Életükről, legfontosabb kutatásaikról és a hallgatóknak szóló üzeneteikről is beszéltek nekünk a Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozata kitüntetésben nemrég részesült BME-s szakemberek.

„E kitüntetésre való felterjesztés egy olyan egyértelmű elismerés volt a tanszéki, a kari, illetve az egyetemi vezetéstől és munkatársaktól, amire nagyon büszke vagyok. Bízom benne, hogy a díj odaítélése a mérnöki és az oktatói munka általános megbecsülésének emelkedését is tükrözi” – osztotta meg a bme.hu-val a magas rangú állami díj átvétele után Majzik István, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszékének egyetemi docense. Az elismert oktató-kutatót a szoftververifikációval és -validációval, továbbá a biztonságkritikus rendszerekkel kapcsolatos kutatási eredményeiért, valamint az informatikai felsőoktatás területén végzett több évtizedes oktatói és képzésfejlesztési munkájáért jutalmazták. „A hivatalos elismerés ugyan személyes szakmai eredményekről szól, de ezeket nem érhettem volna el egyedül, csak a tanszék és a kutatócsoport támogatásával. Nagyon sok kiváló oktatóval, doktorandusszal, hallgatóval volt alkalmam együtt dolgozni már a pályám kezdete óta” – fűzte hozzá a szakember.

A VIK egyetemi docense az alapításának idén 25. évfordulóját ünneplő Hibatűrő Rendszerek Kutatócsoportban folytat tudományos munkát. A csoport oktatási és kutatási területe a nagy megbízhatóságú számítógépes rendszerek, amelyeket különösen a biztonság szempontjából kritikus alkalmazásokban használnak. A cél a fejlesztés vagy működés közben bekövetkező – akár balesetet vagy jelentős anyagi károkat okozó – hibák csökkentése, ami precíz fejlesztési módszereket, bizonyított helyességű tervezői döntéseket és megvalósítást igényel. Majzik István kutatásaiban modell alapú tervezéssel és a hibamentesség matematikai pontosságú bizonyítására alkalmas, formális verifikációs módszerekkel foglalkozik. Emellett már több éve részt vesz értékelői munkában azt vizsgálva, hogy adott szoftverfejlesztési folyamatok megfelelnek-e az alkalmazásukhoz kapcsolódó biztonsági szabványoknak.

Munkatársaival együtt céljuk a kidolgozott modellellenőrzési algoritmusok, tesztgenerálási technikák, biztonsági és megbízhatósági analízis módszerek a mérnöki gyakorlatban közvetlenül használható fejlesztőeszközökbe integrálása. „Büszkék vagyunk arra, hogy mindezt az ipari partnereinkkel együttműködve már használhattuk gépjárművekben lévő beágyazott rendszerek, vasúti irányítástechnikai szoftverek, vagy éppen a CERN-ben alkalmazott vezérlők ellenőrzésekor” – hangsúlyozta a díjazott.

Majzik István kutatási terveit meghatározza a biztonságkritikus számítógépes rendszerek területének jelenleg zajló átalakulása: egyre inkább elvárás az adaptív, autonóm működés, például a robotok vagy az önvezető járművek esetében, amelyeket fel kell készíteni a változó, előre nem minden részletében ismert környezetben és szituációkban történő működésre. Ezen a területen eddig nem használt megoldások (pl. mesterséges intelligencia alapú megvalósítások, tanuló algoritmusok) is megjelennek. Csapatával a közelmúltban fejezett be egy nemzetközi kutatási projektet: tesztelési módszereket dolgoztak ki autonóm, intelligens robotok biztonságos és robusztus viselkedésének ellenőrzésére. Ezen kívül olyan monitor komponenseket valósítottak meg, amelyek felügyelik a biztonságos működést és veszély esetén beavatkozást indítanak.

Majzik István kiemelt figyelmet fordít arra, hogy legújabb kutatási eredményeit az oktatás során is bemutassa. Szívesen bevonja tanítványait a tudományos feladatokba: sok TDK-munka, majd később doktori disszertáció elkészítése kezdődött így. A hallgatóktól olyan precizitást és körültekintést vár el, hogy mindig büszkék lehessenek eredményeikre. Arra biztatja őket: ismerjék meg azokat az elméleti alapokat és módszereket, amelyek lehetővé teszik a jó mérnöki, tervezői döntések előkészítését. Véleménye szerint erre a hosszú távon hasznosítható alapozásra az egyetemi évek a legalkalmasabbak; úgy vélte, ennek során a hallgatóknak érdemes bekapcsolódniuk kutatási és fejlesztési folyamatokba is.

„Megtisztelő, hogy a Gépészmérnöki Kar és az Műegyetem méltónak talált egy olyan kitüntetésre, amelyet nem sokan kapnak Magyarországon. Felemelő érzés volt átvenni a rangos állami kitüntetést, ez új lendületet ad a rám váró további feladatokhoz” – nyilatkozta a bme.hu-nak Németh István, a BME Gépészmérnöki Kar (GPK) Gyártástudomány és -technológia Tanszékének tanszékvezető-helyettes egyetemi docense, miután átvette a Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozata kitüntetést a szerszámgépek és gyártórendszerek fejlesztése területén elért eredményeiért, valamint szakterületének nemzetközi elismertetéséhez hozzájáruló kutatási projektvezetői tevékenységéért.

A műegyetemi oktató-kutató jelenleg egy európai uniós kutatási projekt témavezetője. Kutatócsoportjának feladata olyan karbantartási megoldások kidolgozása, amelyek segítségével növelhető a gyártóberendezések működési ideje maximális teljesítmény és kisebb költségek mellett azáltal, hogy a karbantartási munkákat a legjobb stratégia szerint optimális időzítéssel végzik el, lehetőleg a hibák bekövetkezése előtt. A munka keretein belül a GPK Gyártástudomány és -technológia Tanszéke egy karbantartási döntéstámogató szoftverrendszer megalkotásában vesz részt.

Németh István részt vesz egy hazai ipari együttműködési projektben is, amelynek keretében a gyártórendszerek modellezéséhez, szimulálásához, virtuális beüzemeléséhez, valamint kiber-fizikai gyártórendszerek ipari körülmények közti megvalósításához fejlesztenek ki új módszereket és technológiákat.

A kitüntetett szakember szívesen osztja meg tanóráin kutatási eredményeit és tapasztalatait. „A tanítás és a tudományos munka valójában két embert kíván, úgy kezelem e két területet, mintha két állásom lenne” – vélekedett az oktatói és a kutatói szerep kettősségéről Németh István. Az iparban munkát vállaló hallgatókat arra buzdítja, hogy „bátran nézzenek szembe a kihívásokkal, indítsanak vállalkozást, tervezzenek és gyártsanak új magyar termékeket a hazai ipar megerősítésére”, míg az akadémiai karrier iránt érdeklődő diákokat pedig az oktatói-kutatói lét vállalására bátorítja, mert úgy véli, egyre nagyobb az e pályán lévők társadalmi és anyagi megbecsültsége. (Németh Istvánnal a bme.hu korábban készített interjút a Horizont 2020 program keretében elnyert pályázat műegyetemi vonatkozású kutatásairól – szerk.)

„Hatvanhat évesen, aktív nyugdíjas oktatóként nagyon örültem a díjnak. Ez egy erős visszajelzés, hogy amit aktív éveimben végeztem, azt mások is értéknek tekintik” – árulta el Seidl Ágoston, a BME Építőmérnöki Kar (ÉMK) Építőanyagok és Magasépítés Tanszék címzetes egyetemi docense a Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozata kitüntetés átvétele után. A díjat hazánk épített örökségének védelme érdekében végzett szakmai tevékenységéért, valamint a magyar családok megerősítését és a fiatalok értékközpontú nevelését elősegítő önzetlen munkájáért kapta.

Seidl Ágoston építész hagyományokkal rendelkező családból származik, édesapja Seidl Ambrus is építész, az Ybl Miklós Technikum, később főiskola tanszékvezetője, professor emeritusa, de felmenői között vannak Hültl Dezső és Hauszmann Alajos műegyetemi tanárok. Mindezek ellenére a díjazott vegyészmérnökként végzett a Műegyetemen, érdeklődése ezután fordult az építőipar felé: főként a műanyagok, az építéskémiai termékek, az építőipari korrózió folyamata és a szerkezetek javítási lehetőségei foglalkoztatták. „Az építőiparban tevékenykedő vegyészmérnökként egész életemben két terület, az építőipar és a vegyészet határvidékén, az építéskémia területén dolgoztam. Ott a faanyagokon és a természetes kőzeten kívül ma szinte minden vegyi terméknek számít. A munkámat a kutatás helyett inkább alkalmazástechnikai fejlesztésnek nevezném: új szerkezetek védelmére, meghibásodott szerkezeti elemek javítására szüntelenül modern termékek jelennek meg; ezeknek célszerű és helyes alkalmazása széles körű szerkezet-, anyag- és technológiai ismereteket, emellett folyamatos tanulást követel a mérnököktől” – fogalmazta meg hivatásáról a szakember, aki jelenleg hidakon (pl. Lánchíd, Petőfi-híd, Rákóczi-híd, M0-s autópálya déli hídjai, Hajógyári-sziget keleti hídja) és egyéb épületeken (pl. New York Palota, Operaház, mosonmagyaróvári levéltár stb.) végez vizsgálatokat a létesítmények védelméhez, javításához szükséges intézkedések megtervezéséhez.

Seidl Ágoston az oktatás és a kutatás mellett közéleti szerepet is vállalt: másfél évtizedig dolgozott a Nagycsaládosok Országos Egyesületében csoportvezetőként, választmányi, majd elnökségi tagként, egy ciklusban főtitkárként, alapítóként és három évtizeden át az iskolaszék elnökeként támogatta a Máriaremete-Hidegkúti Ökumenikus Általános Iskolában zajló tanítást.

A műegyetemi kitüntetett a szakmai és a közéleti feladatok mellett a fiatal generációval végzett közös munkában leli örömét: „az oktatás szeretete és feladata a családunkban régi hagyomány. Magyar felsőoktatási intézményekben tanító felmenőimtől tanultam, hogy a megszerzett tudást, ismeretet és tapasztalatot kötelességem átadni az ifjúságnak, így 20 évvel ezelőtt örömmel fogadtam a felkérést, hogy az ÉMK Építőanyagok és Magasépítés Tanszéken az építéskémia és különleges technológiák témakörében tartsak órákat” – vallotta a BME címzetes egyetemi docense, aki máig tart kurzusokat, egyúttal rendszeres előadója a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) továbbképzéseinek.

„Legyenek kíváncsiak és érdeklődők, ne csak egy szűk területet műveljenek, hanem azon túl tájékozódjanak a társszakmák és a kultúra különféle ágai iránt, így univerzálisabbak lesznek. Civil életükben is találjanak olyan területet, ahol értékteremtő munkát végezhetnek, mert az így létrejött emberi kapcsolatok teljesebbé teszik életüket” – zárta a fiataloknak szánt gondolataival a bme.hu-nak adott interjút Seidl Ágoston. (A 2019 augusztusában állami kitüntetésben részesülők teljes névsora a bme.hu egy korábbi összeállításában olvasható – szerk.)

(Forrás: Seidl Ágoston)

TZS-GI
Fotó: Philip János
Bélyegkép:Wikipedia