Két műegyetemi karon egyaránt kiemelkedően végzett több mint négy évtizedes tudományos és oktatói tevékenységéért József Nádor Emlékérmet vehetett át a GPK szakembere.

„Köszönöm kollégáim és tanítványaim munkámhoz nyújtott segítségét, támogatását. E díj különösen kedves számomra, mert bár a hierarchiában vannak magasabbak, nekem ez a legrangosabb kitüntetés, amit a munkahelyemen, ott, ahol még személyesen is jól ismernek, ítélnek oda. Hálás vagyok a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karnak is, ahol a szakmát megtanultam, és eddigi pályafutásom két évtizedét töltöttem el” – vallotta Láng Péter, a BME Gépészmérnöki Kar (GPK) Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszékének egyetemi tanára, az MTA doktora, miután a Műegyetem Szenátusa az intézményben 44 éven át végzett, nemzetközileg elismert iskolateremtő tudományos és oktató munkájáért, tanszékvezetőként elért eredményeiért és a tudományos utánpótlás nevelése terén elért teljesítményéért József Nádor Emlékéremben részesített. (Az ünnepi szenátusi ülésről a bme.hu egy korábbi cikkében tudósított – szerk.)

Láng Péter vegyészmérnökként szerzett diplomát a Műegyetemen. Már hallgatóként is érdekelték a tudományos feladatok. Negyedéves korától tudományos diákköri munkát végzett, és demonstrátorként oktatott a Vegyipari Műveletek Tanszéken (a Kémiai és Környezetvédelmi Folyamatmérnöki Tanszék jogelődje), amelynek legfontosabb kutatási területe a desztilláció volt. Szakmai pályafutásának egyik felét a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karon, míg a másikat a Gépészmérnöki Karon töltötte oktató-kutatóként, ezért különösen büszke arra, hogy a közelmúltban átvett szakmai díjra mindkét kar érdemesnek találta. Az elismert szakember úgy vélte: „kétféle vegyészmérnök létezik. Az elsőnél a hangsúly inkább a 'vegyészen' van: őt főként a kémia, a laboratóriumi méretű kísérleti és preparatív munka érdekli. A második a 'mérnök', aki inkább a matematikát és fizikát, a technológiát, a műveletek és készülékek tervezését, modellezését, fejlesztését kedveli. Én inkább az utóbbi csoportba tartozom” – állítja magáról Láng Péter.

A nemzetközileg is elismert és többször kitüntetett professzor kutatásai nagy gyakorlati jelentőséggel bírnak. A desztilláció a vegyiparban és gyógyszeriparban leggyakrabban alkalmazott szétválasztó művelet, amelynek számottevő az energiaigénye: a világviszonylatban felhasznált energia 4 százalékát ez az eljárás teszi ki, míg a vegyiparon belül ez az arány 40 százalék. Láng Péter elsősorban a desztillációs eljárások, berendezések és rendszerek optimalizálásával, hatékonyságának növelésével és energiafogyasztásának csökkentésével foglalkozik. Munkája iránt a nagyvállalatok számos képviselője érdeklődik, de a tudomány területén is kiemelt figyelemmel követik. A műegyetemi kutató már az 1970-es évek második fele óta dolgozik ipari megbízásokon: „ebben az időszakban Magyarországon kereskedelmi forgalomban még nem voltak kaphatók például kőolajfinomító és földgázfeldolgozó üzemi tornyok tervezésére szolgáló modern tervezőszoftverek. Ekkor a tanszéki kollégáimmal olyan programot fejlesztettünk ki, amely lehetővé tette a százhalombattai finomító évi több millió tonna kapacitású desztilláló tornyainak modellezését. Óriási szakmai feladattal és az ezzel együtt járó felelősséggel kellett megbirkóznunk, figyelembe véve az akkori számítástechnikai lehetőségeinket” – emlékezett vissza egyik legfontosabb projektjére a díjazott; emellett elmondta: kollégáival elkészítették az algyői földgázfeldolgozó üzem modellezésére szolgáló programcsomagot is.

Láng Péter és kollégái 2019 februárjában a laborban: (balról jobbra): Poós Tibor, Hégely László adjunktusok (Láng Péter ifjú tanszéki kollégái, tanítványai), Láng Péter, Barabás Rajmund projekt menedzser és Tölgyesi László üzemvezető, az EGIS munkatársai

Láng Péter témavezetőként, tanszéki kollégáival részt vett az EGIS gyógyszergyár legújabb alapanyaggyártó üzeme desztillációs üzemrészének megtervezésében is. További ipari megbízásként fontos vegyi üzemek desztilláló gépezeteinek és gyógyszeripari oldószer-visszanyerő berendezések kapacitásnövelési lehetőségeit tárta fel. „A gyógyszergyártás során számos szerves oldószert használnak fel a végtermék előállítására. Ezeket a szerves anyagokat a gyártási folyamat végén különböző eljárásokkal (elsősorban desztillációval, esetleg membránműveletekkel) vissza kell nyerni a környezet megóvása érdekében és gazdaságossági megfontolásokból is. Olyan módszerek kialakításán dolgozunk, amelyekkel maximalizálható ezek mennyisége és a folyamat hatékonysága” – idézett fel további érdekes ipari kihívásokat a műegyetemi professzor, megosztva azt is, hogy a globális felmelegedés miatt fontos kutatási feladatot jelent számára és fiatal munkatársainak egyaránt a szén-dioxid kibocsátás csökkentési lehetőségeinek vizsgálata. „E területen az erőművek füstgázaiból a CO2 abszorpcióval történő kivonása a legelőrehaladottabb technológia. Ugyanakkor még itt is sok a teendő, mert a szén-dioxid visszanyerésének energiaigénye túl magas” – utalt jelenlegi kutatásai egyikére a díjazott oktató.

Láng Péter 1991 óta összesen több mint 3 évet töltött vendégprofesszorként és kutatóként a szakterületén legrangosabb franciaországi műszaki egyetemeken, ahol számos szakdolgozati, diploma-, predoktori és doktori munkát is irányított. Új ismeretekkel bővítette a desztillációval összefüggő tudását, és széles körű nemzetközi kapcsolatokra tett szert, amelyeket a Műegyetemen hasznosított. Kutatási szemináriumokat tartott a francia felsőoktatási intézményeken kívül, az Imperial College London, az University of Bradford és a Berlini Műszaki Egyetemen. Oktatóként és tanszékvezetőként egyaránt segítette a fiatal mérnökgenerációkat, szakmai összeköttetései révén több PhD-hallgató kapott lehetőséget rövidebb-hosszabb franciaországi kutatásokban és tanulmányúton történő részvételre. Büszke arra, hogy tanítványai jól szerepeltek a nemzetközi közönség előtt: „a BME-s diplomának és az itt megszerzett tudásnak külföldön is nagy értéke van. A Műegyetemet végzett fiatalok olyan erős alapot kapnak, amelyre későbbi ipari vagy tudományos karrierjük folyamán bátran építkezhetnek itthon és külföldön egyaránt”.

A műegyetemi szakember 2008 júniusa és 2015 decembere között felelősségteljesen, személyes példamutatással, nyílt és demokratikus módon (végig Tanszéki Tanácsot, illetve Tanszéki Tanácsadó Testületet működtetve) vezette a GPK Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszéket, amely ez idő alatt jelentős fejlődést ért el az oktatás (pl. Vegyipari Energetika szakirány elindítása) és a kutatás (jelentős impakt faktorú folyóiratcikkek és PhD-fokozatszerzések számának jelentős növekedése) területén. Láng Péter nagy hangsúlyt fordított az ottani infrastruktúra fejlesztésére: ipari partnerek támogatásával korszerűsítette a tanszék két legnagyobb laboratóriumát. Számos tantárgy anyagának a kidolgozása fűződik nevéhez (pl. Átadási folyamatok, Diffúziós eljárások és berendezések, Eljárások és berendezések modellezése stb.). Jelenleg is nagy aktivitással oktat, előadásokat tart a fenti tárgyakból, ugyanakkor igyekszik fokozatosan átadni tudását és a stafétabotot kollégáinak, korábbi tanítványainak.

Láng Péter több mint 60 ipari projektben vett részt, nagy hányadukban témavezetőként. Fél évet töltött kötelező ipari gyakorlaton a Kőbányai Gyógyszeráru Gyárban (jelenleg Richter Nyrt). Az iparban adódott lehetőségei ellenére az oktatói-kutatói pályát választotta. Szereti az egyetemi életformát, a munkaidő ésszerű beosztásának lehetőségét, az intézményi légkört, a nagy tudású, de szerény munkatársakat. Szerinte az egyetemen sokkal kisebb a beszűkülés veszélye, mint az iparban. Emellett fontos szempont számára a munkahely stabilitása. Azt is tapasztalta: az egyetemi oktatói státusznak, a tudományos fokozatoknak milyen nagy a társadalmi presztízse például Franciaországban és Németországban.

Láng Péter mindig szívesen dolgozott együtt fiatal, tanulmányaik és később a tudományos munka iránt elkötelezett, lelkes hallgatókkal és kutatókkal. A bme.hu-nak adott interjúban az ifjú generáció számára is megfogalmazta üzenetét: „leljék örömüket abban a mérnöki szakmában, amelyet hivatásul választottak! Kívánom, hogy a legtehetségesebb fiatalok is a Műegyetemet válasszák továbbtanulásra és munkahelynek! A BME rövid időn belül legyen ismét számukra legalább olyan vonzó oktatási intézmény és az ipar mellett versenyképes munkahely, mint amilyen az én végzésem idején volt”.

TZS-GI
Fotó: Philip János