2020. október 06.
Online konferencián mutatták be a BME FIEK BRIDGE több mint egyéves tevékenységét és elért sikereit.
„A BME FIEK, mint önálló szervezeti egység küldetése, hogy egyrészt hidat képezzen az egyetemen belül a sok kiváló minőségi munkát végző részleg között, másrészt nyisson a külvilág felé: a BME tudás és technológiatranszfer központjának angol elnevezése a BRIDGE, azaz a BME Research, Innovation and Development Gateway Entity rövidítés ezért is nagyon találó” – hívta fel a figyelmet köszöntőjében Józsa János rektor az iroda által szervezett „Szellemitulajdon-kezelés új alapokon: fókuszban az innováció” című virtuális rendezvényen. Az akadémikus úgy fogalmazott, „közismert, hogy a Műegyetemen a szellemi javak termelése zajlik és a BME FIEK BRIDGE-nek köszönhetően a folyamat jogi szabályozása mára korszerűsödött: az idők szavát megértő, professzionálisan szervezett iparjogvédelmi és szellemitulajdon-kezelésre nyílt lehetőségünk”.
„A modern egyetem tudást termel és működésének alapkérdései közé tartozik, kié az ily módon keletkezett ismeretek összessége, hogyan kell gazdálkodni azzal, és miképpen érhető el a lehető leghatékonyabban az iparban történő hasznosítása” – emelte ki megnyitóbeszédében Levendovszky János tudományos és innovációs rektorhelyettes. Elmondta, „rögös út vezet az ötlettől a prototípusig, amit egy oktatással és kutatással foglalkozó felsőoktatási intézmény általában ipari partnerrel szoros együttműködésben jár be”. A professzor kitért arra, hogy a világ a lineáris innovációtól a ciklikusig, a vállalatok pedig a zárttól az egyetemekkel közös nyílt fejlesztések felé haladnak. „E folyamat illeszkedik az oktatás globális evolúciójához, egy népszerű elmélet szerint kedvezve az ún. „entrepreneurial university”, azaz vállalkozói egyetem kialakulásának. Ez sajátos kombinációja a tudományos vizsgálatokban és fejlesztésben erős oktató-kutató állománynak, amely eredményeiből szabadalmak, startupok születnek, és hatékony tudásvagyon-áramlás valósítható meg az ipar felé. „Ezek persze csak koncepciók: a Műegyetem kiválóságának megfelelően saját utunkat kell járnunk tudományos sikereink hasznosításában. Ennek egyik állomása az új szellemitulajdon-szabályzat, amelynek főbb elemei közé tartozik az egyetemi innovációs környezet szolgáltatásalapú működéssel való ösztönzése, a BME-s szellemi alkotások tulajdonosait megillető elismerés alapelveinek lefektetése, továbbá a hallgatói szellemi alkotások létrejöttének támogatása”.
Jókúti András, a BME FIEK BRIDGE iparjogvédelmi vezetője átfogó előadásában a terület számos kérdését érintette. Hangsúlyozta, a felsőoktatásban megszülető szellemi tulajdon jogi hátterének kezelése nélkül nincs valódi technológiatranszfer. Cél, hogy a megtermelt tudás ne a „fiókban végezze” vagy ne „csak” publikációk szülessenek belőle. Az egyetemek nem profitorientált vállalkozások, a megtermelt tudásvagyonnak elsősorban a társadalmi hasznosulása a fontos számukra, de egyes szellemi termékei piaci hasznosulásakor piaci jellegű bevételhez is juthatnak – tette hozzá, kiegészítve azzal, hogy a felsőoktatási intézményekben a közhiedelemmel ellentétben a szellemitulajdon-jogok nemcsak a szabadalmazható találmányokat, hanem szerzői jogokat, üzleti titkokat is jelentik. „Közkeletű tévedés az is, amikor egy kutatónak azt mondják: vagy publikálja eredményeit, vagy szabadalmat szerez; ugyanis megfelelő időzítéssel mindkettőt megteheti.”
A spinoff, más néven hasznosító vállalkozásoknak például definíciós eleme, hogy egyetemi szellemi tulajdont hasznosítanak: mindez feltételezi, hogy világos szabályozási hátteret kell létrehozni az ipari és egyetemi hozzájárulások elhatárolásához, kezeléséhez – tette világossá a szakember, aki később az elmúlt másfél év intézményi újításait is bemutatta.
Az Innovációs Tanács előkészítő munkája biztosította, hogy az új szervezeti rendszer létrejöjjön, amelyet egy kétszer másfél éves NKFIH pályázati támogatás is segített. Az újjáalakult testület horizontális koordinációt végez, konzultációs és javaslattételi fórum, egyben kommunikációs platform innovációs és szellemitulajdon-kezelési kérdésekben. A mellette működő Iparjogvédelmi Bizottság már szűkebb csoport, változó tagsággal: egy-egy konkrét ötlet, találmányjavaslat lehetséges hasznosítási útjait és az iparjogvédelmi lehetőségeket vitatja meg. Az ebben az évben kialakított egyetemi Iparjogvédelmi Alap mindehhez intézményi szintű forrásokat biztosít, így nem kari, tanszéki maradványpénzeket kell keresni erre a célra.
Az iroda tevékenységi körébe tartozik még az inkubáció is: a Startup Campus BME programok segítése, a Z10 inkubátorközpont létrejötte szintén a közelmúlt sikerei közé tartoznak. A tanácsadás, a szellemi tulajdonnal összefüggő tudatosságnövelés fontos célkitűzése a BRIDGE-nek, amit kurzusokkal, tájékoztatókkal – mint például a Startup IP Guide – kívánnak erősíteni. A további intézményi közös gondolkodást igénylő témákhoz egyébként problématérképeket, vitairatokat készítettek.
Számos szerzői jogi kérdés merül fel a BME oktató-kutató tevékenysége folyamán: ennek nagy részével nincsenek tisztában az érintettek. Általánosságban az oktatási céllal létrejött művek esetén a vagyoni jogok az egyetemet, a felhasználási jogok az oktatót illetik; míg a tudományos – vagy tervezői – művek esetén általában a szerzőnél maradnak a vagyoni jogok. Ez a kérdéskör a múltban egyfajta „szürke zónaként” volt jelen, az új szabályzat ezt is egyértelműsíti – mondta Jókúti András, hozzáfűzve: a szellemi tulajdont érintő egyetemi-ipari partnerek közötti szerződés megkötése esetén a BME FIEK szellemi tulajdon szakértője előzetes véleményének kikérése kötelező, és bevonható az ipari partnerrel való tárgyalási folyamatba. Emellett sajátos helyzetet teremt a hallgatói innovációk szerzői jogi hátterének tisztázása is.
Jókúti András az alakulástól számított időszakot tekintve fontos eredményekről számolt be: 6 karról 16 találmány-ismertetést vitatott meg az Iparjogvédelmi Bizottság; 11 nemzeti és 2 nemzetközi szabadalmi bejelentést tettek és továbbiak vannak előkészületben; 1 nemzeti és 1 uniós védjegyet lajstromoztak; 1 pozitív újdonságkutatást és 2 pozitív szabadalomképességi értékelést kapott az egyetem a közelmúltban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától, amellyel a napokban fűzte szorosabbra kapcsolatát a Műegyetem. „Tisztában vagyunk azzal, hogy nem a technológiatranszfer-iroda hozta létre e kutatási eredményeket, de minőségi különbséget jelent, ha a hozzájuk kapcsolódó szellemi tulajdon kooperatív gondozása megvalósul” – összegezte a szakember és biztosította a hallgatóságot: folyamatosan tanáccsal látják el a BME polgárait, az ipari szereplőket, amely segítségre az érintettek a jövőben is számíthatnak.
Jókúti András előadásának prezentációja elérhető a BRIDGE weboldalán.
HA-GI
Bélyegkép forrása: BME FIEK BRIDGE