Sikeresen zárult a BME részvételével létrejött ipari-egyetemi konzorcium projektje a termelővállalatok folyamatainak digitális átállását segítő új IoT keretrendszer megalkotásával.

„Ez az esemény jól illeszkedik abba a folyamatba, amely során intézményünk megpróbálja bemutatni ipari partnerei számára, miképpen építi az egyetemközpontú innovációs ökoszisztémát” – köszöntötte a BME-n tartott Ipar 4.0 szakmai rendezvény közönségét Kotán Attila kancellár, hozzátéve: az ilyen típusú programok már megszokottak és rendszeresek a Műegyetemen. A fórum arra is alkalmat adott, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a NETvisor Zrt., valamint a CS-Process Mérnöki Kft. együttműködésében, és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) több mint 635 millió forint támogatásával lezajlott 835 millió forint összköltségű kétéves kutatás-fejlesztési projekt eredményeit ismertessék.

„Magyarországot a kormányzati elképzelésekkel összhangban szeretnénk támogatni, a K+F+I területén az európai élbolyba emelni. Ennek elősegítéséhez a Műegyetemnek megvan a szakmai háttere, sokrétű ipari beágyazottsága, az innovációs folyamatok hatékony menedzseléséhez megfelelő infrastruktúra, valamint az Ipar 4.0 szakember-utánpótláshoz szükséges oktatás. A BME készen áll arra, hogy megvalósítsa küldetését az ipar digitalizációjában, segítve a nemzetgazdaságot a fejlődés útján” – hangsúlyozta megnyitó előadásában Levendovszky János tudományos és innovációs rektorhelyettes. Kifejtette: az intézmény kutatás-fejlesztéssel és innovációval járul hozzá a fenntarthatóság jegyében zajló, minimális erőforrás felhasználása melletti ipari értékteremtéshez.

Az Ipar 4.0 és a digitalizáció folyamatának műegyetemi szerepvállalását részletezve a professzor elmondta, a BME portfóliója a kompetenciák tekintetében az alapkutatástól kezdve a megvalósításig tart: az alaptevékenységek területén a hatékony kutatás-fejlesztés, a magas szintű tudásátadás, a stratégiaalkotás, az inkubáció, és a hálózatosodás a meghatározó. Az egyetemi kutatásokban főszerep jut az elnyert kiválósági pályázatoknak. Így KFI tevékenység egyrészt a Tématerületi Kiválósági Program keretei között zajlik, amelynek szakmai fókuszában áll: a gyártósorok hatékonyságnövelése a gépek prediktív karbantartásával, a szakértői rendszerek fejlesztése a modern termelésben, a virtuális és kiterjesztett valóság, az additív és hibrid gyártástechnológiák, valamint a gyártáslogisztikai optimalizálás. Másrészt a Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Programban (amelynek egyik pillére a mesterséges intelligencia) a kutatások az okos város, a kiberfizikai rendszerek, az idősorok adatbányászata, WSN és IoT kommunikációs protokoll optimalizálás, az ágensek és adaptív rendszerek, a mély tanulás, a robotika, továbbá a gépi látás témakörökre koncentrálnak. A kutatásokhoz a felsőoktatási intézményekben különböző technológiai platformok állnak rendelkezésre. Példaként említette az Ipar 4.0 Technológiai Központot, a BME FIEK-et és az okos város platformokat. Az egyetemi feladatokat általánosabb kontextusba helyezve megjegyezte „Az intézmények gyors adaptációs képességgel rendelkeznek, ezért az új technológiák kidolgozásának és alkalmazásának kulcsa náluk van. Az ipari szereplőkkel szorosan együttműködve – a „nyílt innováció” koncepciója felé haladva – sikeresen hoznak létre új technológiákat, termékeket és szolgáltatásokat. Ezt az innovációs folyamatot szeretnénk még jobban kiterjeszteni, az iparvállalatokkal való szoros szimbiózisban – adott hangot reményének a rektorhelyettes.

„A negyedik ipari forradalomként emlegetett technológiai fejlődésben kulcsszerepet játszik a vállalatok és a felsőoktatási intézmények közötti együttműködés. Ez a kutatások piaci hasznosulásának elősegítésén túl a képzések gyakorlatközpontúságát is erősíti, vonzóvá téve a hallgatók számára a műszaki-kutatói karrierutakat. A megújuló finanszírozási rendszer szélesre tárja a kapukat minden hasonló kutatás-fejlesztési projekt előtt, amely konkrét igényre vagy kihívásra keres innovatív megoldásokat” – hívta fel a figyelmet Sebők Katalin, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnökhelyettese a rendezvényen, nyomatékosítva, „ma már nem az a kérdés, hogy szüksége van-e digitalizációra, hanem az: az életnek lesz-e egyáltalán olyan területe, amelyet nem érintenek az ilyen irányú fejlesztések”.

Sebők Katalin kifejtette: a felsőoktatási intézményekben nagy igény mutatkozik digitalizációhoz kapcsolódó kutatásokra, az NKFIH pedig támogatja ezeket. Az újonnan kifejlesztett termékek/szolgáltatások piaci hasznosulásának fokozása, az innovációtudatosság növelése, valamint a regionális jelenlét kialakítása jegyében meghirdetett szemléletváltás új pályázati konstrukciókat hoz magával, illeszkedve az egyetemi-ipari igényekhez. Idén indul az egyetemi innovációs ökoszisztéma pályázat, amelynek célja, hogy a felsőoktatási intézmények innovációs tudásközpontokként működjenek, amelyeket a vállalatok könnyen elérhetnek, így a fejlesztések eredményei hamarabb hasznosulhatnak, a képzés gyakorlatiasabb, a tudományos életpálya pedig vonzóbb lehet. „Mindenkit ösztönzünk arra, hogy jelentkezzen a H2020-felhívásokra: a smart city és Ipar 4.0 fejlesztések területén, a szakpolitikai irányok meghatározását célzó témákban, valamint a piacközeli fejlesztéseket illetően” – zárta előadását az elnökhelyettes.

Markáns szereplője volt a Műegyetem az eddigi egyetemi innovációs ökoszisztéma pályázatoknak – jelentette ki Charaf Hassan, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) új dékánja, aki azt is megosztotta a hallgatósággal, hogy az NKFIH által kínált lehetőségek révén minden eddiginél szorosabb együttműködés alakult ki a BME, a kutatóhelyek, továbbá az ipar között, és ez a sikeres pályázatok figyelemreméltó számában is tetten érhető. Elmondta még: ugyanolyan erős az összefogás a nagyvállalatokkal, mint a kkv-szektorral. „Élen járunk az oktatásban, a mérnökképzésben, élen kell járnunk az innovációban is” – fogalmazta meg a jövő egyik fontos teendőjét a professzor, majd rámutatott: a sikerért meg kell dolgozni gyors reakcióidővel, kitartó munkával, a szakmai kapcsolatok kiaknázásával: „de nem lehet célja az egyetemnek a termékeladás, mert az a cégek dolga. Azt kell elérni, hogy mihamarabb kerüljön a kutatás a végső, értékesítési fázisba. Ezért nem vagyunk konkurenciái a vállalkozásoknak”. Hozzáfűzte: „a közös munka befektetés a jövőbe, ehhez szeretne az intézmény versenyképes munkahelyet teremteni a tudományos szakembereknek”.

Farkas Károly, a VIK Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék egyetemi docense, a NETvisor Kft. kutatás-fejlesztési igazgatója, egyben a szakmai délután házigazdája a rendezvény apropójául szolgáló, most záruló projekt részleteit, eredményeit ismertette.

„A Műegyetem hozta az IoT platformot SensorHUB néven, emellett adatkezeléssel is foglalkozott. A NETvisor a működtetés és a támogatási funkciók megvalósításáért felelt, majd az eredményekhez kapcsolódó termékértékesítésért. Az ipari validációra alkalmas környezetet biztosító CS-Process Mérnöki Kft. pedig a domainalkalmazások és a szenzorok fejlesztését végezte” – beszélt a feladatmegosztásról Farkas Károly, a lezárult projekt szakmai vezetője, megemlítve a termék előnyeit is: felgyorsítja a hibalokalizálást, növeli a termelési kapacitást és a bevételt, miközben csökkenti a termeléskiesési időt. A keretrendszer egyik lehetséges alkalmazási területe a gyári infrastruktúrák felügyelete, ezért a munkában résztvevők érzékletes példán keresztül szemléltették a működést: terepasztalt állítottak föl egy palackozó üzem munkafolyamatait leképzve a BME Ipar 4.0 Technológiai Központban. A demonstrációt egy promóciós videón tették közzé.

Ez az alkalmazás a kifejlesztett IoT keretrendszerre épülve valós időben gyűjti össze, tárolja, dolgozza fel és jeleníti meg az édességkészítés fázisainak nyomon követéséről, és az esetleges meghibásodások jelzéséről szóló adatokat – ecsetelte Varga Tamás, a CS-Process Mérnöki Kft. vezetője a termék ipari környezetben való tesztelésére szolgáló, jelenleg is futó pilotról, amelynek részeként a Göteborg's Food Budapest Zrt. csokigyár dunaharaszti termelő üzemében az előállítás termelési szakaszát monitorozó alkalmazást implementálták és telepítették. „A projekt sikerrel zárult, eredményesen modernizáltuk a folyamatot” – nyomatékosította a szakember, végül megköszönte a partnerek, hallgatók munkáját, bízva abban, hogy az Ipar 4.0 megoldásokat egyre több vállalat használja majd.

Az 5 előadásból álló plenáris szekció a műegyetemi Ipar 4.0 Technológiai Központ megtekintésével zárult.

– GI –
Fotó: Philip János