„A Műegyetem fontos helyet foglal el a membránkutató intézmények között”

2019. október 03.

25 ország több mint 100, membrántechnológiai kutatással foglalkozó szakemberének szervezett európai szintű konferenciát a BME.

„Magyarországon mindössze 5 felsőoktatási intézményben és kutatóintézetben végeznek membrános vizsgálatokat, éppen ezért nagy megtiszteltetés, hogy a Műegyetem tölthette be a nemzetközi esemény egyik házigazdájának szerepét” – mondta a bme.hu-nak a PERMEA konferencia (az elnevezés az angol permeability, azaz áteresztőképesség szó rövidítéséből ered, a rendezvény teljes neve: Membrane Science and Technology Conference of Visegrad Countries) után Cséfalvay Edit, a BME Gépészmérnöki Kar (GPK) Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszékének egyetemi docense, a konferencia társelnöke. Kifejtette: a GPK-n, valamint a Vegyészmérnöki és a Biomérnöki Karon is zajlanak a témához kapcsolódó kutatások, a program szervezésében mindkettő részt vett. Előbbiben a műegyetemi membrántechnológiai kísérletek egyik fókuszpontja a hulladékvizek kezelésének vizsgálata (pl. nehézfémtartalmú vizekkel vagy galvanizáló üzemek vizével kapcsolatos membrános műveletek), míg utóbbiban a gyógyszergyári, szerves anyag tartalmú hulladékvizek pervaporációval és hibrid eljárásokkal történő kezelésével összefüggő elemzéseket folytatnak.

2003-ban a visegrádi országok hívták életre a PERMEA szakmai fórumot, amely tudományos platformot teremtett a legújabb membrántechnológiai eredmények bemutatására, megvitatására, továbbá az egyetemek és az ipari szereplők közötti együttműködés kiaknázására.

Az esemény mára európai szintűvé nőtte ki magát, ám a szervezés joga továbbra is a V4 államok kezében maradt. A konferencia időközben beilleszkedett a membrános nagyrendezvények közé: háromévente tartják az ICOM (International Congress on Membranes & Membrane Processes) és a EUROMEMBRANE utáni esztendőben.

Magyarországon a Műegyetem elsőként kapott felkérést a PERMEA szakmai programjainak megszervezésére, amelyen 110 előadó 16 szekcióban csaknem 60 prezentáció és 40 poszter során számolt be a tudományos újdonságokról. A budapesti esemény a BME, a Pannon Egyetem és a Magyar Kémikusok Egyesülete (MKE) közösen végzett munkájának a sikere, a megnyitón Józsa János rektor köszöntötte a szakembereket.

Az eseményen széles spektrumon érintették a membrántechnológia egyes területeit: szó esett a környezetvédelmi vonatkozásokról, a membrángyártás technológiájáról, az ivó- és szennyvizek kezeléséről, a modellezésről, amely az elválasztás során döntő fontosságú lépés, a gáz- és a gőzszeparációs eljárásokról, az elektro-membrán eljárásokról és a technológia fejlesztésről.

A membrántechnológia tudományának több neves szakértője is beszámolt legfrissebb kutatási eredményéről: plenáris előadás tartott Pavel Izák, a prágai Institute of Chemical Process Fundamentals of the Czech Academy of Sciences professzora, aki 4 kutatási területet érintett, köztük egy sikeres ipari együttműködéssel zárult projektről is beszámolt. Kutatótársaival egy olyan membránt fejlesztettek ki, amely alkalmas a nyers földgáz tisztítására, kiváló szelektivitással bír és 9 hónapnyi folyamatos üzem mellett is stabil áteresztőképességet, egyúttal szelektivitást produkál. A konferencia másik prominens vendége Bart van der Bruggen, a Leuveni Katolikus Egyetem professzora, a WA-MS (World Association of Membrane Societies) elnöke volt, aki víztisztítási eljárásokban alkalmazható, membrándesztillációhoz használt speciális membránok előállításáról beszélt. A további előadásokon bemutatták az erőművi füstgázok tisztítására kifejlesztett membránokat és eredményeiket.

A közönség elé tárt témák közül 20 kéziratot rövidesen a BME gondozásában megjelenő PPChemEng kiadvány e rendezvényhez kapcsolódó különszámában tesznek közzé. A lap főszerkesztője László Krisztina, a VBK Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék egyetemi tanára, a fórumról szóló szakmai anyagokat pedig Cséfalvay Edit gondozta. Az öt legjobb konferenciaelőadás további megjelenési lehetőséget kapott a Chemical Papers folyóiratban, néhány eredmény a Desalination and Water Treatment, valamint a Membranes-ban is publikálható lesz.

„Akadémiai és ipari szereplők, tapasztalt és fiatal kutatók, a membrántechnológia és részterületei iránt érdeklődő hallgatók számára biztosított kiváló ismeretszerzési lehetőséget a budapesti rendezvény. A résztvevők megismerkedhettek a membránkutató műhelyek vezetőinek legfrissebb eredményeivel és inspirációt kaphattak a témában zajló vizsgálatokba való bekapcsolódáshoz, vagy továbbiak elvégzéséhez” – részletezte az esemény hasznáról Cséfalvay Edit. A GPK oktató-kutatója elárulta: egy új kurzus beindítását is tervezi, amelyben ötvözi a membrántechnológiát az energetika témakörével. A szakmai munka még az elején jár ám a tananyag összeállításában a konferencián elhangzottak jelentősen inspirálják őt.

„A membránkutatás nagyon aktuális és ígéretes eredményekkel kecsegtető terület. Rendkívül gyakorlatorientált témáról van szó, amelyben ma Magyarországon a Műegyetem az egyik úttörő: az itt végzett kutatások gyümölcse már az iparban hasznosuló fejlesztés. Tudományos következtetéseim felhasználásával például az egyik ipari partnerünk egy cink-visszanyerő membrános egységet épített ki, míg egy másik a galvánüzemi hulladéktisztító egységéhez integrált egy elektrodialízis készüléket, amellyel a nehézfém-kibocsátási koncentráció a megengedett maximális határérték alá csökkenthető” – ecsetelte Cséfalvay Edit. Kiemelte a VBK-n folytatott membrános kutatások eredményességét is, példaként említve Mizsey Péter, a kar Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszékének egyetemi tanára és kutatócsoportja munkáját: a szakemberek 2018-ban Gran Prize Interdiszciplináris Innovatív Díjat kaptak hulladékvizek halogénmentesítésének ipari szintű megvalósításáért. A bme.hu-nak adott interjú zárásaként a kutatónő buzdította a téma iránt érdeklődőket a következő fórumon való részvételre, amely egy év múlva Szlovákiában lesz.