Az oktató-kutatók részletes módszertani útmutatót készítettek a fotogrammetriai módszerek alkalmazásához, megkönnyítve a hatóság és az igazságügyi szakértők munkáját.

Az eljárások között szerepelnek a földfelszíni és a légi fényképfelvételek alapján elkészíthető felülnézeti képeken kívül a baleseti helyszín 3D modelljének előállítása, valamint a balesetben részt vevő járművek, az infrastruktúra rongálódási nyomainak 3D rögzítése fényképfelvételek, továbbá földi lézerszkenner által készített 3D pontfelhő adatok feldolgozásával. Az így elkészített 3D modellek lehetővé teszik a helyszíni szemlénél esetlegesen elmaradt adatok utólagos pótlásán kívül a tetszőleges megfigyelő pontból az objektív láthatóság feltételeinek vizsgálatát – ismertették a bme.hu-nak Juhász János, a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar (KJK) Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszékének egyetemi docense, igazságügyi szakértő, valamint az Építőmérnöki Kar (ÉMK) oktató-kutatói, Barsi Árpád, a Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, és Égető Csaba, az Általános és Felsőgeodézia Tanszék adjunktusa, miután megalkották azt a szakmai anyagot, amely várhatóan nagy segítséget nyújt a közúti balesetek helyszíni adatfelvételéhez a baleseti helyszínelők és az igazságügyi műszaki szakértők számára.

A légi felvételek pontos egymáshoz illesztéséhez, valamint a lejtviszonyok méréséhez az egyik javasolható módszer a nagy pontosságú RTK-GPS alkalmazása. A képen az eszköz gyakorlati felhasználása, egy illesztő pont koordinátáinak rögzítése látható. (Forrás: Krenyák Pál)

A KSH személyi sérüléses közúti közlekedési balesetek adatbázisa szerint hazánkban a 2015-2019 közötti időszakban évente átlagosan 16 605 személyi sérüléses baleset történt, amelyeknél rendőri intézkedésre került sor. A balesetek 564 esetben halálos kiemenetelűek voltak és 4890 esetben súlyos sérüléssel végződtek. A helyszíni adatgyűjtés különösen nagy jelentőségű, mivel a körülmények vizsgálata általában büntetőügy keretében történik. Kiemelt szerepét az is alátámasztja, hogy a baleseti helyszín a közúti forgalomnak történt visszaadás után már nem állítható vissza a balesetet követő eredeti állapotába, mivel a helyszíni vizsgálatok a nyomok megváltozása miatt nem megismételhetőek, ezért a rendelkezésre álló idő alatt kell a lehető legtöbb információt rögzíteni; ezek lesznek a későbbi vizsgálatok, különösen az igazságügyi műszaki szakértők számára a baleset lefolyásának kiszámításához szükséges legfontosabb adatok.

A közlekedők számára jogos igény, hogy a baleset miatti forgalomkorlátozás, különösen olyan útszakaszon, amely nem kikerülhető, lehetőleg csak a szükséges legrövidebb ideig álljon fenn. Azonban ez csak akkor teljesíthető, amennyiben a nyomok rögzítése, az úttest megtisztítása befejeződött.

A baleseti helyszínről készült térbeli modell nemcsak vizuális megfigyeléseket tesz lehetővé, hanem a baleset lefolyásának vizsgálatát is az útvonal valós lejtviszonyai, ívei alapján. A képen egy baleseti helyszín 3D modelljéről készített pillanatkép látható. (Forrás: Égető Csaba)

Az ortofotó mérethelyes, ezáltal lehetővé teszi a helyszínrajzról hiányzó méretek utólagos megmérését, továbbá megfelelő térinformatikai program alkalmazásával előállíthatóak az útvonal magassági adatai és a hossz szelvény, biztosítva, hogy a baleset vizsgálata a valós útviszonyoknak megfelelően történjen. A képen az ortofotó alatt az útvonal magassági adatai láthatók.(Forrás: Égető Csaba)

A korszerű fotogrammetriai módszerek egyrészt növelik a nyomrögzítés pontosságát, részletességét, másrészt csökkenthetik a helyszíni vizsgálat, ezáltal a forgalomkorlátozás, az útlezárásidőszükségletét – indokolták az oktató-kutatók.

A földfelszíni fényképfelvételekből a felülnézeti kép előállításához illesztőpontokra van szükség. A képen a baleseti helyszín egy fényképfelvételéhez rögzített illesztőpontokat szemlélteti. (Forrás: Juhász János)

A műegyetemi oktatók azt remélik, hogy miután a módszertani útmutatóban szereplő valamennyi eljárás a gyakorlatban is megállta a helyét, alkalmazásuk hamar elterjed majd, továbbá beépül a szakemberek képzési programjába.

 A jelenleg legpontosabb adatgyűjtési eljárás a lézerszkennerrel elkészített 3D pontfelhő adatok alapján létrehozott térbeli modell. A több mérési helyzetből készített felvételeket az illesztőpontok segítségével lehet összekapcsolni. (Forrás: Barsi Árpád)

A Műegyetem a szakterület egyik vezetője, jelenleg a közúti balesetelemzéssel foglalkozó igazságügyi szakértők szakirányú képzése egyedül a BME-n zajlik.

– GI–

Bélyegkép forrása: Krenyák Pál