A daganatos szövetekben fellelhető fehérjék azonosításának technológiáját fejleszti a Műegyetem Pro Scientia Aranyéremmel kitüntetett PhD-hallgatója.

„Ez a díj több éven át tartó kísérlet és sok száz laboratóriumban töltött óra, éjszaka elismerése; egy jelzés, hogy a munkámmal jó úton járok” – vallotta Tóth Gábor, a BME Vegyészmérnöki és Biorménöki Kar (VBK) Oláh György Doktori Iskolájának vegyészmérnök PhD-hallgatója, miután tanulmányait és tudományos tevékenységét Pro Scientia Aranyéremmel tüntette ki az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT). A doktorandusz – aki tudományos segédmunkatársként dolgozik a Természettudományi Kutatóközpont Szerves Kémia Intézetének MS Proteomika Kutatócsoportjában – a prosztatarákos szövetmetszetek proteomikai (fehérjetudomány) és glikomikai (a szervezetben található valamennyi cukorral foglalkozó átfogó tudomány) vizsgálati módszereit kutatja. Következtetéseivel a műegyetemi TDK házi fordulón és az Országos Tudományos Diákköri Konferencián (OTDK) is első helyezést ért el, egyúttal a Kémiai és Vegyipari Szekció legjobb előadásának szóló elismerését is bezsebelhette. A Pro Scientia Aranyérem átvétele után hozzátette: „az új eredmények elérése mellett a versenyszellem is motivál, egy ilyen díj pedig kiváló ajánlólevél az akadémiai pályán, amelyre gőzerővel készülök”.

Tóth Gábor prosztatarákban szenvedő betegek biopszia során eltávolított, formalinban tartósított, körülbelül 1,5 mm átmérőjű mikroszkopikus szövetmintáiban a fehérjék azonosítását és mennyiségük meghatározását végzi. „Ez a daganattípus fordul elő a férfiak körében a leggyakrabban. Vizsgálatukra számos módszer létezik, de ezek nem mindig pontosak. A mi technológiánkkal viszont ebben a jövőben előrébb léphetünk” – állítja a fiatal kutató. Kifejtette: „a betegség kialakulását jelző fehérjeszintézis-változás időbeni észlelésével célzott gyógyszeres terápia alkalmazható, növelve ezzel a páciensek életesélyeit”. A díjazott műegyetemi PhD-hallgató emellett a fehérjékhez kapcsolódó cukorláncokkal, az ún. glükózaminoglikánokkal (GAG) is foglalkozik, ugyanis ezen poliszacharid láncok minősége és mennyisége jelentősen befolyásolhatja a fehérjék funkcióját, sejten belüli elhelyezkedését, valamint interakciójukat más fehérjékkel. A kutatási program hosszú távú célja, hogy kiderítsék, miképpen különíthetők el az egyes daganatos minták a megjelenő karakterisztikus proteomikai és a glikomikai mintázatok figyelembevételével. Amint ezekre fény derül, megnyílhat az út újfajta prosztatarákszűrési (és esetlegesen kezelési) stratégiák kidolgozásához.

„A tudományos berkekben újszerűnek számító módszer hatékonyságát vizsgáljuk, amelyhez kapcsolódva viszonylag kevés szakirodalom állt a rendelkezésünkre” – idézte fel a közös munka első időszakáról a kitüntetett doktorandusz hallgató, aki témavezetőjével, Turiák Lillával, a Természettudományi Kutatóközpont tudományos munkatársával folytat vizsgálatokat, alapul véve a kutatónő által korábban létrehozott mintaelőkészítési eljárást. A különböző stádiumú rákos szövetek fehérjetartalmát és GAG-láncokból álló összetételét elemezve több mint 500, jellemzően prosztatadaganat esetén mennyiségi változást mutató fehérjét azonosítottak. A vizsgálatok folytatódtak, és a létrehozott módszertan segítségével jelenleg egy több mint száz prosztatdaganatos klinikai mintát felölelő átfogó elemzés zajlik. A díjazott fiatal szakember beszámolt arról is, hogy a kutatás fókusza az elmúlt időszakban tovább szélesedett: hepatokarcinómás, agydaganatos és tüdőrákos elváltozások vizsgálatával.

Tóth Gábor már alapképzéses hallgatóként a tudományos munka mellett kötelezte el magát, korábbi kutatásaiban a kapilláris kolonnák (100-250 µm belső átmérőjű, a komponensek szétválogatására használt töltetes oszlopok) készítését tanulmányozta (témavezető: Ozohanics Oliver, 2017-es OTDK II. helyezés – szerk.); ennek tapasztalatait a szöveti mikrometszetek vizsgálatainál is felhasználta. „Mindig is a műszeres vizsgálatok alkalmazásához kapcsolódó témák érdekeltek a legjobban, élveztem, hogy hatalmas gépek segítségével emberi szemmel szinte láthatatlan anyagmennyiségeket elemezhetek. Megtetszett a tömegspektrometria (nagyműszeres analitikai módszer töltött anyagi részecskék tömegének meghatározására) és a folyadékkromatográfia (egy keverékek elválasztására használatos laboratóriumi módszercsalád neve) területei, és végre itt a kutatócsoporton belül is úgy érzem, hogy kiteljesedhetek” – ecsetelte jelenlegi feladatairól a díjazott ifjú vegyészmérnök, aki jelenleg az Oláh György Doktori Iskolában folytat tanulmányokat: „a kutatói szabadság, a kreativitás és több saját ötlet megvalósításának lehetősége motivál, és terel az akadémiai pálya felé. Ebben és az elért eredményekben, természetesen elévülhetetlen érdemei vannak témavezetőmnek, Turiák Lillának, aki kiemelkedő szakmai és emberi támogatást nyújt a közös munkánk során”.

TZS-GI
Fotó: Takács Ildikó