A Magyar Érdemrend Tisztikeresztje polgári tagozata kitüntetést vehetett át a GPK tanszékvezető egyetemi tanára.

„Megtisztelő érzés, hogy akadémiai és egyetemi kutatótársaim, kollégáim egyaránt méltónak találtak e díjra. Ez a siker nem egyedül az én érdemem, kollektív teljesítmény eredménye, amelyet tanszékünk és a szakterületen dolgozó kiváló kollégákkal közösen végzett munka során értünk el. Ahogyan Barabási Albert-László nemrég megjelent sikerkönyvében „A képlet”-ben írja: 'A teljesítmény mindig kollektív, a siker mindig egyéni.' Hálás vagyok mindenért, és a jövőben ugyanígy dolgozom tovább” – nyilatkozta a bme.hu-nak adott interjúban Paál György, a BME Gépészmérnöki Kar (GPK) Hidrodinamikai Rendszerek Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, miután az áramlástechnika, különösen a hemodinamika és az aeroakusztika területén végzett tudományos és utánpótlás-nevelő tevékenységét magas szintű állami kitüntetéssel ismerték el. (A díjazottak teljes névsora a bme.hu egy korábbi összeállításában olvasható – szerk.)

Paál György matematikusmérnök tanulmányokat folytatott a Műegyetem Gépészmérnöki Karán, ahogy fogalmazott: középiskolás korában a matematika tudománya, a matematikai problémák érdekelték a legjobban, de nem érzett magában elég elhivatottságot ahhoz, hogy matematikus legyen. „Jobban szerettem volna a matematikát kézzel fogható dolgokra alkalmazni, ezért esett a választásom az áramlástan szakterületére, amelynek megmagyarázhatatlan és néha 'furcsa' jelenségeinek megértéséhez széles körű tudásra van szükség a 'kétkezi' mérnöki munkától kezdve egészen a legabsztraktabb matematikai ismeretekig” – részletezte a pályaválasztásakor motiváló tényezőket a professzor. „Matematikából sokat tanultam Farkas és Bajcsay professzoroktól, és a Farkas professzor által vezetett tanszék szinte minden oktatójától, az áramlástan területén sokat köszönhettem Szentmártony professzornak és az általa vezetett tanszék több oktatójának.”

Paál György számos családi szállal kapcsolódik a Műegyetemhez. Mindkét szülője a Vegyészmérnöki Karon szerzett diplomát. Anyai nagyapja, Telegdy-Kováts László szintén a Vegyészmérnöki Karon volt professzor és dékán, apai nagy-nagybátyja, Varga József pedig a Gépszmérnöki Karon volt professzor és dékán, sőt ugyanannak a tanszéknek volt a vezetője, mint aminek most ő. Ezenkívül nagynénje, Paál Éva is a Vegyészmérnöki Karon volt oktató.

A kitüntetett szakember a műegyetemi diploma megszerzése után külföldön, a nagyhírű londoni Imperial College-ban folytatott PhD-tanulmányokat, majd Németországban vállalt oktatói és kutatói munkát. „Nem az itthon 'tipikus' akadémiai pályát jártam be: 1989 előtt utazhattam ki, ami akkoriban nagy szerencsének és kivételesnek számított. Én pedig éltem a lehetőséggel” – emlékezett vissza karrierjének első időszakára. PhD-hallgatóként kezdett foglalkozni a diesel spray-k tranziens tulajdonságaival, emellett a lézeroptika mérési módszertant is elsajátította. Alsó-Szászországban az emdeni főiskolán oktatási és szervezési feladatok mellett kisebb tudományos vizsgálatokba is belefogott: gyenge lökéshullámok mögötti gyors kondenzációs jelenségeket tanulmányozott, nemnewtoni folyadékok keveredését vette górcső alá, és csőelemekben lezajló áramlásokat is szimulált. Ebben az időszakban fordult figyelme az orgonasípok akusztikus és áramlástani elemzése felé, amely végül egy későbbi kutatásához biztosított alapot. Ezt a kutatást a stuttgarti Fraunhofer Institut für Bauphysik-ben dolgozó magyar fizikusházaspárral, Angster Judittal és Miklós Andrással, valamint több német orgonaépítő mesterrel együttműködésben végezték. Egy izgalmas új világba nyert betekintést, ahol a fizika, a művészet és a kézművesség találkozik. Oktatóként Emdenben (Németország) a Fachhochschule Ostfriesland-on 6 különböző tárgyat adott elő, laborgyakorlatokat vezetett és hétvégi felnőtt kurzusokat szervezett a lézertechnika témakörében.

Ezután két évig dolgozott az erlangeni Friedrich-Alexander egyetem neves Áramlástan Tanszékén, ahol környezetbarát porszívó-ventilátorok fejlesztésével foglalkozott. „Külföldi tevékenységem alatt végig tartottam a kapcsolatot budapesti alma materemmel, amikor csak tehettem, meglátogattam egykori oktatóimat. Két volt tanszékvezető, Halász Gábor és Kullmann László meghívására tértem haza egy megüresedett tanszéki oktatói állás miatt. Akkor mentem el Magyarországról, amikor senki nem ment el és akkor tértem vissza, amikor senki nem tért vissza! Szerettem elmélyedni egy-egy kutatási témában, vonzott a hosszú távú szakmai építkezés lehetősége. Kedveltem tanszékemet és az itteni támogató közösséget, amely mindig is az emberi és szakmai kiválóságról tett tanúbizonyságot” – árulta el Paál György döntésének hátteréről, amely kutatói karrierjének felívelését is magával hozta.

Műegyetemi kutatóként Paál György két fő témára specializálódott: a hemodinamikára, azaz a vérkeringés biomechanikájára. „Egy interdiszciplináris területen agyi aneurizmára szakosodott orvosokkal dolgozunk együtt agyi verőértágulatok diagnosztikai lehetőségeinek bővítésén. Számtalan esetben véletlenül fedeznek fel egy ilyen értágulatot, amely ugyan még nem okoz panaszt a betegnél, ám idővel akár életveszélyessé is válhat. Klinikai partnereinkkel együttműködésben azon munkálkodunk, hogy a gyógyítók döntését támogassuk számos eset megvizsgálásával, hasonlóság után kutatva az értágulatok véráramlása között” – ismertette kutatási területe jelentőségét Paál György. Hozzátette, hogy az aneurizmát korábban sebészeti úton kezelték, ám ma már az esetek jelentős többségében lehetőség van az egyszerűbb endovaszkuláris beavatkozásra. A tágulat elé egy áramlásmódosítót (flow diverter) helyeznek el: egy finom hálót, amellyel áramlási ellenállást képeznek a szülőér (amiből az aneurizma ered) és a tágulat között, így nehezítve a kettő közötti „kommunikációt”. „Ideális esetben a véráramlás mesterséges lelassításával a tágulatban keringő vér megalvadhat, az aneurizma fel is szívódhat, és nem okoz többé egészségügyi kockázatot. Saját fejlesztésű mérőberendezést építettünk az áramlásmódosító sztentek áramlási ellenállásának meghatározására, és a világon mi vagyunk az egyetlenek, akik ezt mérik. Két évig tartott, amíg az apró nyomáskülönbséget is érzékelni képes berendezés prototípusát létrehoztuk” – összegezte a kutatás további részleteit a BME díjazottja. A kutatók célja, hogy egy olyan áramlásszimulációs szoftvert hozzanak létre, amely a mérési eredményekre alapoz, és amellyel az orvos közvetlenül a műtét előtt, abban a pillanatnyi állapotban ellenőrizheti az egyes implantátum típusok véráramlásra gyakorolt hatását.

A kitüntetett műegyetemi szakember másik kutatási területe az ún. öngerjesztett áramlások. Ezekben az áramlásokban külső hatás nélkül, látszólag rejtélyesen, spontán lengések alakulnak ki. Ilyen áramlás az élhang, ahol egy ék körül alakul ki periodikus lengés, vagy az üreghang, ahol egy sima felületen képződött üregbe periodikusan ki-be csapkod az áramlás. E lengések lehetnek hasznosak, mint pl. az orgonasípban vagy a fuvolában, vagy károsak, mint csőelágazásoknál, vagy járművek felületén kialakuló akadályok vagy rések pl. autó ajtórése körül. Ez utóbbi esetben a lengések zajkeltéshez, rezgésekhez, sőt, extrém esetben töréshez is vezethetnek. Paál György a jövőben e két kutatási területre szeretne összpontosítani, folytatva a korábban megkezdett munkát.

A GPK kitüntetett szakembere úgy érzi, a kutatás mellett az oktatásban is ki tud teljesedni: „akkor lelem leginkább örömömet a tanításban, ha a hallgatók részéről érdeklődést látok a szakma iránt. Óráimat igyekszem interaktívvá tenni, egyebek mellett azzal, hogy rendszeresen a megértést segítő kérdéseket teszek föl az előadások közben” – vallotta Paál György. „Előadásaimba próbálok nemmérnöki (pl. kultúrtörténeti) elemeket becsempészni, hogy a hallgatók érdeklődését a világ egyéb dolgai iránt is felkeltsem.”

Tanszékvezetőként a Bánki Donát és Pattantyús-Ábrahám Géza által lefektetett hagyományokat próbálja folytatni: nagyfokú szakmai igényesség mind az elméleti, mind a kísérleti munka során, baráti, kollegiális légkör, demokratikus vezetési stílus. A professzor a fiataloknak szánt üzenetében bátorságra buzdított: „ne féljenek az új dolgok megtanulásától, új utak keresésétől, a kellemetlen, nehéz döntésektől, hallgassanak a lelkiismeretükre, álljanak ki az igazuk mellett”.

TZS-GI
Fotó: Philip János