A műegyetemi fejlesztésű zsebműholdak 2020. június 13-án kerültek a legközelebb egymáshoz, mindössze néhány km-re, „lábnyomuk” teljesen azonos volt.

„A SMOG-P és ATL-1 2019 decemberében azonos kidobó szerkezetből álltak pályára. Különböző térfogatuk és tömegük miatt azonban másképpen fékeződtek a Föld felső légkörében, a SMOG-P gyorsabban. A nagyobb fékező erő (súrlódás a részecskékkel) miatt SMOG-P alacsonyabb pályára került. Elmaradtak egymástól – ecsetelte a bme.hu-nak Gschwindt András, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszékének címzetes egyetemi docense, a SMOG projekt vezetője. (A SMOG-P teljesítményéről korábban a bme.hu is beszámolt – szerk.)

2020. június 12-én, fél év repülés után, amikor már ismét egymás közelébe kerültek a két, kissé ellipszis alakú pálya elemei a következők voltak: (föld közeli/ földtől távoli pontok) SMOG-P 316/346 km, ATL-1 319/352 km. Jól láthatóan néhány km a közöttük lévő távolság. Május 12-án még ATL-1 vezetett, SMOG-P „üldözte”. Ha keringési idejüket nézzük, az mindössze 4 másodperccel különbözött. Az ATL-1 1 óra 31perc 14 másodperc, míg SMOG-P-jé 1 óra 31 perc 10 másodperc. Négy másodperc alatt közel 30 km-t tesznek meg – magyarázta Gschwindt András.

Június 13-án kerültek legközelebb egymáshoz, mindössze néhány km-re. A két műhold „lábnyoma” teljesen azonos. „Együttállásuk során összehasonlító méréseket végzünk. Ezekkel az űrben ellenőrizhetjük a mérőrendszerek helyes működését: amikor közelednek és/vagy távolodnak, az elektroszmog finom struktúráját vizsgáljuk” – ismertette a címzetes egyetemi docens.

Június 14-én aztán megkezdődött a zsebműholdak távolodása egymástól. A SMOG-P átvette a vezetést.

A két műholdnak ez lehetett az első és utolsó találkozása. Várhatóan ez év szeptember- október körül, küldetésüket teljesítve, elégnek a felső légkörben.

– GI –