A távoktatás intézményi lehetőségeiről, feladatairól, valamint oktatók és hallgatók példás hozzáállásáról beszélt a bme.hu-nak a Műegyetem rektora.

„Mind szakmai, mind emberi kihívásoknak meg kellett felelnünk: a szakmai a teljes képzés átgondolása, az egyes tárgyak oktatási anyagainak, a számonkérésének és a teljesítményértékelésének átdolgozása a távoktatáshoz. Az emberi kihívás pedig megtartani és erősíteni a lelkesedést mind az oktatókban, mind a hallgatókban, hogy a helyzetből, összefogva a legtöbbet tudjuk közösen kihozni” – hangsúlyozta Józsa János, a BME rektora, részletezve a koronavírus okozta járvány miatt meghozott műegyetemi intézkedések hátteréről. Hozzátette: „a távoktatási üzemmód második hetében vagyunk, tapasztalataink eddig összességében jók. Az oktatási oldalt nézve a lelkesedés alapvetően nagy, a munkatársak színvonalas, eddig nem ismert emberpróbáló munkát végeznek, szellemi, fizikai erejüket nem kímélve, a törvényszerű holtpontokon rendre túljutva, a tapasztalatok, visszajelzések alapján röptében javítva a módszereket. A nagy nehézségek ellenére hosszú távú fejlesztéseket sikerül hirtelen beindítani, számos esetben végig is vinni, aminek komoly, hosszú távú pozitív hozadéka ígérkezik. A választott technológiában minimálisak a fennakadások, a hallgatók online órai jelenléte pedig sok esetben még magasabb is, mint a reguláris órák esetében volt”. (A BME járványügyi intézkedéseiről a bme.hu folyamatosan frissülő magyar és angol nyelvű hírfolyamában olvashatnak többet – szerk.)

„A BME-n 8 kar 76 tanszéke működik, 1200 oktató dolgozik, 5000 tantárgy és 10 000 kurzus van egy félévben. Ezek nagyon nagy számok, különösen új módon: távoktatásban művelve. Szerencsére azonban több kar használt már e-learning rendszereket, előkészítendő a blended learning (kevert oktatás) módszertanok bevezetését, ahol a frontális oktatás keveredik az önálló felkészüléssel és tanulással. A BME alapvetően e-learning (pl. Moodle) és streaming (pl. Microsoft Teams) keretrendszerek integrációját használja, de a változatos képzési programok miatt megengedett ettől eltérő rendszerek alkalmazása is. Ezek egységesítésében próbál meg segítséget nyújtani a Joó Attila László egyetemi docens által vezetett Távoktatási Bizottság, amelynek munkájában a távoktatási fejlesztésekben élen járó karok képviselői, az Informatikai Igazgatóság és átvitten az Egyetemi Tanulmányi Bizottság is részt vesz. A jegyzetek, a segédanyagok, a szakirodalom túlnyomó része ma már egyébként digitálisan elérhető. Ezek letölthetően, vagy linkjükkel csatolva szerepelnek az egyes tantárgyak címszava alatt. Az online teljesítményértékeléshez az e-learning platformot használjuk, illetve a streaming szolgáltatásokkal konzultációkat és szóbeli vizsgákat is végre tudunk hajtani. Ezt törekszünk hagyományos időrendben megvalósítani, mind a szorgalmi, mind a vizsgaidőszakban – ismertette a rektor, majd kifejtette: „karonként más és más a képzési és kimeneti követelmény. Van, amelyiknek nagy a laborigénye, például a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karnak, és vannak elméletibb karok, például a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar. A személyes jelenlétet igénylő tárgyakat többnyire átcsoportosítottuk a félév végére, vagy végső esetben a nyári időszakra. Tantárgy- és óracserék egyelőre nem jellemzőek”.

A műegyetemi hallgatói közösség hozzáállásról szólva Józsa János kiemelte: „alapvetően pozitív tapasztalataink vannak. Sikeres online hallgatói fórumokat tartottunk. Ott elhangzott: a fiatalok nagyra értékelik az oktatók, a tanszékek, a karok, az egész egyetem igyekezetét, és mindent megtesznek, hogy időben befejezzék a félévet. Persze különféle számítástechnikai eszközök megléte nélkül nem lehetséges bekapcsolódni a távoktatásba, de hogy senkit ne érjen hátrány, azoknak, akiknek problémájuk van, biztosítunk extra lehetőségeket és alkalmakat a teljesítményértékeléseken való részvételre. Ilyen kérdésekben is megkereshetők az oktatási dékánhelyettesek”.

„A záróvizsgák, diplomavédések rendjének ésszerű kialakítására még pár hét a rendelkezésünkre áll. Amikor elméleti a diplomamunka, akkor az alkalmazott keretrendszerek és eszközök adnak lehetőséget a konzultációra, így azokkal nincs gond. Ahol azonban esetlegesen laborban végzett feladatok is lennének, ott a diploma beadásának és a záróvizsgáknak a nyári időszakra való kitolásával próbálunk lehetőséget biztosítani az oklevél időben való megszerzéséhez” – beszélt az idén végzős hallgatókról a rektor, felhívva a figyelmet ugyanakkor arra is: „bár minden erőnkkel tartani próbáljuk a megszokott időrendet, ennek teljes körű megvalósítása valószínűleg nem fog sikerülni. Ahol nem megy, azt minél előbb próbáljuk beazonosítani, és annak megfelelően egyedien időrendet igazítani. A teljesítés végső határidejét egyébként már hetekkel ezelőtt augusztus 31-re hirdettük meg, hogy a hallgatók változatlanul ütemesen dolgozhassanak munkájukon”.

„Most a legfontosabb összegyetemi cél az ismert képzési minőség és a hallgatóink magas színvonalú oktatásának biztosítása. Nehéz helyzetben vagyunk, de tudjuk, hogy mindenki, oktatók és hallgatók egyaránt eddig is és ezután is kihozzák magukból a maximumot. Azt kérjük, hogy így dolgozzunk együtt továbbra is ebben a távoktatási formában!” – üzente a rektor, aki zárógondolatként a bme.hu-val megosztotta azt is, ilyen helyzetben az ember odalép a többnyire még mindig gutenbergi könyvespolcához, és próbál keresni valami idevágó bölcs útmutatást. „Én, feleségemmel együtt töltött homeoffice-os magányomban – persze nem hirtelenjében, hanem tudatosan – Hamvas Béla Scientia Sacra c. könyvének, az őskori emberiség szellemi hagyományáról 1943-1944-ben írt II. kötetét ütöttem föl. Hamvas Béla összefoglaló nagy műve az archaikus egyiptomi, görög, kínai és indiai világon át a különböző vallások és kultúrák szellemi hagyományáról, a centrumukban jelenvaló 'szent tudásról' és ennek formákon túlmutató 'egyöntetűségéről', az 'aranykor' valóságáról szól. Hamvas szemléletében a hagyomány végső soron azt foglalja magába, mi az „eredeti lét, mi a megzavarodás, hogyan lehet azt eltüntetni és az eredeti létet helyreállítani. Az író mindezt, mint ún. beavatási folyamatot, az alábbi mozzanatok soraként fogalmazza meg: az első mozzanat a felelőtlen és alvajáró életben merő anyagi célokért való szenvedélyes tevékenység; a második mozzanat a néha lassú, néha hirtelen föleszmélés arra, hogy az ember életét így folytatja, a semmibe szórja; ez a megtorpanás és megrázkódtatás; a harmadik mozzanat a válság; az ember egész lényével az anyagi világhoz tapad és tanácstalanul kapkod olyan értékek felé, amelyek múlhatatlanok és véglegesek; lassan elkezd látni az anyaginál mélyebb világokban, felébred, élete megnyílik; a megnyílás és felébredés néha pillanatok alatt történik meg, s ilyenkor megvilágosodásnak hívják; a negyedik mozzanat a hosszadalmas és nehéz küzdelem, hogy az ember magáról a mulandó anyagot lefejtse és önmagát a létben megszilárdítsa; az ötödik mozzanat a megnyugvás abban, hogy az anyagi természet feltételei között végleges megszabadulás nincs; az ember önmaga megmentésére irányuló erőfeszítéseit és képességeit az egyetemes emberiség szolgálatának szenteli” – részletezte a rektor, majd summázatként úgy fogalmazott: „a mostani koronavírus-járvány idején abból, amit eddig, mint nemzet, közösség, család és egyén megéltünk, és mindeközben eddigi életünket (át)értékeltük, beilleszthetjük magunkat a Hamvas-féle mozzanatok egyikébe, nem kizárólagos, de bölcs iránymutatást kaphatunk a rendületlen helytálláshoz, a veszélyhelyzet elmúltával pedig a bizonyára megnyíló világ-újraformáláshoz”.

– GI –
Fotó: Philip János