Az új koronavírus-fertőzés elleni gyógyszer kifejlesztéséről a VBK professzorát kérdeztük, aki beszélt a kutatási eredmények műegyetemi oktatásban történő hasznosulásáról is.

„Biztató eredményeket jelentettek Japánból a favipiravir COVID-19 elleni hatékonyságával kapcsolatban: az Avigan a kezdődő tüdőgyulladással kezelt, középsúlyos állapotú koronavírusos páciensekben megakadályozta a vírus szaporodását és 12 nap alatt enyhítette a lázat, a köhögést és a légzési nehézségeket, így a legtöbb esetben intenzív terápiára sem volt szükség” – ecsetelte a bme.hu kérdésére Keserű György Miklós akadémikus, a Természettudományi Kutatóközpont kutatócsoportvezetője, a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar (VBK) Szerves Kémia és Technológia Tanszék egyetemi tanára, a favipiravir fejlesztését végző konzorcium vezetője, emlékeztetve arra, hogy a korábban engedélyezett remdesivirrel együtt immáron két antivirális gyógyszer segítheti a fertőzéssel szembeni védekezést. Elmondta még: az Avigan magyarországi klinikai vizsgálata jelenleg 5 magyarországi kórházban – a négy orvostudományi egyetem klinikai központjában, valamint az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben – elindult középsúlyos, kezdődő tüdőgyulladással diagnosztizált betegeken. „Azt várjuk, hogy Európában is bizonyítani tudjuk a favipiravir hatékonyságát és biztonságosságát. A vizsgálat a jövő év elején ér véget, siker esetén pedig elindulhat a gyógyszer engedélyezése.

Keserű György Miklós akadémikus (Fotó: innoteka.hu)

Az Avigan 2014-ben került a forgalomba Japánban az influenza kezelésére. Mivel a koronavírus az influenzavírushoz hasonló RNS vírus, ezért merült fel a COVID-19-fertőzéseknél az alkalmazása, sikerrel. „Szerencsére a SARS-CoV-2 koronavírus viszonylag lassan mutálódik, ez alapján valószínű, hogy Magyarországon is megerősítjük a Japánban és Kínában igazolt hatékonyságot – jegyezte meg a szakember, felhívva a figyelmet arra, hogy az ázsiai emberekben a gyógyszerek felszívódása, eloszlása, lebomlása, kiürülése más lehet, ezért lényeges kérdés: „milyen dózisban találjuk hatékonynak a favipiravir tartalmú gyógyszert, és ebben a dózisban milyen mellékhatásokat figyelhetünk meg”.

A Japánból érkezett gyógyszerszállítmánnyal párhuzamosan még áprilisban megkezdődött a magyar favipiravir tartalmú gyógyszer fejlesztése: mára a hatóanyagot üzemi léptékben gyártják. „Ebben az évben jelenünk meg a magyar készítménnyel” – jelezte a kutató, hozzátéve, maga a hatóanyag nem élvez szabadalmi védettséget, de a a tényleges forgalomba hozatali engedélyhez szükséges a készítményünk klinikai tesztelése, ami a magyar betegek számára hozzáférést biztosít a készítményhez.

„A favipiravir és a remdesivir fejlesztésével nem áll meg az új koronavírus elleni potenciális gyógyszerek fejlesztése: a Műegyetem, a VBK és főként a Szerves Kémia és Technológia Tanszék rendelkezik azokkal a képességekkel és kapacitásokkal, amelyekkel be tud kapcsolódni az új kutatásokba” – ismertette Keserű György Miklós. A műegyetemi kollégák a hatóanyagjelöltek szintézisében és a legmegfelelőbb gyógyszerforma kiválasztásában játszhatnak fontos szerepet.

A professzor akadémiai kutatócsoportja nemrég részt vett egy nemzetközi konzorciumban, amellyel a közös munka sikereként áttörést értek el a COVID-19 egyik kulcsfehérjéje, a vírus szaporodását elősegítő fő proteáz működésének akadályozásában. Az ún. molekuláris LEGO koncepció alkalmazásával a fehérjékhez egyszerű és kis méretű molekuláris építőelemeket, fragmenseket kapcsolnak a megfelelő helyre és ennek segítségével lényegében a vírusfehérjéhez kötődve építik fel a nagyobb méretű gyógyszermolekulát. Külföldi kollégáik a több mint 70 molekulából álló készletből kettő olyat találtak, ami kiindulópontot szolgáltat új, COVID-19 ellenes gyógyszerek fejlesztéséhez. „A tudományos eredményeket a műegyetemi oktatás során a Gyógyszertervezés tantárgy keretében is folyamatosan hasznosítjuk” – mondta a kutató. „A gyógyszervegyész-mérnökök képzésekor ezek a gyakorlati tapasztalatok szinte azonnal átadhatók, ugyanis az órán oktatott számítógépes tervezési módszereket közvetlenül használjuk a kiindulópontok továbbépítésében.”

„Nagyon bízom abban, hogy a jelenleg zajló öt-hat védőoltás klinikai tesztjeiből lesz sikeres, talán az év végére várhatók az első klinikai eredmények. De még ha ezek a vizsgálatok meg is erősítik a hatékonyságot, időbe telik eljuttatni az oltóanyagot több millió vagy milliárd emberhez” – vázolta föl a professzor, aki szerint bár nagy erők összpontosulnak a vakcinafejlesztésben és gyógyszerkutatásban, ebben a helyzetben nincs 8-10 év a tudományos munkára, mint általában. „Mindenkitől nagyobb teljesítményre, nagyobb áldozatra, több erőforrásra és főként együttműködésre van szükség. Nekünk, műegyetemi polgároknak is személyes felelősségünk, hogy összefogjunk, hogy a rendkívüli körülmények között is folytathassuk a tanévet és a járványügyi szabályokat betartva vigyázzunk saját és tágabb környezetünk egészségére!” – nyomatékosította Keserű György Miklós.

HA-GI
Fotó: BME VBK Szerves Kémia és Technológia Tanszék
Kiemelt kép forrása: Portfolio