Hagyományteremtő célú kamarazenei előadás helyszíne volt a BME OMIKK.

„Rengeteg ötletem van, amikkel naponta bombázom a Fesztiválakadémia csapatát. Egyes gondolatokat már elsőre jónak találnak, másokat félretesznek: a könyvtári koncertek sem tűntek elsőre átütőnek a számukra. De arra gondoltam, hogy a könyvtárak nemcsak olyan helyek, ahol a csend honol, hanem ahol az épület kisugárzása és a termeket megtöltő emberek a zenével együtt új harmóniát képesek teremteni” – emelte ki a BME OMIKK Nagyolvasójában szervezett koncertről Kokas Katalin Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, aki férjével, Kelemen Barnabás hegedűművésszel együtt a Fesztiválakadémia Budapest kamarazenei fesztivál főszervezői.

A program egy nagyobb koncepció részét képezte: az egyhetes rendezvénysorozat több helyszínen különféle muzsikát és kulturális programot kínált a zene szerelmeseinek. Idén a szervezők a „Káosztól a harmóniáig” tematika köré építve állították össze a repertoárt, amelyben a barokk mesterektől a népzenéig számos művet, stílust, élvezhetett a közönség.

A csütörtöki „Kulturális körmenet részeként összesen öt helyszínén csendültek fel klasszikus zenei darabok neves színművészek prózai felolvasásával párosítva. A Fesztiválakadémia könyvtárakkal együttműködve szervezte meg az eseményt, így három állomás kivételesen szép, és akusztikai szempontból is kiváló könyvtári olvasóterem volt: könyvtárunk, a BME OMIKK Nagyolvasója mellett az ELTE Egyetemi Könyvtár és az Idegennyelvű Könyvtár olvasója. „Nyáron keressük a külső helyszíneket és a jó akusztikával rendelkező előadóhelyeket: ez a három könyvtár is ilyen. Fesztiválhangulat van, ami különbözik attól, amikor a közönség direkt a Zeneakadémiára jön: mindkettőnek megvan a maga varázsa” – ecsetelte az elsőre szokatlannak tűnő helyszínválasztásról Kokas Katalin.

„Nem árulok el titkot, hogy több mint egy tucatnyi országból mintegy hetven hallgatónk van jelenleg, akik tanulni jönnek a Zeneakadémiára. Harmincöt olyan versenyzőnk is van – ők a 19 év alatti hegedűsöknek kiírt 3. Fehér Ilona Nemzetközi Hegedűverseny résztvevői –, akik hozzák magukkal a szüleiket, és nem utolsó sorban vannak külföldi sztárművészeink is: nagyon fontosnak tartjuk megmutatni nekik, hogy milyen gazdag a kultúránk, milyen csodás Budapest és Magyarország. A 'kulturális körmenet' egyfajta városnéző túra is.”

A muzsikához prózai felolvasás kapcsolódott. „A meghívott színművészekre bízzuk, hogy azt a művet válasszák, amit jól ismernek és a szívükhöz közel áll” – mesélte Kokas Katalin. „Amikor Molnár Piroska megtudta, hogy a zenészek Csajkovszkij muzsikáját adják elő, akkor prózaként Puskin művére, az Anyeginre gondolt, amiből a zeneszerző operát írt egykor... A program gyakran megírja magát” – hangsúlyozta a főszervező.

Kokas Katalin kérdésünkre elárulta, jövőre is szeretnének visszatérni a BME OMIKK-ba és a fesztivál programjának bővítésén is gondolkodnak. A terv, hogy 2020-ban a „családfák” koncepció köré építik a programokat. „A zenészek, komponisták gyakran több generáción keresztül összekapcsolódva gyakorolják ezt a művészeti ágat, ami izgalmas szempontokat nyújt a művek kiválasztásához. A jövőre fellépő művészek többsége már megvan. Számítunk arra, hogy koncertezünk a műegyetemi könyvtárban is” – nyomatékosította a Liszt Ferenc-díjas hegedűművész.

A koncerten elhangzott: Pjotr Iljics Csajkovszkij: Firenzei emlék, op. 70
1. tétel Maxim Rysanov (brácsa) és növendékei: Veronique de Reademaker, Elvin Hoxha (hegedű); Soós Előd (brácsa); Kokas Dóra, Mon-Puo Lee (cselló)
2. tétel Maxim Rysanov (brácsa) és növendékei: David Tobin, Jaga Klimaszewska (hegedű); Alexandru Spindu (brácsa); Puskás Bernadett, Pázmándi Zsuzsanna (cselló)
3. tétel Maximilian Hornung (cselló) és növendékei: Korossy-Khayll Csongor, Tóth Kristóf (hegedű); Albert Julianna, Zyian Wu (brácsa); Devich Gergely (cselló)

Az ukrán brácsaművész, Maxim Rysanov ráadást is előadott.

Forrás: BME OMIKK