A hazánkban jelenleg zajló tudományos vizsgálatok jelentőségéről beszélt a BME VBK szakembere.

„A mostani vészhelyzet minden eddiginél összehangoltabb feladatvégzést követel tőlünk, kutatóktól” – hangsúlyozta a bme.hu kérdésére Keserű György gyógyszerkutató-vegyész, a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar (VBK) Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék egyetemi tanára, az MTA levelező tagja, az MTA TTK Szerves Kémiai Intézet Gyógyszerkémiai Kutatócsoportjának vezetője. A professzor a Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs tíz akciócsoportja közül a Jakab Ferenc által vezetett pécsi Koronavírus-kutató Akciócsoport tagja, egyúttal az ehhez tartozó négy tudományos munkacsoport közül a gyógyszertervezéssel és hatóanyag-fejlesztéssel foglalkozó szekciót vezeti.

Keserű György (Fotó: innoteka.hu)

Keserű György kiemelte, a világjárvány számos kutatás- és tudományszervezői kérdés újragondolását teszi szükségessé, különösen annak fényében, hogy a koronavírus – és más típusú fertőzések – újabb hulláma várható a jövőben. A Műegyetemen jelenleg még nem zajlik a COVID-19 okozta fertőzéssel összefüggő célirányos gyógyszerkutatás, de az intézménynek hagyományosan jó kapcsolatai vannak a magyar gyógyszeripar lényegében összes meghatározó szereplőjével, ezért a jövőben ezzel számolva a kampuszon is kutatóműhelyek jöhetnek létre. „Jó alapként szolgálhat, hogy például a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karnak nagyon sikeres FIEK-együttműködése van a Richter Gedeon Nyrt.-vel, és összehangolt szakmai munkát végez több hasonló profilú nagyvállalattal egyaránt. Ráadásul a BME-n nemcsak a hagyományos kémiai és biológiai megközelítésekre lehet építkezni, hanem az is segítség, hogy itt van a magyar matematikai és fizikai elméleti és kísérleti kutatások egyik fellegvára: a különféle terjedési modellek kidolgozásában és vizsgálatában az eszközök széles skáláját alkalmazzák, ahogy a műszaki tudományok is nagyban hozzájárulhatnak a sikeres védekezéshez” – fejtette ki a szakember, hozzátéve: a kutatói közösség nemcsak egyetemen belüli, hanem hazai és nemzetközi szintű összefogásának a régmúltra visszanyúló hagyományai vannak, de a mostani veszélyhelyzet előre nem látható módon erősített meg minden ilyen köteléket.

A professzor a munkacsoportban végzett feladatáról azt mondta: egyrészt gyógyszerhatóanyagokat, másrészt olyan, már ismert, a piacon kapható vagy kísérleti stádiumban lévő gyógyszereket keresnek, amelyek alkalmazhatók a COVID-19 okozta megbetegedés esetén. Egy vírusfertőzés miatt kialakult járványügyi vészhelyzetben két megközelítést követnek az orvosok és a kutatók – természetesen az általános megelőző intézkedéseken túl. Az első a vakcináció, a másik a terápia. Előbbi során például legyengített vírusokat juttatnak a szervezetbe, amely antitestek termelésével veszi fel a harcot a betolakodó organizmusok ellen. Az antitestekre később is fontos szerep hárul, amikor már az életerős kórokozókra kell reagálniuk hasonlóképpen. „Mind az RNS-, mind a DNS-alapú védőoltások fejlesztéséhez kapcsolódó kutatások, sőt a klasszikus antitest-alapú kísérletek is elindultak” – osztotta meg a szakember, elárulva: egy oltóanyag forgalomba kerüléséig legalább 12-18 hónapra van szükség. Kitért arra, hogy jelenleg már több szert is tesztelnek. Ezek egyike az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézete (National Institute of Health, NIH) és egy amerikai cég által megalkotott RNS-vakcina, de ennek hatékonyságáról is a legkorábban csak nyár végére várhatók adatok. Hozzáfűzte: jelenleg egyetlen medicina sincs, ami bizonyítottan és széles körben szolgálja a gyógyítást, bár ezen a fronton is elindultak a tudományos vizsgálatok. „Mind a vakcina-, mind a terápiára alkalmas új gyógyszerek fejlesztése időben hosszú folyamat, tehát gyors eredmény egyáltalán nem várható” – jelentette ki a BME VBK egyetemi tanára.

A VBK egyetemi tanára elmondta még: a területen komoly sikerként könyvelhető el egy magyar betegből izolált vírus genetikai állományának megfejtése, amely Jakab Ferenc, a PTE tanszékvezető professzora és a Koronavírus Kutatási Akciócsoport vezetője, valamint kollégái munkáját dicséri. A pécsi virológus vezetésével működik az egyetlen, ún. négyes szintű víruslabor hazánkban. „A magyar genom ismerete azért lényeges, mert a vírus a terjedése során különböző mutációkat szenvedhet, ezek követése hozzájárul az eredményes védekezéshez. Fontos tudnunk, hogy a világban terjedő koronavírusokhoz képest a nálunk megjelenő típusok milyen genetikai állománnyal rendelkeznek. Ebből a fertőzőképességet, a veszélyességet előre lehet jelezni. Más országokban is vannak hasonló kutatások, mindeközben a pécsi szakemberek továbbra folytatják a vírusgenom-vizsgálatokat” – hangsúlyozta Keserű György.

„A felsorolt törekvések mellett már vannak olyan gyógyszerhatóanyagok, amelyek – kevés betegen végzett nemzetközi vizsgálatok szerint – kellő hatékonyságot mutattak. Ezek még nagyon korai adatok, szélesebb körben végzett vizsgálatok kellenek, hogy a tudományos eredmények kellően megalapozottak legyenek: legkorábban május-júniusra várható érdemi előrelépés, ami akár egy új terápia bevezetését jelentheti. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy ma is van két-három, egyes országokban már engedélyezett olyan hatóanyag, amely az előzetes kutatások alapján jó eséllyel veheti fel a harcot a koronavírussal szemben” – ecsetelte a szakember, egyértelműsítve: a már meglévő gyógyszerek, hatóanyagok, illetve ezek esetleges új kombinációinak alkalmazása az engedélyeztetés hosszú folyamatát rövidítheti le.

A napokban a médiát is bejárta a hír reményteljes hatóanyag-kísérletekről, amelyekben a klorokin, valamint a hidroxiklorokint vizsgálják a szakemberek. Előbbit eredetileg főként a malária gyógyítására használják, és már az 1930-as évektől ismert. A kutatók már korábban többféle vírus kezelésénél kipróbálták, egyes adatok szerint a 2003-ban megjelent SARS-CoV-1 világjárvány során vetették be sikerrel. Utóbbi pedig főként a szervi gyulladást okozó krónikus autoimmun-betegség, a lupus és a rheumatoid arthritis ellen alkalmazható eredményesen. Keserű György ezzel összefüggésben felhívta a figyelmet arra, hogy bár az eddigi adatokból nem vonható le megalapozott következtetés, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Európai Unió is felgyorsította a jelenleg több mint 30 országban zajló vizsgálatokat. Mivel Magyarországon a gyógyszergyárak e hatóanyagokat nagy mennyiségben állítják elő, kormányhatározat is született a hidroxi-klorokin kiviteli korlátozásáról: ha ugyanis bebizonyosodik a hatékonyságuk, akkor a jelenlegi készlettel kétmillió ember gyógyítható szinte azonnal.

(Fotó: innoteka.hu)

„Örvendetes tapasztalni a rendkívül széles körű tudományos összefogás kibontakozását, de fontos látni azt is, hogy most nemcsak a kutatók, hanem a gyógyszeripari, egészségipari vállalatok, a kormányok, és civil szervezetek részéről egyaránt nagy erőfeszítéseket tapasztalunk, mert mindenki tudja: a jelenlegi krízisen csak együttműködve juthatunk túl” – hangsúlyozta Keserű György. „Nagyon nehéz megbecsülni az új koronavírus-járvány végét. Nem túlzás azt mondani: ilyen helyzettel a nyugati civilizáció egy évszázada, a spanyolnátha idején találkozott utoljára. Akkor több fertőzéshullámot élt át a világ, és ennek a kockázata most is megvan. A terjedési modellek alapján az első hullám idén június-július környékén lecsenghet: akkor kell észnél lennünk, mert csak fokozatosan célszerű feloldani a vészhelyzet idején bevezetett korlátozó intézkedéseket. Mindnyájunknak személyes felelősségünk van a vírus elleni védekezésben: ez önmagunkkal, másrészt pedig a közvetlen környezetünkkel szemben áll fel. Vigyáznunk kell az idős kollégákra és a hozzátartozóinkra, akik fokozottan veszélyeztetettek!” – figyelmeztetett a szakember.

HA-GI
Fotó forrása: Keserű György
Bélyekép forrása: Keserű György