Digitális platformon tartott órákat és több nyelvből e-feladatsorokat biztosít a hallgatóknak a BME Idegen Nyelvi Központ.

„A műegyetemi irányelveket követve alakítottuk át a járványügyi veszélyhelyzet miatt az alapoktatás, valamint a szakfordító- és tolmácsképzés nyelvóráit: a kurzusok digitális formában zajlanak, egy részük a Moodle felületén, míg más részük az online órák és a Moodle-felületen kiadott feladatok kombinációjaként. Rövid idő alatt sikerült a tantárgyak mindegyikét e formák valamelyikében folytatnunk, és a kollégák olyan tapasztalatokra, technikákra tettek szert, amelyeket a következő félévben is igyekszünk hasznosítani. Az átállás, az új munkarend pozitívumait most leginkább ebben látjuk” – adtak tájékoztatást a bme.hu-nak Fischer Márta egyetemi docens, a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (GTK) Idegen Nyelvi Központjának (INYK) igazgatója, továbbá Kiszely Zoltán egyetemi docens, az INYK részeként működő BME Nyelvvizsgaközpont és Nyelviskola vezetője.

A szakemberek beszámoltak arról, hogy a távolléti oktatásra való átálláskor különösen nagy kihívást jelentettek a beszédkészséget fejlesztő tantárgyak, valamint a szakfordító- és tolmácsképzésben a szinkrontolmács-kurzusok, ahol a személyes jelenlét, az élő kapcsolat és a hallgatók részére történő azonnali visszacsatolás különösen fontos. Ezt az előadás eredeti időpontjában tartott online alkalmakkal sikerült megoldani. „Több digitális eszköz kipróbálása után végül olyan módszereket alkalmaztunk, amelyek lehetőséget adtak az órán belül kis csoportok létrehozására, a tanulók egymás közötti kommunikációjára, hangfájlok, videófelvételek visszaküldésére, majd értékelésére” – jegyezték meg.

A műegyetemi nyelvi képzés pedagógusai valamennyi kurzuson nagy hangsúlyt fektettek a tanulók támogatására: a Moodle felületén önállóan feldolgozható – több esetben saját fejlesztésű – tananyagokat, hasznos segédleteket (pl. videóban kiadott instrukciókat, egy-egy feladathoz kapcsolódó értékeléseket) biztosítottak. A vezetők fontosnak tartották azt is, hogy a távoktatásban a korábbiakhoz hasonlóan megtartsák a különböző konzultációkat: a diákok rövid határidejű visszajelzést kérhetnek a leadott anyagokról, és a kurzusok egy részébe beépült az önálló hibajavítás, az önértékelés fejlesztése is, amelyek a fiatalok számára meglepően hasznosak lehetnek, különösen később, a munkaerőpiacon.

„Az önálló nyelvtanulás más technikákat, nagyobb autonómiát, rendszerességet igényel tanártól és diáktól egyaránt. Az otthoni környezethez alapvetően más tevékenységek kapcsolódnak, így akinek nincs gyakorlata a home office-ban, vagy az e-learningben, annak először ezt kell kialakítania a hétköznapjaiban. Hallgatói oldalról ennek fontos része, hogy a feladatokat sokszor önállóan kell ellenőrizni az oktató által előkészített megoldások segítségével. További kihívást jelent az időbeli korlátok hiánya, vagy a tanári jelenlétet helyettesítő magyarázatok egyéni feldolgozása. Ugyanakkor mindez olyan készségeket fejleszt (önállóság, tudatos időbeosztás, felelősség), amelyeknek nemcsak a nyelvtanulásban, hanem más területeken is pozitív hozadékuk lehet” – hívták fel a figyelmet az INYK szakemberei.

Úgy látják, hogy oktatói oldalról a feladatok önálló feldolgozásának előkészítése jelenti a legnagyobb erőforrásigényt, hiszen az instrukciókat, a válaszokat, a magyarázatokat annak tudatában kell előkészíteni, hogy a pedagógus nem lesz jelen. „Ha továbbra is azt szeretnénk, hogy a hallgató maga jöjjön rá a megoldásra, és a felfedezés élménye maradjon a tanulás, akkor azt, ami órán szóban, lépésről lépésre felépítve történik, most írásban kell megtenni” – nyomatékosították a bme.hu-nak adott interjúban az INYK vezető szakemberei.

Fischer Márta és Kiszely Zoltán hangsúlyozták azt is: nem minden nyelvi kurzusnál életszerű a távoktatás. A szóbeli kommunikációt erősítő és az alacsonyabb nyelvi szinteken fejlesztő tantárgyak esetében nagy kompromisszumra van szükség, hiszen digitális környezetben néhány fontos fejlesztési elemről vagy lépésről le kell mondani. A szóbeli kommunikáció kevésbé erősíthető személyes jelenlét hiányában, a kezdőknél pedig az alacsonyabb szintű nyelvtudás nehezíti az önálló tanulást. Ugyanakkor kiemelték: kollégáikkal az egészségügyi veszélyhelyzetben is azon dolgoznak, hogy a hallgatók minél többet profitáljanak ezekből az órákból. Így a beszédkészség javítására számos előkészítő típusú feladatot (pl. tematikus szókincsgyűjtés, jegyzetek készítése, strukturált dialógusok nyomon követése stb.) tettek elérhetővé, amelyek otthoni körülmények között is gyakorolhatók. Emellett az online alkalmakon arra ösztönzik tanítványaikat, hogy beszélgessenek egymással a tanult nyelven, „ehhez igyekeztünk megtalálni olyan eszközöket, amelyek a fiatalok közötti virtuális csoportmunkát is lehetővé teszik” – jegyezték meg a vezetők, akik belső tréningeken készítették fel munkatársaikat az új oktatási szituációra.

Az INYK oktatói azt tanácsolják a fiataloknak, hogy az idegen nyelvet a járványveszély idején is használják ugyanazokra a célokra, mint az anyanyelvüket: „nézzenek filmet, hallgassanak és olvassanak, gyűjtsenek információkat a tanult idegen nyelven”.

A karantén időszaka alapvetően alakította át a nyelvtanulásos mindennapokat, komoly tantárgyi fejlesztési igényeket támasztva, hiszen a hallgatók önálló tanulásához nem lehet automatikusan használni azokat a tananyagokat, amelyek nem ehhez készültek. „Az egyéni feldolgozást segítő magyarázatokkal és feladatokkal kellett kiegészíteni ezeket.” Az INYK oktatói a járványhelyzet lecsengésével megvizsgálják, hogy az alapképzéses nyelvórák esetében hogyan lehet majd kombinálni a hagyományos és távoktatást a diákok igényeihez igazodva, így a nyelvtanulási céljaikat is könnyebben összeegyeztethetik majd a szakmai képzésükkel és órarendjükkel. „A hallgatók heti tanulmányi rendjébe többnyire csak a kevésbé intenzív, tehát heti egyszeri óralátogatást igénylő nyelvi kurzusok illeszthetők be. A vegyes oktatású (blended típusú) tárgyak lehetőséget teremtenének arra, hogy a heti egyszeri óralátogatást olyan mennyiségű önálló munkával egészítsék ki, amely gyorsabb nyelvi fejlődést is megalapozhat.”

A bme.hu-nak adott interjúban Kiszely Zoltán elárulta: az egyetemi vezetés javaslatával összhangban elhalasztották az áprilisi és a májusi nyelvvizsgákat. „Ez az időszak elsősorban azokat – döntően középiskolásokat – érintette hátrányosan, akik a nyelvvizsgából származó többletpontra számítottak a felsőoktatási felvételijükhöz. Bízunk benne, hogy augusztusban már folytatódhat a bizonyítványszerzés a műegyetemi vizsgaközpontban, ám készülünk arra az esetre is, ha a nyitás későbbre tolódik” – jegyezte meg a BME Nyelvvizsgaközpont vezetője. Ismertette, jelenleg csak az engedélyezett online akkreditációval, és az ehhez szükséges számítógépes minősítéssel rendelkező vizsgaközpontok bonyolíthatnak hivatalos számonkéréseket. A vizsgaközpont munkatársai most készítik elő az online vizsga letételéhez fontos akkreditációt és számítógépes vizsgaformátumot, amely előfeltétele az online, otthoni vizsgáztatásnak. „A munka során rendkívül részletes leírást szükséges adni a számítógéppark technikai felkészültségéről, a vizsgáztatáshoz használt szoftver biztonságos használatáról, annak az ügyviteli rendszerhez való kapcsolódásáról, a feladatsorok elektronikus tárolásáról és értékeléséről, illetve biztosítani kell azt is, hogy egymás képernyőire a vizsgázók ne láthassanak rá” – sorolta a szükséges feltételeket Kiszely Zoltán.

„Egyetlen nyelvet tanulni akaró fiatalnak sem engedjük el a kezét: ügyfélszolgálatunk továbbra is működik, a megkereséseket telefonon, e-mailben is fogadjuk, továbbá a központ honlapján és Facebook-oldalán tájékoztatást nyújtunk a legfrissebb hírekről és intézkedésekről. Kizárólag online módon felkészülni egy vizsgára nem egyszerű, de megítélésünk szerint nem is lehetetlen vállalkozás. Támogatásukra nemrégiben öt nyelv gyakorló feladatsorait tettük közzé. A kezdeményezésben segítséget kaptunk régi partnerünktől, a Maxim Kiadótól: a cég jóvoltából a korábban megjelent felkészítő könyveink tesztjei közül többet is ingyenesen bocsátottak a vizsgázók rendelkezésére.” Az INYK vezetői szerint a jelenleg érvényben lévő nyelvvizsga-moratórium miatt országos szinten kevesebb jelentkező várható, ám az egyetemi nyelvi kurzusok iránt valószínűsíthetően nem csökken majd az érdeklődés.

Az INYK részeként működő Tolmács- és Fordítóképző Központ továbbra is hat nyelven kínál szakirányú továbbképzési lehetőséget: konferenciatolmács (nappali), szakfordító- és tolmács (esti), továbbá szakfordító (nappali, esti, távoktatás) szakokon. A képzésekben való részvétel előfeltétele egy (bármilyen) alapképzéses diploma megléte, majd az alkalmassági felvételin történő részvétel. Nyelvvizsga-bizonyítvány nem szükséges. Május 25-ig várják az érdeklődők jelentkezését a Központ honlapján. „Piacképes, földrajzi és sok esetben időbeli kötöttség nélküli végzettséget kínálunk a fiataloknak, amely kiválóan kombinálható a Műegyetemen megszerezhető műszaki mérnöki, gazdasági vagy akár az inkább humán irányú képzésekkel is. A 'plusz lábnak' egy ilyen járványügyi helyzetben különösen nagy hasznát veszi egy munkavállaló” – összegezték az idegen nyelvi ismeretek fontosságát a bme.hu-nak adott interjúban Fischer Márta és Kiszely Zoltán.

TZS-GI
Fotó: Takács Ildikó, BME GTK Idegen Nyelvi Központ Facebook-oldala