publikációim jellemzően valós technikai kérdések megoldására irányuló javaslatokat mutattak be, a kutatás-fejlesztési projektekben elért eredményeim gyakran közvetlen alkalmazásra kerültek. Az FPGA laboratóriumban minden lehetséges eszközt felhasználtunk, hogy a technológiai háttér a legrangosabb külföldi egyetemekkel összehasonlítható legyen. Ez úton is kifejezem köszönetemet mindazoknak az ipari partnereinknek, akik akár közvetlen együttműködés, akár a szakképzési támogatási rendszer keretében, annak megszüntetéséig, segítették a képzés színvonalunk biztosítását. Remélem, ezeket a lehetőségeket továbbra is fenntarthatjuk, és korábbi hallgatóink, akik ma már pozícióban lévő vezetők, kutatók, fejlesztők a jövőben is segítenek bennünket” - zárta a beszélgetést az oktató.

PI-GI
Fotó: Takács Ildikó