Amíg a SMOG-P és az ATL-1 immáron 9 hónapja az űrben kering, addig a SMOG-1 a startra készül. Mindhárom űreszköz fejlesztésében részt vett a VIK.

A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának (VIK) Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék munkatársainak koordinálásával készült, 2019. december 6. óta működő kisműholdak egyre gyorsabban keringenek a Föld körül és közelednek – a tervezettnél háromszor hosszabb – élettartamuk vége felé. Mindeközben „testvérük”, a SMOG-1 megérkezett az olasz fővárosba. A műhold egy teljesen testreszabottan kipárnázott, és 3D nyomtatott tartóval ellátott hordozótáskában indult útjára 2020. szeptember 6-án Itáliába a VIK, továbbá Kovács Ádám Zoltán római nagykövet, Magyarország római nagykövetsége, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) támogatásával, hogy bekerüljön a 32 kg-os Unisat-7 műhold kidobó szerkezetébe. Az űreszköz küldetése során zsebműholdakat állít pályára, elektronikai komponenseket tesztel, valamint Föld-megfigyelési feladatokat végez. A hordozórakéta az orosz Szojuz-2 típusú 312 tonnás, 46,3 méter magas monstrum lesz, amely várhatóan márciusban startolhat Kazahsztánból, Bajkonurból. A rakéta a Unisat-7 mellett elsődleges hasznos teherként a dél-koreai CAS500-1 nevű fél tonnás műholdat is szállítja majd.

A SMOG-1 már jó ideje hosszú távú tesztelésen esett át, a műegyetemi csapat megpróbálta a működés közben előforduló lehető legtöbb szoftveres hibát feltárni. A csaknem féléves teszt alapján elmondható, hogy a műhold felkészült a pályára állításra, a fejlesztők is reménykedve várják, hogy küldetése során először jelzést adjon. Az utolsó megpróbáltatások a rázás-, hőkamrás, illetve thermo vákuum tesztek voltak, amelyeken mind megfelelt a SMOG-1: jól reagált a szimulált űrbéli körülményekre. Legvégül az antennanyitó elektronika próbája történt meg, enélkül ugyanis nem lehetséges a kommunikáció, hiszen nincs elegendő lesugárzott teljesítmény, ami eljutna a Földre. A tapasztalatok szerint ez egy gyakran előforduló probléma, számos küldetés gátja, ezért is kellett nagy figyelmet fordítani rá, de szerencsére ezen a területen már a MASAT-1, a SMOG-P és az ATL-1 is jól vizsgázott.

A SMOG-1-et a római székhelyű G.A.U.S.S. kutatóintézetben adták át, amely az Olasz Űrügynökség (ASI) és a római La Sapienza Egyetem műszaki és űrkutatási karának társintézménye. Ha minden a terv szerint halad, akkor a rakéta a startja után nagyjából 1-1,5 óra alatt állítja pályára a két nagy műholdat. Ezt követően a Unisat-7 24 órán belül aktiválja a saját kidobó szerkezetét és egy rugó segítségével  a kisműholdak megkezdhetik űrbéli feladataikat. A SMOG-1 6 éven keresztül teljes egészében a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen készült oktatók irányításával, egyetemi hallgatók aktív részvételével, képzési keretbe illesztve, szponzorok segítségével. A műhold elsődleges küldetése a Föld körüli térségben mérhető, ember által keltett elektromágneses szennyezettség – elektroszmog – vizsgálata. Másodlagos küldetéseként egy olyan mérőműszer került a fedélzetre, amellyel a Napból érkező részecskék elektronikára gyakorolt hatását vizsgálhatja. A PocketQube (5×5×5 cm-es) 500 km-es napszinkron pályára kerül majd tavasszal, tehát még 18-25 éven keresztül követhetjük nyomon küldetését. A fejlesztőcsapat izgatottan várja a felbocsátást: Gschwindt András, Dudás Levente, Géczy Gábor, Herman Tibor, Hödl Emil Viktor, Kálmán Tibor, Kristóf Timur, Petróczi Balázs, és Szüllő Ádám.

Mindeközben a SMOG-P és az ATL-1 már 9 hónapja folyamatosan működnek és küldenek adatokat, amelyek gyűjtését és letöltését a fejlesztők rendületlenül. Jelenleg a két zsebműholdról összesen 9.379 spektrum mérés érkezett be a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen lévő központi szerverre. Ez a szám napról napra növekszik, és a jelenlegi kapacitás mellett hamarosan eléri a 10.000-et.

A spektrum méréseket két részre lehet bontani. Egyrészt a műhold által készített automata mérésekre, amelyek meghatározott időközönként történnek és azonnal lesugárzásra kerülnek. Ha a SMOG-P látóterében van olyan, aki veszi a jeleket és beküldi a központi szerverre, akkor azok az adatok tárolhatóvá válnak, egyébként elvesznek. Másrészt vannak időzített mérések, amelyeket a műhold a memóriájába ment el és parancsra elküld, tehát az ily módon rögzített információk hosszabb ideig hozzáférhetők. Jelenleg az összes mérés  elérhető, így a globális térképen megfigyelhető, hogy a világ négy részén sűrűbben találhatók mérési eredmények. Ez abból következik, hogy ott lelkes rádióamatőrök a legtöbb műhold áthaladást követik és a gyűjtött adatokat interneten továbbítják a Műegyetemre. A négy terület: Európa, Japán, Új-Zéland, és Észak-Amerika keleti partja. Az ezen kívüli mérések mind időzítettek. Ebből is látszik, hogy az adatok letöltésénél nagy szerepet kap a “külsős” segítség, amiért hálásak a BME-s fejlesztők.

RF szmog világtérkép

A térképen már most is több funkció érhető el, de továbbiakkal bővül majd a weboldal. Ha a beüzemelési időszakon túljutott a SMOG-1, akkor az általa mért űrbéli adatok szintén felkerülnek a honlapra.

Egy spektrum mérés

A laikusok számára egy látványosabb, ún. 3D-s elektroszmog-térkép  készült, szintén több ezer mérési adat alapján.

Ha az eddigi pályamagasság csökkenések trendjét vesszük figyelembe (heti 3, 6, 10 km) a jelenlegi 274×289 km-es magasság mellett, akkor nagyjából még 4-6 hét a most keringő SMOG-P és ATL-1 élettartama.

– GI –

Fotó: Sáfár Balázs