Újabb műegyetemi siker a zsebműholdak fejlesztésében

2019. december 06.

A Masat-1 2012-ben történt fellövése után, ma űrbéli útjára bocsátották a SMOG-P-t is, amelyet szintén BME-s oktatók és hallgatók alkottak meg.

2019. december 6-án helyi idő szerint 9:18-kor Új-Zélandról elstartolt, majd zökkenőmentesen pályára állították a műegyetemi fejlesztésű SMOG-P és a magánfinanszírozású ATL-1 kisműholdakat.

Az Electron típusú rakéta startja, rajta hat, köztük két magyar műholddal (Forrás: Rocket Lab)

Az új-zélandi Mahia-félszigetről a Rocket Lab amerikai cég Electron típusú rakétája vitte fel, és bocsátotta űrbéli útjukra a már 360 km magasságban keringő műholdakat.

A kisméretű műholdak fejlesztése az elmúlt években rendkívüli változásokon ment keresztül. Ezek az űreszközök – méretük és viszonylagos olcsó előállításuk miatt – különösen alkalmasakká váltak egyetemi bázisú oktatási projektek megvalósítására. A folyamatot a 2000-es években az Egyesült Államokban kidolgozott, majd megújított szabványosítási törekvések erősítették. Az első magyar műhold (CubeSat, vagy pikoműhold), a BME-n létrehozott egy egység (unit) méretű, azaz egy kocka alakú, tíz cm élhosszúságú, és az 1,33 kg-nál alacsonyabb tömegű Masat-1 volt. A CubeSat paramétereinek megfelelő műholdak általában e méretek egész számú többszörösei lehetnek. 2013-tól elterjedt szabványosítás után megjelentek az ún. PocketQube műholdak (zsebműholdak) 5 cm élhosszúsággal, és maximum 250 g tömegű kockaként. A SMOG-P, valamint a SMOG-1 ezek közé tartozik, az ATL-1 pedig 2-PocketQube (2 PQ) méretű. (Minderről részletesen a bme.hu is beszámolt – szerk.)

A SMOG-P, az első magyar 1-PocketQube (5x5x5cm) méretű műhold teljes egészében a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen készült, oktatók irányításával, egyetemi hallgatók aktív részvételével, a képzési rendszerbe illesztve, szponzorok támogatásával. A fejlesztés a Villamosmérnöki és Informatikai Karon (VIK) a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék tanárainak koordinálása mellett zajlott. A munkában jelentős szerepük volt a Gépészmérnöki Kar (GPK) diákjainak, valamint külső szakértőknek is. A felbocsátás költségét a VIK, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) együttesen biztosították.

A SMOG-P fedélzetén az alapvető működést biztosító egységek mellett a Föld körüli térség ember keltette elektormágneses szennyezettségét vizsgáló műszer található. A SMOG-P világelső lehet, mivel mostanáig nincs sikeres 1-PQ méretű műhold misszió.

A műhold neve az ”elektroszmog” szóra utal, a P pedig a ”precursor”, azaz az előfutár rövidítése, miután a SMOG-P feladata az űrbe kijutó elektroszmog vizsgálata lesz.

Két repülő példány készült a SMOG kisműholdból és az egyik korábban kapott start lehetőséget, így mintegy előkísérlete a missziónak. A SMOG (PocketQube) fejlesztése 2014-ben indult, azóta számos szakdolgozat, diplomaterv, tudományos közlemény és PhD kutatás sikeréhez járult hozzá.

Az ATL-1 az első magyar 2-PocketQube (5x5x10cm) méretű, teljes egészében magánvállalkozásban, a SMOG-csapat bevonásával megvalósult műhold. Küldetése során feladata speciális akkumulátor hőszigetelő anyagok tulajdonságainak tesztelése súlytalanságban, extrém hőmérsékleti viszonyok mellett.

A SMOG-1 ill. SMOG-P (balra) és ATL-1 (jobbra) műholdak

A műholdak vezérlését, adatainak vételét a Műegyetemen elsődlegesen az E épület tetején található rádióállomás biztosítja. Az űreszközök első jelei a start után 24 órán belül várhatók. A későbbiekben beszámolunk majd a keringési pálya adatairól, a sugárzott jelek vételi lehetőségéről, a műholdak állapotáról, az általuk végzett mérésekről és a várható élettartamról.