„Cél, hogy a fiatalok bekerüljenek a hazai űrkutatás vérkeringésébe”

2020. szeptember 11.

A Műegyetem öntevékeny köre által szervezett első műholdépítő versenyen három középiskolás csapat is a troposzférába bocsátott fel kólásdoboz-szatellitet.

„A kisméretű űreszközöket elkészíteni egy izgalmas, kihívásokkal teli és komoly tervezési munkát igénylő mérnöki feladat, amelyből nagyon sokat lehet tanulni” – így foglalta össze a Magyarországon első alkalommal megrendezett CanSat Hungary megmérettetés lényegét Illyés András, a BME Kozmosz Kör elnöke, a Gépészmérnöki Kar (GPK) mechatronikai mérnök BSc-szakos hallgatója, valamint Selmeci Áron, a Műegyetemen vegyészmérnök diplomát szerzett szakember, a CanSat rakétaindítási csoportvezetője. Az űripart és az űrkutatást népszerűsítő programnak a Magyar Honvédség (MH) Bakony Harckiképző Központ táborfalvai kiképzőbázisa adott otthont. „A gyakorlati ismeretekre fókuszáló eseményt szerettünk volna életre hívni, amellyel reményeink szerint a műszaki pálya és az interdiszciplináris tudományos feladatok iránt érdeklődő fiatalok továbbtanulására döntő hatással bíró tapasztalatokhoz juttathatjuk őket” – tették hozzá a szervezők, utalva arra, hogy a jövőben elindítja az űrmérnök mesterképzést a Villamosmérnöki és Informatikai Kar.

Összeszerelés közben (balról jobbra): Pálfi Bars, Selmeci Áron, Illyés András

A CanSat középiskolásoknak szóló versenyen a diákok egy 0,33 literes üdítős fémdoboz méretével megegyező hengerbe terveztek egy Föld körüli pályán keringő műholdhoz nagyon hasonlító műszeregyüttest, benne a szatellitek működését szimuláló részegységeket. A meghatározott tömegű és térfogatú szerkezet egyebek mellett mérőműszereket, különböző vizsgálatokra használható szenzorokat és rádiós kommunikációra alkalmas alkatrészt is tartalmaz.

A döntő napján a fiatalok által kigondolt és megépített űreszközöket a Kozmosz Kör által épített rakétákkal (3 hüvelyk átmérőjű, 5 alsó szárnnyal rendelkezik, törzsébe akár egyszerre 2 CanSat műholdszimulátor is elhelyezhető) indították útnak 12-14G gyorsulással. A rakétákkal az eszközök egészen 1000-1200 méter magasságig emelkedtek, ahonnan a csapatok által tetszőlegesen kitalált mérést elvégezve, vagy funkciót végrehajtva ejtőernyővel épségben kellett a Földre való visszaérkezést biztosítani.

Az első magyarországi CanSat verseny résztvevője volt a Berzsenyi Dániel Gimnázium tanulóiból álló budapesti CSapat, a Budapesti Piarista Gimnáziumból érkező Satellite Quartet, valamint a Gödöllői Református Líceum diákjai alkotta GLRsat.

A rendezvényt a BME Kozmosz Kör szervezte a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) és a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatása mellett.

A CanSat versenyeket bő egy évtizede rendezi meg az Európai Űrügynökség (ESA) a tagországai legtehetségesebb fiataljainak. Annak ellenére, hogy a koronavírus-járvány miatt idén elmaradt a kontinensviadal, a magyar szervezők megtartották az űrtevékenység iránt érdeklődő gimnazisták tehetségkutató megmérettetését.

„A diákok is komolyan vették a feladatot és alaposan felkészültek. Munkájukat segítette a rakétafelbocsátáshoz kedvező kiváló szél- és csapadékmentes időjárás” – értékelték a finálét a BME Kozmosz Kör képviselői, elárulva azt is: az indulók kreatív egyéni kísérletekkel rukkoltak elő. Az egyik csapat a GPS-alapú helymeghatározás mellőzésével képrögzítés alapján észlelte a műhold pozícióját; mások a szatellit segítségével mértek páratartalmat; és voltak, akik az adatfeldolgozás módszertanára helyezték a fő hangsúlyt: az ún. Kálmán-szűrő adateljárási metódus segítségével „zajos” adatokból jól értelmezhető információhalmazt gyűjtöttek össze.

A fiatalok teljesítményét több kategóriában és számos szempont alapján vizsgálták. Díjazták a diákok technológiai felkészültségét: a zsűri ellenőrizte, hogy a megtervezett műholdak teljesítették-e az alapvető elvárásokat, működtek-e az egyes részegységei, sikerült-e begyűjteni valamennyi előzetesen kért adatot, és tudták-e tartani a folyamatos, másodpercenkénti információáramlást. Értékelték a koncepciók tudományos eredetiségét is: górcső alá vették, hogy a szabadon választott kísérletek célja mennyire átgondolt, megalapozott-e azok tudományos haszna és mekkora innovációs értékkel bírnak. A műholdak sikeres földet érését követően a versenyzőknek néhány órájuk volt arra, hogy a szerkezetek által mért értékeket elemezzék, levonják a következtetéseiket és azokat prezentáció formájában tárják a zsűri elé. „Az egyetemi tanulmányokban és egy későbbi tudományos életpályán is hasznosíthatók a megszerzett ismeretek, a sokrétű, multidiszciplináris tudás: mert itt az alapvető mérnöki, műszaki ismereteken túl szükség van éppúgy gazdasági, marketing- és kommunikációs képességekre is” – ecsetelték a szervezők, akik szerint heti pár óra gyakorlás és tudásbővítés fél-egy éven át elegendő a CanSat versenyre történő felkészüléshez.

Az első helyen végzett, és a pandémia miatt eltörölt európai forduló miatt ezúttal a zsűri szakmai elismerésében részesült a GRLsat csapat a bme.hu-nak elmondta: „nagyszerű élményeket szereztünk. A remek szervezésnek köszönhetően nekünk már csak annyi feladatunk maradt, hogy nyugodtan versenyezzünk. Az eredményünkkel természetesen elégedettek vagyunk, hiszen sikerült elérnünk azt, amit egy évvel ezelőtt, a CanSat európai döntőjén nem: minden szenzorunk hibátlanul működött. Szerencsére a tavalyi hibákat kijavítva idén már nem volt gondunk, így a szondánk felkészítése, majd az adatok rádióhullámokon keresztüli fogadása és azok elemzése sikeresen megtörtént. Ha 2021-ben lesz ilyen megmérettetés, számítsatok ránk, mert jövünk!”

„Szeretnénk elérni, hogy az űrtevékenység iránt érdeklődők tisztában legyenek a felsőoktatásban elérhető lehetőségekkel” – hívták fel a figyelmet a szervezők, hangsúlyozva: „egy ilyen verseny nem kötelezi pályaválasztásra a fiatalokat, viszont tapasztalatot szerezhetnek olyan területen, amely a műegyetemi képzések erőssége is: úgy, mint a programozás, a robotika vagy a mesterséges intelligencia. Megtanulnak csapatban dolgozni, kommunikálni, szervezni, ezen képességeket kiválóan fogják tudni alkalmazni a későbbiekben, akárhol helyezkedjenek is el”. A BME Kozmosz Kör hagyományteremtő céllal rendezte meg az első CanSat tehetségkutató mérnökversenyt, és jövőre újra várják az űrtevékenység iránt érdeklődő hazai és határontúli középiskolások jelentkezését.