Az Európai Bizottság által támogatott EELISA-szövetséghez való műegyetemi csatlakozás előnyeiről beszélt a Magyar Nemzetnek Nagy Balázs Vince nemzetközi rektorhelyettes.

Hatalmas lehetőséget kapott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a nemzetközi kapcsolatépítésre, miután bekerült az Európai egyetemek pályázat nyertesei közé. Nagy Balázs Vince nemzetközi rektorhelyettes a Magyar Nemzetnek elmondta: intézményük kilenc másik nívós európai egyetemmel szövetséget kötve arra törekszik, hogy az elnyert támogatásból közös képzéseket és kutatásokat indítson, távlati célként pedig olyan közös, szövetségi diplomát adjon ki hallgatóinak, amely minden érintett tagállamban akkreditált.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) is tagja lett a hét európai ország tíz vezető felsőoktatási intézménye részvételével létrejött nemzetközi szövetségnek, amely a következő három évre ötmillió ­eurós támogatást nyert el az Európai Bizottságtól. Az angol nyelvű rövidítéssel EELISA névre keresztelt társulás azt a célt tűzte ki, hogy a műszaki diplomák egységes rendszerét alakítsák ki. Az együttműködés az oktatási, kutatási, fejlesztési tapasztalatok megosztásával kezdődik, amelynek keretében az érintett intézmények szorosabbra fűzik a viszonyukat, összehangolják egymással a szakkínálatukat, és egyfajta „egyetemközi campust” létrehozva közös kurzusokat, mobilitási programokat, versenyeket indítanak.

– Ez a szövetség jóval túlmutat az eddigi erasmusos kapcsolatokon. Az EELISA lényege, hogy nemcsak egy-egy intézet vagy tanszék áll majd kapcsolatban a külföldi partnerével, hanem az egész egyetemet nemzetközi vérkeringésbe csatornázzuk. A mobilitási programok nemcsak a hallgatókat, hanem az oktatókat, sőt még az adminisztratív területen dolgozókat is érintik. Olyan képzéseket fogunk indítani, amelyek tartalmát és tananyagát több helyszínen fejlesztették, amelyeket valamennyi partnerintézmény hallgatói egyaránt elérnek. Az érintett egyetemek polgárai – összesen 170 ezer hallgatóról beszélünk – egyformán hozzáférhetnek majd az innovációkhoz, a partnerség keretein belül elért eredményekhez. Szövetségünk tagjai között egyébként spanyol, francia, német, olasz, román és török tekintélyes felsőoktatási intézmények vannak, amelyek rendkívüli mértékben lesznek képesek gazdagítani egymást és növelni versenyképességüket – fogalmazott lapunknak Nagy Balázs Vince, a Műegyetem nemzetközi rektorhelyettese.

Mint mondta, hosszú távon az a cél, hogy a partnerekkel közös diplomákat, bizonyítványokat állítsanak ki, amelyeket minden érintett uniós államban elismernek, így növelve az oklevelek munkaerőpiaci értékét és az egyetemek vonzerejét, kiválóságát. – Ehhez azonban jó néhány év kell még. Az ötmillió eurós támogatást első körben három évre nyerte el az EELISA társulás, de az egységes európai diplomák létrehozása hosszabb távú tervként jelenik meg. Éppen ezért a közös munka semmiképp nem zárul le a három év leteltével – hangsúlyozta Nagy Balázs Vince, hozzátéve: az együttműködést nem a nulláról kezdik felépíteni.

Az előkészületeket 2018 óta folytatják, a program hivatalos indulása pedig 2020 novemberében lesz, ekkortól kell majd elkezdeni a kitűzött célok megvalósítását. – Azt látjuk, hogy kormányzati oldalról is fontosnak ítélik meg a kitűzött célokat, mind az Innovációs és Technológiai ­Minisztérium, mind a Magyar Rektori Konferencia zászlóshajó-kezdeményezésnek tekinti a projektet, ezért bízunk benne, hogy a jövőben további támogatásokra is számíthatunk – jegyezte meg a rektorhelyettes.

A cél az, hogy növeljék az oklevelek munkaerőpiaci értékét és a karok vonzerejét (Forrás: Havran Zoltán)

A tervek szerint az első közös kurzusok online formában már idén ősszel megkezdődhetnek, és bár a koronavírus-járvány miatt a tényleges utazásokat egyelőre óvatosan tervezik, a program által valós, virtuális és a kettőt ötvöző, úgynevezett hibrid mobilitások is várhatók. A kiutazásokra valószínűleg 2021 tavaszától lesz lehetőség.

Az európai partnerségeknek a járványhelyzet idején kiemelt szerepe van. Az Európai Bizottság a közelmúltban felmérést végzett azokról az egyetemekről, amelyek tavaly kaptak támogatást. Eszerint az intézmények 96 százaléka úgy véli: felkészültebben reagálhattak volna a világjárványra, ha a szövetségük a járvány megjelenésekor már teljesen működőképes lett volna.

Nagy Balázs Vince azt mondja, addig amíg a közös európai diploma megvalósul, az egyetemközi kurzusok elvégzéséért külön bizonyítványt kapnak a hallgatók, amely a diploma mellékletébe is bekerül. – A magyar fiatalokban látszik a mobilitási kedv, és nagyon fontos, hogy itthon is megkapják a nemzetközi légkört, illetve hogy már a felvételi idején láthassák, milyen lehetőségeik lesznek a tanulmányaik során külföldi részképzéseken részt venni, utazni. A kiváló középiskolai tanulók között erős az a réteg, amelyik vágyik a külföldi intézményekbe, ezért a magyar egyetemeknek fel kell venniük a versenyt, hogy megtartsuk a legjobb képességű fiatalokat. Ezért kell nekünk kínálnunk a külföldi képzéseket – magyarázta a rektorhelyettes, aki kitért arra is, hogy a szövetségen kívüli kapcsolataikat sem hanyagolják el.

– A Műegyetem nemzetközi hallgatói létszáma folyamatosan emelkedik, az idén csak a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram keretében mintegy 1400 külföldi fiatal tanul nálunk, és más programok keretében is érkeztek hallgatók. Az elmúlt két évben nagyot ugrott intézményünk népszerűsége, ma már a teljes hallgatói létszámunk 12 százalékát külföldiek teszik ki. Többek között egy német partnerintézménnyel jelenleg is adunk ki kettős diplomát, és szinte minden kurzusunknak megvan az angol nyelvű párja, sőt olyan is van, ami csak angolul létezik. Idegen nyelvű szakjaink teljes képzéskínálatunkban jellemzők, angol, német és francia nyelven is tartunk órákat – tette hozzá Nagy Balázs Vince.

Forrás: Magyar Nemzet