„Életre szóló szakmai tapasztalatokkal lettünk gazdagabbak”

2019. szeptember 12.

Szeptember végéig látogatható a Solar Decahthlon Europe 2019 verseny műegyetemi mérnökcsapatának a fenntartható építészet jegyében tervezett és kivitelezett épülete.

„Minden tizedik magyar emberre jut egy olyan „Kádár-kocka” épület, amely az energiaháztartás vagy a térhasználat szempontjait figyelembe véve ma már jócskán elavultnak számít. Csapatunk egy olyan, a hagyományos renoválási eljárástól eltérő innovatív megoldással rukkolt elő, amellyel a szóban forgó házak minimális munkálatokkal és kedvező költségek mellett látványosan megújíthatók” – foglalta össze a BME koeb csapatának környezeti és társadalmi szempontokra is fókuszáló koncepcióját Csúsz István vezető projektmenedzser, a BME-n diplomát szerzett fiatal építészmérnök szakember. Az általa koordinált társaság a Solar Decathlon Europe 2019 építészeti világbajnokságon mérette meg magát 3 kontinens 8 országának 27 egyetemről érkező indulói között. (A verseny kezdetéről és a műegyetemi csapat első lépéseiről a bme.hu egy korábbi írásában tudósított – szerk.)

A Solar Decathlon versenysorozatán a szervezők a részt vevő egyetemisták ötleteinek segítségével népszerűsítik a fenntartható építészetet, miközben a fiatalok lehetőséget kapnak arra, hogy új építészeti megoldásokkal rukkoljanak elő. Az eseményt 2002-ben indította el az Amerikai Egyesült Államok energiaügyi kormányhivatala. A próbatételen egyetemi hallgatók, oktatók és a csapat támogatói fognak össze elsősorban szabadon álló családi házakra vonatkozó prototípus-ötletek megtervezéséért és megvalósításáért.

A jelentkezők 10 versenyszámban indulnak: építészet, mérnöki tervezés és kivitelezés, energiahatékonyság, kommunikáció és társadalmi figyelemfelhívás, városszövetbe való integráció és hozzáadott érték, innováció és életképesség, cirkularitás és fenntarthatóság, komfort feltételek, lakóház funkcionalitás, valamint az energiamérleg.

A Solar Decathlon amerikai fordulóit kétévente rendezik meg, míg 2010 óta a világ több táján testvérrendezvényeket szerveznek: szárnyra kapott európai, kínai, latin-amerikai, közel-keleti és afrikai rendezvénysorozat is. A különböző helyszíneken megrendezett események mindegyike egyben világbajnokság, amelyeken a régió problémáinak megoldására várják a fiatalok javaslatait. A Solar Decathlon Europe világbajnokság elsősorban építészeti és urbanisztikai kérdésekre összpontosít, de az elmúlt években egyre nagyobb szerepet kap a projektek életképessége, szociális hatása, a felhasznált anyagok és a megvalósíthatóság, emellett folyamatosan új kihívások és igények érkeznek az ipar és a fenntarthatóság oldaláról is.

Az idén Szentendrére szervezett versenyen a BME „koeb” önállóan indult el, míg a Miskolci és a Pécsi Egyetem konzorciumi tagként vettek részt a megmérettetésen.

„Olyan összetett, ám egyszerűen kezelhető modulrendszert fejlesztettünk ki, amely a kockaházakhoz csatlakoztatva képes 'meggyógyítani' a sátortetős létesítmények energiaháztartási és a térbővítési problémáit. Azért kínáljuk ezt az új és alternatív módszert, mert az akár fél évet is igénybe vevő felújítások időtartamát lerövidíthetjük, és ezzel az eljárással a beavatkozás költsége is pontosabban megjósolható, sőt, akár csökkenthető” – sorolta Csúsz István a műegyetemisták lakó- és bemutató egységként is funkcionáló energiatakarékos, zöldtechnológiát kihasználó építményében rejlő lehetőség előnyeit.

A koeb csapat másfél évig tervezte a versenyen bemutatott létesítményt, az ötlet kidolgozásában építészek, építőmérnökök, gépészmérnökök, villamosmérnökök és közgazdász hallgatók is részt vettek.

A koeb csapat blokkjait sorozatgyártásban előre elkészített, a gépészetet is tartalmazó „dobozokként” kell elképzelni, ahol egy egység nagyjából egy szobát tesz ki.

A tervezési szakasz végén a társaság tagjai „generál-kivitelezőkké” váltak, és megkezdték az elemek előregyártását, miközben finomítottak elképzeléseiken. „A modulokat szállítható egységekre bontottuk szét, majd darus autóval és kamionnal jutattuk el a szentendrei helyszínre, ahol 10 nap, azaz 240 óra állt rendelkezésünkre, hogy a kockaépülethez illesszük az elemeket” – osztott meg kulisszatitkokat Csúsz István.

Az ún. Déli modulban a térbővítést mutatták be, ebben az egységben található az ún. „gabion fal”. Ez a légtechnikájával együtt dolgozó innovatív tömegfal segíti az épület energiaháztartását balanszban tartani. Az Északi modulban található a gépészeti helyiség és az akadálymentesített fürdőszoba. A napelemes rendszert a tetőbe integrálták a fiatalok, a homlokzaton pedig természetes árnyékolóként lombhullató növényzetet telepítettek. Közvetett céljuk volt az is, hogy fenntartható energiaközösséget hozzanak létre egy ház, egy utca vagy akár teljes épületek hálózatával egyaránt.

A tervezés után következett a „versenyszakasz”: „vizsgáltuk a házak lakhatásra alkalmasságát és az energiahatékony működés paramétereit, emellett a valós használatot szimuláló feladatokat is végre kellett hajtanunk. Minden beépített anyagon életciklus-elemzést végeztünk a lehető legkisebb ökológiai lábnyom elérésére. Eközben látogatókat fogadtunk minden délután” – ecsetelte Csúsz István.

A koeb csapat tagjai:
Berczi Zsófia, Biró Kitti, Bogár Márió, Bozsódi Márton, Bucsi György Ferenc, Czakó Tamás, Csapó Dániel, Csorba István, Csúsz István, Felnagy Tamás, Fürtön Balázs, Horóczi Flóra, Horváth Bence, Iffiu Anna, Kis Levente Róbert, Kosztyó Dominika, Kovács Gyula, Kozák Ágnes, Lampert Angelika, Michelisz Éva, Nagy Eszter, Somogyi Bálint, Sörényi Zsófi, Szabó Simon, Takács Gábor, Tóbiás Csaba, Tóth Nándor, Varga Dávid és Vas Ádám

A kivitelezést segítették:
Bálint Kiss, Budaházi Fanni, Chladny Gergő, Drienyovszki Tímea, Ébend Kata, Fekete Bianka, Ficsor Enikő, Gulyás Eszter, Gyöngyösi Eszter, Gyöngyösi Tamás, Gyöngyvér Szőke, Hoffmann Eszter, Kenéz Ágnes, Kovács Orsolya, Kulcsár-Kilyén Róbert, Laczka Áron, Lakatos Viktória, Máté Gergely, Nemessányi Cecília, Örökös-Tóth Eszter, Papp Sára, Peitl Péter, Sárkány Vivien, Soos Zsófia, Spengler Csaba, Szabó Eszter, Szepesi Anna, Unger Mark, Váradi Zsombor és Varga Kamilla

Az idei verseny rendhagyó az épületek utóélete szempontjából. A „Szoláris Falu” 2019. szeptember végéig látogatható, a létesítmények dokumentációja a szerzői jogok figyelembevételével publikussá válik.

A rendezők szeretnék, ha a megmérettetés utáni két évben minél több épület a helyszínen maradjon, amelyeken további mérések végezhetők. Ehhez az ún. „living lab” koncepcióhoz egyetemek és ipari partnerek is csatlakozhatnak, felhasználva a prototípusok vizsgálatából származó adatokat további kutatási célokra. „A szentendrei verseny különlegessége, hogy lehetőség nyílik több Solar Decathlon-létesítmény funkcióinak egymással párhuzamos monitorozására több évszakon keresztül. Az így rendelkezésre álló információkból pontos képet kaphatunk arról, mely egyes eljárásokat célszerű szélesebb körben alkalmazni” – jegyezte meg Csúsz István, aki szerint a rendezvényből a részt vevő hallgatók, egyetemek és ipari szereplők egyaránt profitálhatnak: „a diákok pályájukat meghatározó szakmai tapasztalatokkal lettek gazdagabbak, amikor az első tervektől kezdve a megvalósítás utolsó fázisáig folyamatos támogatás mellett dolgozhattak megoldásuk validálásán a szakértő zsűri véleményének meghallgatásával. Ez olyan előny, amelyre a legtöbben csak 5-10 szakmában eltöltött hosszabb idő után tehetnek szert” – hívta fel a figyelmet az esemény hasznosságára a projektmenedzser, hozzátéve: eközben az építőipar számára is igazi érték a csapatokkal folytatott kétéves együttműködés; a felek közötti szakmai diskurzus a jövőben akár konkrét megbízási projektek alapjául is szolgálhat.