A műegyetemi bekerüléshez ad tanácsot az oktatási rektorhelyettes, aki beszélt az induló új szakokról, és a magas színvonalú képzés hátteréről is.

„A BME a műszaki felsőoktatás zászlóshajója. Ha egy középiskolás diák ezen a képzési területen szeretne a legmagasabb színvonalon továbbtanulni, akkor egyértelmű, hogy a Műegyetemet választja. De hasonlóan magas minőségi oktatást kínálunk a gazdaságtudományi és a természettudományi karokon is, amelyek évről évre egyre jobban teljesítenek az ágazat hazai és nemzetközi rangsoraiban” – hangsúlyozta a bme.hu-nak Veszprémi Károly oktatási rektorhelyettes a 2020. február 15-i felsőoktatási felvételi jelentkezési határidejéhez közeledvén, majd felhívta a figyelmet az intézmény által kiadott diploma presztízsére is: „az itt szerzett oklevéllel a pályakezdők sem elhelyezkedési, sem anyagi gondokkal nem fognak küzdeni, biztos megélhetésük hosszú távon garantált”.

„Versenyben vagyunk a fiatalokért, sokat dolgozunk a csaknem 240 éves intézményünk jó hírnevének megőrzéséért, és mivel a kiváló műegyetemi oktatóknak köszönhetően a minőségi képzés színvonaláról szóló hírek országszerte ismertek, ide tudjuk vonzani a tehetséges hallgatókat” – mondta a professzor, kiemelve, hogy a BME speciális környezetéből fakadóan a műszaki, gyakorlati szemlélet a nem-mérnökszakokon is beépül az oktatásba, kutatásba, már itt valós problémákkal, feladatokkal találkoznak; „mindez a végzős hallgatók számára rendkívül hasznos lesz munkahelyükön”.

„Bár a jelentkezőknek a törvény szerint idén sem kötelező a középfokú nyelvvizsga, szigorítás, hogy egy emelt szintű érettségi megléte viszont követelmény” – mutatott rá az egyik jelentős jogszabályi változásra az oktatási rektorhelyettes. Elmondta, hogy az ilyen, a minőség irányába való elmozdulás üdvözlendő. Hozzátette, hogy különösen örömteli az a tény, hogy a BME képzési portfóliójának jelentős részét kitevő műszaki képzési területen a pontszámításba beszámító két tantárgy egyikéből kell teljesíteni ezt a követelményt. Szerinte ez nemcsak segíti a szelekciót, hanem elsősorban ott fejti ki jótékony hatását, hogy közvetíti a felvételizők felé azt az információt, mi kell ahhoz, hogy ne csak bekerüljenek, de bent is maradjanak a felsőoktatási intézményben.

A BME a teljes képzési portfólióját a közelmúltban tartott 20. Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállításon is bemutatta a diákoknak

A képzési újdonságokat sorolva a professzor elmondta: törvényi változás miatt a Gazdaság- és Társadalomtudományi Karon (GTK) a nemzetközi gazdálkodás alapszak 7 helyett 8 féléves lesz, ami egy nemzetközi jellegű szakmai gyakorlat bevezetését is jelenti. Emellett szeptembertől a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar (KJK) – egyelőre – 30 fős hallgatói kerettel jármű-üzemmérnök Bprof (Bachelor of Profession) szakot indít a zalaegerszegi járműipari tesztpályával és céges partnereivel közösen. „Az oktatás helyben, Zalaegerszegen történik, kiszolgálva a ZalaZone és környezetének igényeit tesztmérnök képzéssel. A BME ezzel – teljesítve küldetését – helyszíne és előremozdítója a műszaki oktatási és technológiai fejlesztéseknek; eközben pedig a vállalatoknak is kedvez, amelyek azonnal speciális tudással rendelkező friss diplomásokhoz jutnak.” Az oktatási rektorhelyettes kiemelte, hogy a Műegyetemnek van már jelentős tapasztalata a 6 féléves, az ipari szféra igényeihez igazodó, kevesebb elméleti és több gyakorlati jellegű képzési elemet tartalmazó BProf képzésben. Az immáron két felvételi eljárás tapasztalatait összegezve az üzemmérnök-informatikus szakon elmondta: „sikerekről számolhatok be, mert kedvezően alakultak a létszámok 2018 óta a Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) ezen speciális képzésén. Az új képzési szint bevezetésével jobban szét lehetett választani a mélyebb ismeretekre vágyó, magasabb pontszámmal bekerülő BSc-s hallgatókat és az inkább gyakorlati tudást gyorsabban megszerezni vágyó Bprof-os diákokat. Mindenki a választott szintjén tanulhat, ami a lemorzsolódást is csökkenti. Azt szoktuk javasolni a felvételizőknek, hogy ha félnek a magasabb szintű és ponthatárú mérnökinformatikus szakunktól, akkor is azt jelöljék meg első helyen, második helyen pedig az üzemmérnök-informatikus képzésünket. Ha jól teljesítenek, bekerülnek a BSc szakra, ha kevésbé, akkor a Bprof képzésre. Aki persze, a tanulmányai alatt meggondolja magát és szeretne BSc-re, majd azután MSc-re menni, megoldható. Mindenesetre az üzemmérnök-informatikus végzős diákok iránt – akik ősszel kezdik meg utolsó évüket, immáron kooperatív együttműködésben a cégekkel – már most kiemelkedő érdeklődés mutatkozik”. (A közelmúltban a BME VIK a Schönherz Iskolaszövetkezettel kötött megállapodást vállalati partnerek szakmai gyakorlóhelyként való bevonásáról, ezzel biztosítva a BProf képzésen tanulók számára a közvetlen gyakorlati tapasztalat megszerzését. A cégek számára mindez lehetőséget ad arra is, hogy a fiatalok a végzésük után náluk helyezkedjenek el főállású munkavállalóként. A piaci szereplők együttműködési szándékukat, azaz a BProf üzemmérnök-informatikus hallgatók foglalkoztatására vonatkozó igényüket 2020. január 31-ig jelezhetik – szerk.)

A nemzetköziesítés jegyében a GTK is újdonságot kínál. Ettől az évtől a kar már nemcsak idegen nyelven zajló beoktatást végez, hanem önálló szakokat is indít, magyar hallgatóknak is: a regionális és környezeti gazdaságtan MSc szakot immáron angolul is meghirdették. Ugyanezt teszi a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar (VBK) a vegyészmérnök képzésével, szintén mesterszinten – adta hírül Veszprémi Károly.

A műegyetemi oktató megjegyezte: „a finanszírozásban is van változás. Mesterszakokon 2018 szeptemberétől jelentős önköltségemelés történt a természettudományi képzési területen és kisebb mértékű a műszaki és informatikai képzési területen, amit érvényesítettünk”. Ezeken a képzési területeken kicsi az önköltséges finanszírozási formát választó felvételizők aránya. Akik viszont államilag finanszírozott formában nyernek felvételt, jobban ösztönözve vannak a jobb eredmények elérésére, nehogy átkerüljenek a költségtérítéses formára. Ezen túlmenően 2019-ben a BME-nek új Térítési és Juttatási Szabályzata (TJSZ) lett, miközben folyamatos aktualizáláson megy keresztül a Tanulmányi és Vizsga Szabályzat (TVSZ). Ezen szabályzatok külföldi hallgatóknak releváns részei immár angolul is rendelkezésre állnak. „A közeljövőben arra készülünk, hogy új intézményfejlesztési tervet készítünk, emellett folyamatosan tantervi frissítéseket hajtunk végre”.

„Ragaszkodunk a magas felvételi követelményszinthez. Az alapképzésben rendeleti minimumként meghatározott 280 pont helyett már évekkel ezelőtt elhatároztuk, hogy 330-nál lejjebb nem megyünk. A szakok többségénél a ténylegesen kialakuló minimum pont ennél jóval több szokott lenni; valószínűleg így lesz ez 2020-ban is” – erősítette meg a professzor. „A Műegyetemre való bekerülés titka a céltudatos felkészülés: az lenne az ideális, ha a diákok nemcsak pontokat gyűjtenének, hanem a középiskolában célirányosan elsajátítanának egy magasabb szintű tudást, amely az általuk kiválasztott egyetemen a bekerüléshez és a bentmaradáshoz, a mintatanterv szerinti haladáshoz szükséges” – mutatott rá Veszprémi Károly. Érdemes tanulmányi versenyeken is részt venniük, mert ha jól szerepelnek, akkor az ÚNKP Tehetséggel fel! pályázata révén kiemelkedően magas ösztöndíjra lesznek jogosultak – tette hozzá a rektorhelyettes, aki szerint továbbra is igaz, hogy a BME-n nemcsak a tehetséges legjobbak, hanem a szorgalmas hallgatók is kiválóan érvényesülhetnek.

– GI –
Fotó: Philip János