A klór-dioxid vírusölő képességéről a BME és a Semmelweis Egyetem munkatársai közösen jelentettek meg egy tanulmányt, amely nagy nemzetközi érdeklődést keltett.

„Öt évvel ezelőtt ítélték nekünk a Svéd Kereskedelmi Testület „Gran Prize” Interdiszciplináris Innovatív Díját a Solumium nevű, nagy tisztaságú ClO₂-ot tartalmazó antimikrobiális oldat megalkotásáért, amely minden mikrobát (vagyis baktériumot, gombát és vírust) egyaránt képes elpusztítani. A fejlesztésünk akkori elismerésében nagy szerepet játszott, hogy az antibiotikumoknak ellenálló baktériumokra is hat, ellene a kórokozók nem képesek rezisztenciát kifejleszteni. A közelmúltban kialakult járványhelyzet azonban a szer vírusok elleni hatásának újragondolására ösztönzött bennünket” – árulta el a bme.hu kérdésére Noszticzius Zoltán, a BME Természettudományi Kar (TTK) Fizikai Intézet Fizika Tanszékének professor emeritusa, miután tanszéki kollégáival, Kály-Kullai Kristóf adjunktussal, Wittmann Mária egyetemi docenssel, valamint Rosivall Lászlóval, a Semmelweis Egyetemen (SE) professor emeritusával közösen jelentettek meg cikket a klór-dioxid koronavírus elleni lehetséges felhasználásáról. A publikációt  az Akadémiai Kiadó által szerkesztett Physiology International folyóiratban tették közzé, de magyar nyelven is elérhető „Megakadályozhatja-e a klór-dioxid a koronavírus vagy más vírus okozta járványokat?” címmel, „orvosi hipotézisek” alcímmel, utóbbival jelezve, hogy a szövegben leírt megállapítások bizonyításához szükséges klinikai teszt egy hosszadalmas folyamat, ennek még csak az elején járnak. A tudományos közvélemény egyébként azonnal felfigyelt a munkájukra: a szakemberektől biztató visszajelzéseket kaptak, és továbbra is sokan kíváncsiak felvetéseikre. Utóbbit jól mutatja a különféle tudományágazatokban tevékenykedők számára létrehozott ingyenes social-networking internetes oldal, a Research Gate kimutatása, amely szerint volt olyan hét júliusban, amikor 5000-nél is többen olvasták el a szöveget, így azon a héten a feltöltött írások közül a legolvasottabb magyar publikációnak számított, a Chemical Kinetics és a Veterinary Medicine területeken pedig világszinten is a legolvasottabb lett.

A Gran Prize Interdiszciplináris Innovatív Díj átvételekor ültetett cédrus akkori és mostani mérete is jól szimbolizálja azt, milyen sok idő kell ahhoz, amíg egy tudományos eredmény beérik

„A cikk márciusban jelent meg, éppen akkor, amikor erősen emelkedni kezdett az új koronavírus okozta fertőzések száma Magyarországon. Több anekdotikus történetem van a vegyület hatékonyságáról, de a hatásosság bizonyításhoz szigorú klinikai tanulmány szükséges a COVID-19 esetében is. Ennek az előkészítése folyamatban van az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben. Mindenesetre a gargarizálással alkalmazható termékünket általános torokfájás kezelésére már 2008 óta használják” – ecsetelte a kutató, hozzátéve, az ilyen megbetegedések 90%-át vírusok okozzák, a többi bakteriális fertőzés. „A vírusok – így a koronavírus is – többnyire a garat nyálkahártyáján szaporodnak, sokszor nagyon kellemetlen, kínzó torokfájást okozva, bár éppen a koronavírus okozta garatfertőzés általában nem jár torokfájással. A fő veszély, ez esetben nem is maga a torok fertőzöttsége, hanem az, hogy a vírus mélyebbre jutva tüdőgyulladást okozhat. A klór-dioxidot tartalmazó készítménnyel gargarizálva, valamint az orrot ecsetelve azonban a nyálkahártyák felületén lévő kórokozók jelentős része elpusztítható, pontosabban inaktiválható. A vírusok ugyanis a szokásos értelemben nem élnek, de működésképtelenné tehetők.”

A klór-dioxid hatásmechanizmusáról szólva a professzor elmondta, a vegyület az emberi test felszínén nagyon jól hat a fertőzésekre, de a testbe behatolni nem képes, ami egyszerre hátrány és előny egyaránt. Hátrány, mert a szövetek belsejébe bekerült fertőzést nem tudják kezelni a segítségével, de az előnye is ebből fakad: semmilyen módon nem befolyásolja, nem teszi tönkre a szöveteinket, a keringési rendszerünket. „A korábbi tudományos vizsgálatainknál ezt a kérdést tettük fel magunknak: miképpen lehetséges, hogy az ember számára teljesen veszélytelen meginni egy olyan ClO₂-oldatot, amely azonban a mikrobákat akár a másodperc törtrésze alatt képes elpusztítani, holott a vegyülettel reakcióba lépő  aminosavak  nemcsak a mikrobákban, hanem minden szervezetben – így az emberében is – ugyanúgy megtalálhatók. Kutatásaink bizonyították, hogy a klór-dioxid egy ún. méretszelektív antimikrobiális ágens. Ez azt jelenti, hogy a kisebb kórokozókat gyorsan, a hozzájuk képest nagyobb méretű sejteket már sokkal lassabban pusztítja el, egy sejt méreteit messze meghaladó soksejtű szervezetben – mint a miénk – a ClO₂ szinte egyáltalán nem tud kárt okozni.”

A kutató felidézte, hogy a kialakult járványhelyzet miatt kezdték el a szer új típusú koronavírus elleni viselkedését feltérképezni. Korábban e kórokozókkal csak általánosságban foglalkoztak. A vírusok nagy részének, így a koronavírusnak is van egy „tüskés” külső része. Egy ilyen, fehérjéből álló tüske („spike”) a sejtmembrán megfelelő receptorához úgy illeszkedik, mint kulcs a zárba. Ha ez a kapcsolódás létrejött, a vírus a sejtbe juttatja örökítő anyagát, amelynek eredményeképpen a sejt sokszorosítani kezdi a vírusokat. A folyamat végül a gazdasejt pusztulásához és számos új vírus létrejöttéhez vezethet. „A ClO₂ a koronavírusra úgy hat, hogy a minden fehérjeláncot felépítő húszféle aminosavból hárommal, a ciszteinnel, a tirozinnal és a triptofánnal igen gyorsan reagál, míg a többi aminosavval gyakorlatilag nem. Mivel mindhárom aminosav előfordul a tüskékben (tirozinból például 54 darab van egy tüskében), ez fontos támadási pontot jelent: oxidálásukkal a fehérje egész térszerkezete megváltozik, denaturálódik, kicsapódik. Ha a tüskéket sikerül tönkretenni, és a ’kulcs’ nem illeszkedik a ’zárba’ a vírus nem funkcionál többé” – jelentette ki Noszticzius Zoltán, kiegészítve, hogy bár konkrét, széles körű tudományos vizsgálatok ezen a tématerületen még nem indultak, a vegyület a COVID-19-hez nagyon hasonló genetikai felépítésű SARS vírust inaktiváló erejét már igazolták.

Az ábrán a COVID-19 betegséget okozó koronavírus (hivatalos nevén SARS-CoV-2 ) metszeti rajza látható. A vírus gömb átmérője kb. 100 nm. A vírus fehérje tüskéi segítségével jut be, és fertőzi meg az emberi sejteket. A tüske úgy kapcsolódik az emberi sejtek egyik receptorához (az ACE2 receptorhoz), mint ahogy a kulcs illeszkedik a zárhoz. A Solumium hatóanyaga a klór-dioxid gyorsan elreagál a tüskében lévő tirozin savmaradékokkal, amelyeket az ábrán piros pont jelöl. Így a kulcs tönkremegy, és többé már nem tudja nyitni a zárat, vagyis a vírus inaktiválódik.

„Miért van az, hogy a COVID-19 egyeseknél alig okoz problémát, míg mások belehalhatnak a betegségbe?” – tette fel a milliókat nyugtalanító kérdést a professzor, rögtön meg is válaszolva azt: „létezik egy velünk született ún. natív immunitás, ami a fiataloknál erősebb, és gyakran önmagában is le tudja győzni a vírusfertőzéseket. Ez viszont a legtöbb embernél intenzív vírusbehatás esetén nem elegendő, így a szervezetben ki kell alakulnia egy szerzett, tanult védekezésnek is. A tanulási folyamat általában 8-12 nap, és ha ezen kritikus fázis alatt sok koronavírus jut le a tüdőbe, annak nyálkahártyáján elszaporodva  rendkívül erős, gyakran végzetes immunválaszt, az ún. citokin vihar kialakulását eredményezheti”. Hozzáfűzte, hogy a koronavírusban szenvedők köhögésükkel nemcsak másokat veszélyeztetnek, hanem a tünet során keletkező aeroszolt újra belélegezve saját magukat is, mivel a garatból kiköhögött vírusok aeroszol formájában újra bejutva a szervezetbe visszafertőzést okozhatnak, és elérhetik a tüdőt. (Erre a kockázatra egy, a Semmelweis Egyetemen működő kutatócsoport mutatott rá.) „Amennyiben azonban a fertőzött átvészeli a már említett körülbelül két hetes időszakot anélkül, hogy tüdőgyulladást kapna, ezután már nagy eséllyel nem lesz komoly baja. Ekkorra ugyanis már termelődnek a vírusok semlegesítésére szolgáló antitestek. Bár a hipotézisünk természettudományos alapokon nyugszik, az igazi kérdés, amit a további kutatásnak kell majd megválaszolnia az az, hogy a garat nyákrétegében lévő vírusok ritkítása elegendő-e ahhoz, hogy a kritikus időszak alatt meg tudjuk akadályozni nagyszámú vírusnak a tüdőbe jutását, és így a tüdőgyulladás kialakulását. További fontos szempont, hogy a klór-dioxiddal kezelt fertőzöttek elvileg kevésbé tudják majd terjeszteni a járványt, valamint azt is szeretnénk megvizsgálni, hogy az egészségügyi dolgozóknak nyújt-e valamiféle védelmet a szer prevenciós célú használata?” – osztotta meg a professzor, rámutatva arra is: „amint az kiderült, cikkünket elsősorban Dél-Amerikában olvasták nagy figyelemmel, ahonnan számos érdeklődő levelet kaptunk, elsősorban egyetemi kollégáktól. Ezekben az országokban – tőlünk teljesen függetlenül – mostanában elterjedt illegális, veszélyes és akár halált is okozó gyakorlat, hogy a COVID-19 elleni védekezésül ismeretlen eredetű és összetételű klór-dioxid-oldatokat isznak kúraszerűen az emberek. Mi természetesen az ilyen értelmetlen és kockázatos tevékenységtől mindenkit csak óvni tudunk. Egy tudományosan megalapozott, bizonyítottan hatékony, hatóságilag regisztrált , majd forgalomba helyezett nagytisztaságú szerrel való gargalizálás és önjelölt egészségügyi tanácsadók csodaszerként árult bevizsgálatlan hamis készítményének elfogyasztása két teljesen más dolog: ég és föld a különbség. A vírusfertőzés ugyanis elsősorban a légutakra nézve jelent kockázatot, ezért a vegyületet a gyomorba juttatni teljesen értelmetlen. Másrészt a rendszeres és nagy mennyiségű klór-dioxid-oldat belsőleg történő alkalmazásának hatását eddig még senki sem térképezte föl komplex módon. Még tovább fokozza a zűrzavart, hogy az illegális kereskedelemben a nátrium-klorit (NaClO₂) oldatát helytelenül és gyakran klór-dioxidnak nevezik – ez történt pl. a belsőleg használt és egészségkárosító MMS-cseppek esetében. A nátrium-klorit ugyanis a klór-dioxidtól eltérően fel tud szívódni, így el tud jutni a vesébe és a májba, és mérgező hatása révén kisebb mennyiségben hányást és hasmenést, nagyobb mennyiségben pedig a veseműködés leállását okozhatja, ami életveszélyes. A klór-dioxid-oldatok tehát nem gyógyszerek, amelyeket be kell venni, hanem ún. orvostechnikai eszközök, amelyeket helyileg kell bevetni a szövetek felületén jelentkező lokális fertőzések kezelésére” – hívta fel a figyelmet a szakember.

A klór-dioxid gyártására fejlesztetett eszköz

„A klór-dioxid egy különleges tulajdonságú kémiai anyag, amely valamennyi eddig ismert vírusra hat, és helyileg alkalmazva az emberre ártalmatlan. Mivel az eddigi vírusos torokgyulladások kezelésére a nagy tisztaságú vizes klór-dioxid oldattal történő gargarizálás alkalmasnak bizonyult, az a feltevésünk, hogy egy ugyanilyen technika a COVID-19 betegséget okozó koronavírusok szaporodását is gátolni fogja a garatban. Ennek a hipotézisnek az ellenőrzése folyamatban van. Ez a módszer reményeink szerint bármely váratlanul megjelenő, és felső légúti megbetegedést okozó vírus ellen bevethető lehet a védelem első lépéseként, a hatékony, az adott vírusra specifikus ellenintézkedések (mint amilyen a vakcina, vagy a vírus ellen ható gyógyszer) kifejlesztéséig” – összegezte Noszticzius Zoltán.

HA-GI
Fotó: Philip János
Rajz: Noszticzius Vilmos