Online tanácskozást szervezett a BME FIEK és az NKFIH, ismertetve az EU jövőre induló kutatási és innovációs keretprogramját, továbbá az Európai Partnerség című KFI kezdeményezését.

„A Horizont Európa és az Európai Partnerség célkitűzése egy kérdésben foglalható össze: mit tehetünk együtt a jövő európai prioritások szerinti fomálásáért?” – hívta fel a figyelmet köszöntőjében az Európai Unió új, jelentős tudománypolitikai kezdeményezéseire Levendovszky János, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese. Hozzátette, bőven vannak előttünk álló feladatok: ilyen például a koronavírus-járvány, a klímaváltozás, a csökkenő biodiverzitás, az Európa-szerte túlterhelt egészségügy, az európai GDP fogyatkozása vagy az Egyesült Államokhoz képest 40%-kal kevesebb tudományos célú beruházás. „Ezekre a kihívásokra az innovációs teljesítmény fokozásával reagálhatunk, ezért alapvető fontosságú az állami és privát szektor fejlesztési potenciáljának teljes felszabadítása és szolgálatába állítása a 2021 és 2027 közötti periódusban”. A professzor úgy fogalmazott, csak egy hosszú távú vízió alapján, ambiciózusan, az előző trendek megfordításával érhetjük el egy „zöld”, versenyképes és ellenálló kontinens létrehozását. Az európai közösség a jövő évtől olyan törekvéseket tart szem előtt, amelyek meghatározóak az európai zöld egyezménytől kezdve a digitális korhoz illeszkedő Európa kialakításában, a következő fókuszterületeken folytatott kutatásokkal elérve mindezt: egészségügy, digitális ipar, állampolgári biztonság, klíma, energia és mobilitás, élelmiszerellátás, biogazdálkodás, természeti erőforrások, mezőgazdaság és környezetvédelem. Szükséges, hogy minden egyetemi polgár megismerje az Európai Partnerség szerepét és friss fejleményeit, hiszen az említett kezdeményezésekben való részvétel kiemelten fontos Magyarország versenyképességének növelése miatt is”.

„Valamennyi olyan kezdeményezésünk, akár az egyéni kutatói kiválóságot támogató Új Nemzeti Kiválóság Program és az OTKA, vagy a tématerületi kiválósági programok, mint például a Science Parkok azt a célt szolgálják, hogy Magyarország versenyképesebb legyen a tudomány és az innováció területén. A munka viszont a nemzetközi szintű jelenlétet feltételez, ami csak más országokkal való partnerségben lehetséges” – hangsúlyozta Szabó István, az NKFIH tudományos és nemzetközi elnökhelyettese, megvilágítva a Horizont Európa szakpolitikai kontextusát a rendezvény online hallgatósága számára. A keretrendszer értékét gyümölcsfa-hasonlattal illusztrálta: legalul vannak azok a gyümölcsök, amelyek a legkönnyebben elérhetőek – ezek a nemzeti finanszírozású felhívások –, legfelül pedig a legérettebbek helyezkednek el, azaz a legnagyobb hozzáadott értékkel bíró nemzetközi pályázatok. Elmondta, törekednek olyan környezet kialakítására, amelyben a kutatók minél nagyobb számban vehetnek részt együttműködésekre épülő pályázatokban; ez erős indikátora annak, hogy komoly nemzetközi beágyazottsággal rendelkezik a magyar kutatásfejlesztés és az innovációs szféra. Szabó István rámutatott, ambiciózus célt tűztek ki: a K+F ráfordítást 2030-ra 3%-ban szeretnék meghatározni. „Sajátos európai paradoxon – a Horizont Európa-ban is tükröződik –, hogy erősek vagyunk a K+F területen, de gyengék innovációban, ami hazánkra nézve fokozottan igaz. Az előrelépés e téren csak nemzetközi együttműködés keretében lehetséges” – emelte ki, majd hozzáfűzte, már bevált motivációs eszközöket is be kívánnak vezetni, mert így honorálható, ha valaki sikeresen szerepel a Horizont Európa pályázatokban: a konstrukció az alapkutatást támogató Élvonal – kutatói kiválósági programban már megvalósult. A szakember a továbbiakban nyomatékosította: nem elszigetelten kell a kutatóknak a pályázatokban részt venniük. Az online rendezvény célja elősegíteni a hidak kiépítését a szereplők és szervezetek között.

Németh Vilmos, a BME FIEK 5G és innovációs szakértője, az online rendezvény levezető elnöke a házigazda nevében arról beszélt, hogy, „hét évvel ezelőtt a kutatók egész Európában izgatottan várták a legújabb kutatásfejlesztési keretprogramban foglaltak megismerését. Akkor is sok újdonságot láttak, és ezúttal sincs másképp. Az új kezdeményezés számos változást fog tartalmazni: szándékunk az NKFIH-val az volt, hogy megtudjuk, mit hoz az új Horizont Európa és az Európai Partnerségek program és kapjunk egy átfogó képet a megjelenő lehetőségekről”. Előadásában az Okos hálózatok és Szolgáltatások (Smart Networks and Services) partnerségre vonatkozó uniós elképzeléseket ismertette, amelynek fókuszában a 6G távközlési technológia kutatása és fejlesztése áll.

Csuzdi Szonja, az NKFIH főosztályvezetője előadásában átfogó képet rajzolt a Horizont Európa programról, bemutatva a korábbi stratégiákkal való hasonlóságokat és a jövőbeli elvárásokat. Jelezte, 2021 januárjában részletes tájékoztató kampányba kezdenek az új pályázati lehetőségekről, bár egyes H2020 programok akkor még tartani fognak. Reményeik szerint a 2021-től induló keretprogram első pályázati felhívásai áprilisban már elérhetők lesznek. „Nem forradalmi változás, hanem szerves továbbépítkezés jellemzi az új keretrendszert. 2018-ban már elindult a költségvetés tervezése, amely nagyobb ambíciókat nagyobb finanszírozással kíván támogatni” – jegyezte meg a szakember, részletezve: a célok ugyanazt a hármas rendszert követik, mint a korábbi H2020-nál volt: „az első pillér a kiváló tudományra fókuszál, a második a versenyképesség és a társadalmi kihívások egyes elemeire: ebben lényeges hangsúlyeltolódások láthatók. A digitalizáció, az ipar, az űrkutatás, a klímakérdés, az energia és a mobilitás területei kerültek egy nagy klaszterbe, így erősebb, kihívás-alapú együttműködés remélhető a területek képviselői között. A harmadik pillér továbbra is a piacteremtő, áttörést jelentő innovációk támogatását fogja át”. A felhasználható források hatalmas részét biztosító két fontos, új elem megjelenésével is kell számolni a stratégiában: a társadalmi igényekre reflektáló KFI missziókra, valamint a külön tárgyalt Horizont Európa Partnerségi Programok megjelenésére. E projektek a korábbiakhoz képest erősebb szakpolitikai orientációval, stratégiai megközelítéssel és ambiciózusabb célokkal, átláthatóbb struktúrákkal valósulnak meg.

Az előadók prezentációi a BME FIEK honlapján megtekinthetők.

HA-GI

Kiemelt kép, illusztráció forrása: ETIP Wind

Bélyegkép forrása: European Research and Innovation Days