Magas rangú állami kitüntetésben részesült az anyagtudomány és a finomszerkezet-vizsgálatok terén elért kiváló eredményeiért a GPK oktató-kutatója.

„Mindvégig megkérdőjelezhetetlen volt számomra a BME-n végzett szakmai, tudományos feladataim fontossága. Már többször próbáltak elcsábítani piaci vállalati partnerek, ám mindig a Műegyetemen maradtam. Én itt vagyok otthon” – vallott az intézményhez való kötődéséről Szabó Péter János, a BME Gépészmérnöki Kar (GPK) Anyagtudomány és Technológia Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára. A professzort a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje polgári tagozata díjjal tüntették ki az anyagtudomány, elsősorban a finomszerkezet-vizsgálatok területén végzett sokrétű, nemzetközileg is elismert tudományos, valamint iskolateremtő oktatói tevékenységéért. Úgy fogalmazott: „nagyon örültem az elismerésnek, amelyre az egyetem és az akadémia együttesen méltónak talált. Ez számomra azt jelenti, hogy a velem együtt dolgozó közösség megbecsüli a munkámat, amelyet igyekszem a jövőben hasonlóan nívós színvonalon folytatni”.

(Forrás: Iró Zoltán/MTI)

Szabó Péter János általános iskolás diákként az intézmény rádiós szakkörének tagja volt: itt tanult meg morzézni, egyúttal megismerkedett a rövidhullámú (RH) rádióamatőr tevékenységgel. „Csodálatos élményt jelentett más kontinensek rádiósaival felvenni a kapcsolatot, akkoriban internet nélkül, HA1XJ rádióamatőr hívójellel értem el távoli állomásokat. Volt olyan hét, amikor egyedül mi tartottuk a kapcsolatot Fa Nándor és Gál József Szent Jupát vitorlásával, amely először hajózta körbe a Földet Magyarországról indulva. Számomra már akkor magától értetődőnek tűnt, hogy reál érdeklődésű diákként a Műegyetemen tanulok tovább” – idézte fel a pályaválasztáskor meghozott döntését befolyásoló tényezőkről a BME oktatója. A díjazott a Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) (akkori nevén Villamosmérnöki Kar) osztatlan villamosmérnök-képzésére járt, majd harmadévesként TDK-tanulmányának készítésekor fordult érdeklődése az anyagtudomány, ezen belül a finomszerkezet-vizsgálatok irányába. Ezen az interdiszciplináris területen végzett további kutatásokat, már a GPK PhD-hallgatójaként.

A kitüntetett kutató úgy véli, pályájának alakulását a szerencsének és a véletlennek egyszerre köszönheti. Fiatal doktoranduszként jól beszélt angolul, így azt a feladatot kapta, hogy egy európai uniós „PHARE-program” keretében beszerzendő pásztázó elektronmikroszkóp ügyében képviselje a pályázatban részt vevő tanszékét. Ekkor ismerkedett meg tüzetesebben a berendezéshez kapcsolódó tudományos lehetőségekkel, így szakmai munkája nagy részét máig az elektronmikroszkópos vizsgálatok teszik ki. Közreműködésével jött létre a pásztázó elektronmikroszkópia speciális méréseivel foglalkozó első magyarországi EBSD-labor a GPK Anyagtudomány és Technológia Tanszékén. „Az ott alkalmazott módszert használtuk fel a wolfram-karbid átlagos szemcsenagyságának meghatározását célzó projektmegbízásban, mert a hagyományos mikroszkóppal nem tudtuk biztosítani a kimutatható szemcseorientációt a szemcsék nagyságának meghatározására” – osztott meg egy gyakorlati példát a díjazott szakember, aki oktatóként és kutatóként e technika népszerűsítésére törekszik.

Szabó Péter János jelenleg az ún. léces martenzitek (az acél különleges típusa, amelyben az anyagot alkotó, századmilliméteres nagyságú szemcsék vékony, egyenes „lécekként” jelennek meg a mikroszkópos felvételeken – szerk.) tulajdonságait tanulmányozza. Ezt a rendkívüli szilárdságú anyagot elsősorban a járműiparban, nagy teherbírású karosszériaelemekként használják. „Előzetes elemzéseink alapján arra jutottunk, hogy a kis 'léceknek' az irányítottsága jelentős mértékben befolyásolja az anyag szilárdságát és alakíthatóságát. Célunk egy olyan eljárás kifejlesztése, amellyel a gyártás során tudatosan befolyásolhatók a vizsgált anyag sajátosságai, továbbá górcső alá vesszük a megváltoztatott paraméterek hatására, a mechanikus és a termikus terhelések közben tapasztalható anyagtulajdonságokat” – részletezte aktuális munkájának érdekességeit a GPK szakembere, hozzátéve: „a fémtanban alapvető ismeret, hogy egy anyag vagy szilárd, tehát kemény, és nem tudjuk alakítani, vagy szívós, lágy, és kiválóan hajlítható. A kísérleteink lehetőséget adnak e két tulajdonság egyszerre történő fejlesztésére”.

Szabó Péter János oktatóként és kutatóként is aktívan tevékenykedik, számára mindkét hivatása egyenrangú. A tanítás több generációra visszanyúló hagyomány családjukban, innen eredeztethető az elhivatottsága. Pedagógusként törekszik arra, hogy hallgatói a hasznos információk befogadása mellett jól is érezzék magukat tanóráin. Mindazonáltal úgy vélte: azokban a témákban a leghitelesebb, amelyeket kutat is. Tanítványaitól azt kéri, „ne a diplomáért, hanem tudásért jöjjenek a Műegyetemre". A BME-n sokat kell tanulni és dolgozni az elismerésért, de megéri – állítja a kitüntetett.

TZS-GI
Fotó: Philip János