Virtuálisan kapták meg okleveleiket a rangos hazai és nemzetközi pályázatokon részt vevő műegyetemi nyertesek, ami után online székfoglaló előadást tartott a BME 5 új egyetemi tanára.

A közelmúltban megjelent nemzetközi felsőoktatási rangsorban a Műegyetem kitűnően szerepelt. Akik kiválóságát a mai ünnepség elismeri, a jövő előkelő helyezéseinek megalapozói lesznek – emelte ki köszöntőjében Józsa János rektor a Magyar Tudomány Ünnepe „Jövőformáló tudomány” országos programsorozat keretében rendezett „Akikre büszkék vagyunk – tudományos kiválóságaink 2020” online díjátadó és professzori székfoglaló ünnepségen. Az eseményt negyedik alkalommal szervezték meg, de a pandémia miatti korlátozó intézkedésekre tekintettel idén először átkerült a digitális térbe. Az akadémikus ezzel összefüggésben emlékeztetett arra, hogy a március óta tartó járványügyi veszélyhelyzethez lassanként hozzászoktak a BME polgárai, amit időnként ezért már nem is éreznek rendkívülinek. (A Magyar Tudomány Ünnepének műegyetemi programjairól korábban a bme.hu is közölt összeállítást– szerk.)

Az online ünnepi ülés elnökségét ebben az évben is Józsa János rektor, Nyulászi László, a BME Egyetemi Habilitációs Bizottság és Doktori Tanács (EHBDT) elnöke, valamint Levendovszky János tudományos és innovációs rektorhelyettes alkotta. Az esemény levezetője Benkó Rita tudományos koordinátor, a Tudományos és Innovációs Igazgatóság munkatársa volt.

Az online díjátadó ünnepségen a rangos hazai és nemzetközi pályázatok, mint például az MTA Lendület Program, a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj, vagy a CELSA program műegyetemi nyerteseit köszöntötték, valamint tizenegyedik alkalommal díjazták a BMe kutatói pályázat helyezettjeit is.

Az MTA Lendület Program a tehetséggondozás legfelsőbb szintje, amelyet 2009-ben hirdetett meg először a Magyar Tudományos Akadémia. Fő célja a fiatal tehetségek hazai kibontakozásának segítése, továbbá a sikeres fiatal kutatók elvándorlásának mérséklése. Rajtuk múlik a tehetséges utánpótlás biztosítása, illetve az akadémiai kutatóintézet-hálózat és az egyetemek tudományos versenyképességének a növelése. E pályázati modell sikere nemzetközi mércével is meghatározó és példamutató: bővíti a kiválóságok előrelépési lehetőségeit, miközben növeli Magyarország tudományos potenciálját – összegezte a támogatás előnyeit Levendovszky János tudományos és innovációs rektorhelyettes.

A lehetőség révén ebben az évben Kovács József Gábor, a GPK Polimertechnika Tanszékének tanszékvezető-helyettes egyetemi docense alapíthat kutatócsoportot a könnyűszerkezetes polimer kompozitok tématerületet képviselve.

Az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjprogramját Nyulászi László, az EBDTH elnöke mutatta be. A felhívásra a 45 évnél fiatalabb kutatók pályázhatnak, akik bármely tudományágban PhD-fokozattal rendelkeznek. A legjobban teljesítők egy alkalommal újra pályázhatnak. A kutatás-fejlesztési teljesítmény növelésére és annak elismerését szolgáló támogatás egyik fontos célja, hogy az MTA doktora és az egyetemi tanári cím megszerzésére ösztönözze a nyerteseket.

A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma a hároméves támogatási periódus végén a kiemelkedő szakmai minősítést elérő ösztöndíjasoknak Bolyai-emléklapot adományoz; a legkiválóbb tehetségek pedig Bolyai-plakettel gazdagodhatnak. Idén virtuálisan adták át a díjazottaknak az okleveleket.

A 2020. évi műegyetemi Bolyai János Kutatói Ösztöndíjasok:

Bacsárdi László egyetemi docens, Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék (VIK)

Berecz Tibor adjunktus, Anyagtudomány és Technológiai Tanszék (GPK)

Bélafi Deme Zsófia adjunktus, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék (GPK)

Bordács Sándor egyetemi docens, Fizika Tanszék (TTK)

Duleba Szabolcs János egyetemi docens, Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék (KJK)

Fülöp Gergő tudományos munkatárs, Fizika Tanszék (TTK)

Hégely László adjunktus, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék (GPK)

Klapcsik Kálmán adjunktus, Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék (GPK)

Kovács Róbert Sándor adjunktus, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék (GPK)

Szabó Levente tanszékvezető egyetemi tanár Középülettervezési Tanszék (ÉPK)

Szalmáné Csete Mária egyetemi docens, Környezetgazdaságtan Tanszék (GTK)

Tábi Tamás egyetemi docens, Polimertechnika Tanszék (GPK)

Tóvári Endre tudományos munkatárs, Fizika Tanszék (TTK)

Török Árpád tudományos munkatárs, Gépjárműtechnológiai Tanszék (KJK)

Török Gergely Tihamér tudományos munkatárs, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék (ÉMK)

Vető Bálint tudományos munkatárs, Sztochasztika Tanszék, (TTK)

Weiner Mihály egyetemi docens, Analízis Tanszék (TTK)

 

MTA Bolyai-emléklapot kaptak:

Balogh Attila tudományos munkatárs, Szerves Kémia és Technológia Tanszék (VBK)

Bilicz Sándor egyetemi docens, Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék (VIK)

Gulyás András tudományos főmunkatárs, Távközlési és Médiainformatikai Tanszék (VIK)

Kövesdi Balázs Géza egyetemi docens, Hidak és Szerkezetek Tanszék (ÉMK)

Lengyel László egyetemi tanár, Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék (VIK)

Májlinger Kornél egyetemi docens, Anyagtudomány és Technológia Tanszék (GPK)

Marótzy Katalin adjunktus, Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (ÉPK)

 

MTA Bolyai-plakettet vettek át:

Pach Péter Pál egyetemi docens, Számítástudományi és Információelméleti Tanszék (VIK)

Toldy Andrea egyetemi docens, Polimertechnika Tanszék (GPK)

 

A Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíja három évre szól: alkotó és előadóművészeti, valamint magas színvonalú művészi és művészetelméleti tevékenységek támogatására jött létre és kilenc kategóriában lehetett pályázni. Az építőművészeti ösztöndíjat ebben az évben az ÉPK két munkatársa kapta meg: Hajós-Baku Eszter Judit, a Dékáni Hivatal ügyvivő szakértője, valamint Kiss Zsuzsanna Emília, az Építészettörténeti és Műemléki Tanszék mérnöktanára.

Az európai uniós kutatásfinanszírozási lehetőségek minél hatékonyabb kihasználása érdekében csatlakozott a Műegyetem a Central European Leuven Strategic Alliance (CELSA) programhoz, amely a Leuveni Katolikus Egyetem (KU Leuven) kezdeményezésére 2016-ban jött létre. A CELSA Research Fund megelőlegzi a forrást az EU-s sikerekkel kecsegetető közös projektek számára. Ennek keretében a KU Leuven és a BME, valamint további hét jeles európai egyetem együttműködési megállapodást írt alá. „A cél, hogy a felhíváson eredményesen szerepelt kutatócsoportok a projekt végére esélyessé váljanak rangos európai pályázatok elnyerésére. E támogatás műegyetemi elnyerése a kapcsolódó kutatások nemzetközi kiválóságát is jelzi” – összegezte Levendovszky János rektorhelyettes.

 

CELSA program idei nyertesei:

Balogh Weiser Diána adjunktus, Szerves Kémia és Technológia Tanszék (VBK)

Szebényi Gábor egyetemi docens, Polimertechnológia Tanszék (GPK)

 

Korábbi évek nyertesei:

2019.

Marosi György egyetemi tanár, Szerves Kémia és Technológia Tanszék (VBK)

Oláh Julianna adjunktus, Szervetlen és Analítikai Kémia Tanszék (VBK)

 

2018.

Nyulászi László egyetemi tanár, Szervetlen és Analítikai Kémia Tanszék (VBK)

Vicsi Klára egyetemi magántanár, Távközlési és Médiainformatikai Tanszék (VIK)

 

2017.

Poppe László egyetemi tanár, Szerves Kémia és Technológia Tanszék, (VBK)

Antal Péter egyetemi docens, Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék (VIK)

 

Az MTA Akadémiai Díjat az MTA elnöksége alapította 1960-ban. Évi 10-12 kiemelkedő tudományos tevékenységet végző kutatónak vagy kutatócsoportnak adományozzák a tudományos osztályok javaslata alapján. A teljesítmény az elmúlt öt évben született és értékelhető kutatási eredmény, vagy szakkönyv, publikáció, közlemény elismerésére szolgál. 2020-ban Takács Gábor, a TTK Fizikai Intézet egyetemi tanárának ítélték oda az elismerést..

Az MTA Fizikai Díjat az MTA kezdeményezésére az elnökség alapította 1998-ban. Az elismerést a fizikai tudományok osztálya felügyeli: egy fődíjat és három díjat évente osztanak ki különféle szakterületeken. 2020-ban Csonka Szabolcsot, a TTK Fizika Tanszék egyetemi docensét jutalmazták.

Az MTA a neves matematikus, Erdős Pál javaslatára 1972-ben díjat alapított, amelyet a szakember halála után a világhírű kutatóról neveztek el. Évente egy 40 év alatti matematikus az elmúlt három év teljesítménye alapján érdemli ki: idén Bárány Balázs, a TTK Sztochasztika Tanszékének tudományos munkatársa részesült az elismerésben.

Az MTA Fiatal Kutatók Akadémiáját 2019-ben alapították. Az MTA közfeladataival összhangban működő szervezet az ifjú kutatók hangja kíván lenni Magyarországon. Célja, hogy az MTA elnökséggel és a tudományos osztályokkal együttműködésben segítse a fiatalok tudományos fejlődését, népszerűsítse a tudományt. Idén Hartmann Bálint, a VIK Villamos Energetika Tanszék egyetemi docense tagja lett a választott szervezetnek.

„A Műegyetemen a kiválóság számunkra három lépcsőben jelenhet meg. Egyrészt a tudományos mélység vagy művészeti igényesség, amely a funkcionalitás szolgálatában áll; másrészt a létrejövő műszaki vagy művészeti alkotás, amely beteljesíti tervezésének céljait – azaz működik, ami a mérnöki alkotás legnagyobb próbája; harmadikként pedig a diákokban, az eljövendő mérnök és tudósgenerációban az alkotó kreatív szellem kialakítása és segítése minőségi oktatással. E három kritériumhoz az idén is több kimagasló teljesítmény kapcsolódik” – köszöntötte Levendovszky János az egyetem idei Ybl-, és Pro Urbe Újbuda-díjasait.

Ybl Miklós-díjat kapott Varga Tamás, az ÉPK Lakóépülettervezési Tanszékének egyetemi docense.

A Pro Urbe Újbuda díj a kerület szellemi értékeinek gyarapítását és az ennek érdekében tett kiváló oktatási teljesítményt jutalmazza. 2020-ban Härtlein Károly, a TTK Fizikai Intézet mesteroktatója nyerte el az elismerést.

„A BME ékkövei a tehetséges hallgatók mellett a működő műszaki alkotások, amelyeket az egész világ megcsodál, vagy amelyek a hirtelen szükségben szolgálják az ország javát. Ilyen a szinte teljes egészében a Műegyetemen, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar, valamint a Gépészmérnöki Kar kooperációjában készült, sikeres küldetést teljesítő SMOG-P zsebműhold – hívta fel az intézmény legutóbbi világszenzációjára a figyelmet Levendovszky János.  (A kisműhold küldetésének sikeres teljesítéséről a bme.hu korábban beszámolt – szerk.)

 A SMOG-P, a világ első működő 5x5x5 cm-es műholdja (Fotó: BME VIK)

A SMOG-P csapat tagjai: Dudás Levente, Gschwindt András, Horváth Péter, Józsa Viktor, Kovács Róbert, Maróti Miklós (oktatók), Csizmadia Elek, Erdélyi Ádám, Faddi Viktor, Géczy Gábor, Herman Tibor, Hirn Attila, Hödl Emil Viktor, Jáger Dávid, Kálmán Tibor, Katona Krisztina, Kiss Botond, Kristóf Timur, Kun Gergely, László Gyula, Légrádi Máté, Mucs Béla, Nemcsics Ákos, Olaszi Bálint, Ötvös Vivien, Pándy Árpád, Pápay Levente, Petróczi Balázs, Sipos Anna Ilona, Stenszky Örs, Szabó Lóránt, Szűcs László, Szüllő Ádám, Tarkovács Sándor, Tomasics Sára, Török Péter, Welsz Ágnes

„A másik sikeres műegyetemi fejlesztés a koronavírus-járványhoz kapcsolódik. Ez a biztonságkritikus rendszerek szoftvereinek, gépészeti és elektronikai egységeinek az együttes fejlesztését igényelte a szoftvertechnika, áramlástan, mechatronika és anyagtudományok felhasználásával, egyúttal rektori koordinációval, a Gépészmérnöki Kar, valamint a Villamosmérnöki és Informatikai Kar közös fejlesztéseként valósult meg. Mindez bizonyítékául szolgált annak, hogy a műegyetemi tudás nemzeti közkincs, amivel az intézmény az ország segítségére siet egy egészségügyi világválság esetén is” – méltatta a csoport összehangolt munkájának értékeit Levendovszky János. (A fejlesztés részleteiről és az elindult klinikai tesztről a bme.hu  is közölt írást – szerk.)

A Műegyetemen fejlesztett lélegeztetőgép C változatának sorozatgyártása 2020 májusában kezdődött meg Budapesten (Fotó: Philip János)

 

A műegyetemi lélegeztetőgép-fejlesztésben részt vett csapat tagjai:

A Gépészmérnöki Kar részéről:

Bakonyi Péter, Bíró István, Boros Róbert, Farkas Zsolt, Hodosán Zsolt, Istók Balázs, Jacsó Ádám, Kopasz István, Kotrocz Krisztián, Kovács József Gábor, Krisch Róbert, Molnár József, Nyírő József, Rádics János Péter, Suplicz András, Szakály Norbert, Szebényi Gábor, Széles Levente, Török Dániel, Vajda Márk

 

A Villamosmérnöki és Informatikai Kar részéről:

Dabóczi Tamás, Becker Péter, Czeller Miklós, Feil Zoltán, Horváth Ákos, Kiss Bálint, Kollár Zsolt, Kovácsházy Tamás, Majzik István, Nagy Péter, Naszály Gábor, Orosz György, Raikovich Tamás, Renczes Balázs, Scherer Balázs, Tóth Csaba, Varjasi István

 

Orvosszakértők: Elek Jenő, Madurka Ildikó

A BMe Kutatói Pályázatot 2010 óta minden évben az Egyetemi Habilitációs Bizottság és a Doktori Tanács hirdeti meg. A jelentkezők többnyire doktoranduszok; a felhívás célja, hogy támogassa a szakmailag kiemelkedő kutatásokat. „Mivel a pályaművek a BME honlapjára is felkerülnek – angol és magyar nyelven –, fontos cél, hogy doktori hallgatóink, doktorjelöltjeink tudományterületüket széles körben érthető módon tudják bemutatni” – hangsúlyozta Nyulászi László.

 

A BMe kutatói pályázat díjazottjai:

 

I. helyezés

He Haijun doktorandusz, Polimertechnika Tanszék (GPK)

Vass Panna doktorandusz, Szerves Kémia és Technológia Tanszék, (VBK)

 

II. helyezés

Béri Bence doktorandusz, Műszaki Mechanikai Tanszék (GPK)

Domokos András doktorandusz, Szerves Kémia és Technológia Tanszék (VBK)

Vadas Dániel doktorandusz, Szerves Kémia és Technológia Tanszék (VBK)

 

III. helyezés

Decsi Balázs doktorandusz, Szerves Kémia és Technológia Tanszék, (VBK)

Ermilov Alexander Anatol doktorandusz, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék (ÉMK)

Kiss Ádám doktorvárományos, Műszaki Mechanikai Tanszék (GPK)

Szalai László Kristóf doktorjelölt, Közgazdaságtan Tanszék (GTK)

 

Az ünnepélyes díjátadó után a BME idén kinevezett egyetemi tanárai rendhagyó módon online tartották meg székfoglaló előadásaikat (az előadás a névre kattintva megtekinthető a BME Youtube-oldalán):

Ádány Sándor, az ÉMK Tartószerkezetek Mechanikája Tanszékének egyetemi tanára „Oktatás-kutatás-szakmagyakorlás: a kezdeti lépésektől az egyetemi tanári kinevezésig” címmel;

Horváth István Tamás, a VBK Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszékének egyetemi tanára „Út a fenntartható és zöld kémiához három kontinensen át” címmel;

Kóczy Á. László, a GTK Pénzügyek Tanszékének egyetemi tanára „Játékelmélet: Stratégiai konfliktusok és együttműködés” címmel;

Mika László Tamás, a VBK Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszékének egyetemi tanára „Biomassza oldószerektől a zöld oldószerekig” címmel; valamint

Várkonyi Péter László, az ÉPK Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszékének új egyetemi tanára „Erős és formák” címmel.

 

„Mind tehetségeink, mind professzoraink meg-megújuló köre az intézményünkről olyan változatos képet mutat, ami az egyik titka sikerességünknek. Gratulálok a büszkeségre okot adók fiataloknak és új egyetemi tanárainknak egyaránt” – zárta az online rendezvényt Józsa János rektor.

 

HA-GI

Bélyegkép forrása: MTA

Kiemelt kép forrása: mta.hu/Szigeti Tamás