„Ipari 5G technológia és a Jövő Gyára” címmel tartott virtuális konferenciát a Műegyetem a BME FIEK és a VIK közös szervezésben.

„Semmi nem demonstrálja jobban az új kommunikációs technológiák, így az 5G fontosságát is, mint hogy ezen a rendezvényen online vagyunk jelen” – emelte ki köszöntőjében Levendovszky János tudományos és innovációs rektorhelyettes. Hozzátette: az új ipari alkalmazások sokkal nagyobb kihívást jelentenek az adatátviteli sebesség, a késleltetés és a megbízhatóság szempontjából, hiszen a gépek kooperatív viselkedését befolyásolják, vagy a gyártási folyamatok vezérlését végzik. A technológia nemcsak a klasszikus értelemben vett kommunikációt forradalmasítja, hanem az integrált szolgáltatásokat egyaránt, amelyek a beszéd és multimédia alkalmazásától a kiberfizikai rendszerek kontrolljáig, az M2M (machine to machine, azaz a gépek közötti) kommunikációtól a járművek kooperációjáig terjednek. A professzor hangsúlyozta, a BME-n megtalálható tudás révén az intézmény kutatói már számos eredményt mondhatnak magukénak a területen. „Örülünk, ha találkozhatunk a szolgáltató, a gyártó, a szabályozó hatóság, valamint az ipari alkalmazó oldal képviselőivel a tapasztalatcserére.”

„Kutatásainkat nem szeretnénk a polcon tartani, szcenáriókba akarjuk illeszteni: ehhez szükségesek az ilyen nívós programok is” – emelte ki megnyitó beszédében Charaf Hassan, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) dékánja, hozzáfűzve, a VIK a Műegyetem legnagyobb karaként kulcsszerepet vállalt a rendezvény szervezésében részt vevő BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (BME FIEK) kialakításában: a projektként indult kezdeményezés idővel átfogó szervezeti egységgé vált és jelenleg az egyetemi innováció legerősebb pilléreként az 5G-vel kapcsolatos fejlesztésekben is érdekelt. A professzor megjegyezte, a csaknem tízéves hagyományként megtartott júniusi konferencia idén tematikus lett, és ez előnyére szolgált: az 5G fejlesztések nemcsak az infokommunikációs és a villamosmérnöki területen tevékenykedőkre vonatkoznak, hanem a jövőben az életünk szinte minden szegmensében jelen lesznek.

A konferencián a távközlésben és a kommunikációs technológiák alkalmazásában élenjáró intézmények, vállalkozások elismert szakemberei ismertették véleményüket az 5G technológia fejlesztéséről és bevezetéséről, valamint a benne rejlő hazai K+F és üzleti lehetőségekről, amelyet több mint 170-en követtek figyelemmel az interneten keresztül. Az online konferencia a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal FIEK_16-1-2016-007 kódszámú pályázat keretén belül valósult meg.

A megnyitó előadást Mácz Ákos, az 5G Koalíció szakmai vezetője tartotta, aki felvázolta az 5G hazai jövőképét, és elmondta, hogy a digitalizáció kiválóan vizsgázott Magyarországon az elmúlt hónapokban fennálló rendkívüli helyzetben. Véleménye szerint az új helyzetekben új megoldásokra van szükség és ebben is segíthet az 5G technológia, amelyek bevezetésével kapcsolatban azonban különböző félelmek jelentek meg a társadalomban, ezért a kiépítését a bizalom megszerzésével kell kezdeni. Végül felhívta a figyelmet arra, hogy az 5G szolgáltatások bevezetése során fontos szempont a hazai munkahelyteremtés.

A mobil hálózati működésében kiemelt szerepe van a frekvencia-szabályozásnak és -gazdálkodásnak. Hazánkban ezeket a hatósági feladatokat a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) látja el. „Az 5G előszobájában” című előadásában Vári Péter, az intézmény főigazgató-helyettese áttekintette az 5G szolgáltatások bevezetésével összefüggő frekvencia-szabályozási feladatokat, a frekvenciakiosztásra vonatkozó hazai ütemtervet, és ismertette a 2020-ban lezajlott 5G frekvenciaárverés eredményét, amelyen a mobilszolgáltatók elegendő sávszélességet nyertek el a hatékony szolgáltatások indításához.

A mobil szolgáltatások fejlesztésében és bevezetésében, így az ipari vagy privát 5G technológia esetén is nélkülözhetetlen a technológia szabványosítása, a 3rd Generation Partnership Project (3GPP), amely hazai és nemzetközi szakmai szervezetek, távközlési vállalatok együttműködése mobil hálózati szabványok kidolgozására. Az ipari 5G technológia szabványosítási folyamatáról és helyzetéről Bertényi Balázs (Nokia), a 3GPP egyik legfontosabb szakmai munkacsoportjának vezetője tartott előadást részletezve: milyen hálózati funkciókat tesznek lehetővé a közeljövőben (3GPP Release 16 és 17), amelyek különösen fontossá válnak a dedikált, magas megbízhatóságú privát hálózatok számára.

Az ipari 5G technológiát és felhasználási lehetőségeit a távközlési berendezésgyártók oldaláról Lázár Zoltán, a Nokia Enterprise üzletágának vezetője mutatta be. Az előadó áttekintette azt is, hogy a távközlési vállalatok mely területeken látnak üzleti lehetőséget az 5G technológiában: az újszerű alkalmazások felölelik többek között a videó-megfigyelést, a fix rádiós hálózati hozzáférést, a virtuális valóság jellegű programokat, a „smart” stadiont, gépek távoli irányítását, az autonóm járműveket, a robotikát és a folyamatautomatizálást, valamin az e-egészségügyet.

A privát 5G hálózati megoldásokat és alkalmazásukat az iparban, Seress Bence, a Vodafone Magyarország termékfejlesztési vezetője mutatta be. Elmondta, hogy az 5G technológia ipari változata, a privát 5G olyan lehetőségeket ígér, amelyek elősegítik a vállalatok digitális átalakulását és automatizációját, az Ipar 4.0 paradigma megvalósítását. Az előadás felvázolta a privát 5G hálózatok architektúráját és előnyeit az iparban, amilyenek például a dedikált hálózati és rádiós eszközök, a céges hálózat skálázhatósága, a teljes vállalati kontroll a hálózat felett, és a „testre szabható” lokális hálózati infrastruktúra.

A Continental Automotive Hungary Kft. részéről Zseli Máté előadásából a résztvevők megismerhették a Continental Ipar 4.0 stratégiai elképzeléseit és azt, hogy az 5G technológia miként járulhat hozzá egy nagyvállalat hatékonyságának növeléséhez és Ipar 4.0 transzformációjához. A Continental másik előadója, Bajkó Zoltán egy, az NKFIH által támogatott K+F projektről adott tájékoztatást, amelyben önvezető targonca és szállító jármű 5G hálózaton keresztül történő, távoli vezérlését kívánják megvalósítani.

Az üzemen belüli kommunikációs vezetékes hálózattal sokszor kihívás elé állítja a vállalatokat a heterogén kommunikációs technológiák alkalmazása és a fix ipari hálózatok rugalmatlansága miatt. Kovács László, a BME Ipar 4.0 Technológiai Központjának vezetője rámutatott, hogy a privát 5G technológia megoldás lehet a cégek belső kommunikációs hálózataiban lévő kaotikus viszonyok felszámolására, amelyet valós járműipari példákkal illusztrált.

A privát 5G technológia egyik fontos alkalmazási területe az áruszállítás, a logisztika. A területen alkalmazott technológia lehetőségeiről Bohács Gábor, a BME Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszékének (KJK) helyettes vezetője tartott átfogó előadást. A szakember olyan 5G logisztikai alkalmazási lehetőségeket mutatott be, amelyek már a közeljövőben megvalósíthatóak terminálokban, logisztikai szolgáltató központokban vagy repülőtereken.     

A rendezvényt Németh Vilmos, a BME FIEK 5G koordinátorának szavai zárták, aki elmondta, hogy a BME elkötelezett az 5G hazai bevezetése és kutatás-fejlesztése iránt, és távközlési vállalatokkal, más ipari partnerekkel, valamint az 5G Koalícióval együttműködve arra törekszik, hogy elősegítse az 5G bevezetését Magyarországon és hazánk az 5G alkalmazások (use cases) innovációjának egyik centruma legyen Európában. Ennek érdekében a BME stratégiai partnerek támogatásával 5G kísérleti hálózatot alakít ki az egyetem területén. Ennek első lépéseként a közeljövőben, az intézmény 5G Laboratóriumot hoz létre, ahol olyan újításokra és tesztelésére lesz lehetőség, mint pl. 5G média, robotok és gépek távoli vezérlése, virtuális és kiterjesztett valóság, drónok internete, 3D „telepresence”, 5G az Ipar 4.0-ban, vagy 5G-vel támogatott logisztikai alkalmazások. Hozzátette: a Műegyetem nyitott az együttműködésre az intézményekkel és a vállalkozásokkal a jövőbeni 5G fejlesztésekben.

A prezentációk elérhetők a BME FIEK honlapján.

HA-GI
Kiemelt kép forrása: DELEVERING TOMORROW Logistics 2050 A Scenario Study