A Mikulás az online térben is számos új és hasznos ismeretet adott át izgalmas kísérletei révén.

„2007-ben szerveztük meg először a Mikulás Fizika rendezvényt a Műegyetem dolgozóinak, gyermekeiknek, unokáiknak: az évek során azonban kibővült az érdeklődők köre. Ezúttal is szeretettel vártunk mindenkit a járványügyi veszélyhelyzetre való tekintettel immáron digitális helyszínen” – szólította meg a képernyők előtt ülő nézőközönségét Härtlein Károly, a BME Természettudományi Kar (TTK) Fizikai Intézetének mesteroktatója, aki a Télapó érkezésének alkalmából idén is látványos bemutatókkal várta az F 29-es teremben – nélkülözve a gyerekzsivajt – a TTK YouTube-csatornáján.

Härtlein Károly az első Mikulás Fizikán 2007-ben. A látványos kísérletezésben akkor fia is részt vett, aki ma már harmadéves angol-fizika tanár szakos hallgató, és most már ő rögzíti kamerával ezen alkalmakat.

2020-ban az új koronavírus-járvány miatt először került a virtuális térbe a Mikulás Fizika

„A Wimshurst-féle töltésmegosztó-gépet számtalan módon használhatjuk. Az elektromos szikra kisütésén kívül golyótáncoltatást, sőt egy csengettyű működtetését is demonstrálhatjuk vele – hívta fel a figyelmet a Härtlein Károly; utóbbi kísérletnél bemutatva a Mikulás Fizika immár évek óta állandó vendégét és segítőtársát, Balogh Nórát, aki MSc tanulmányait a nanotechnológia területén végezte a Fizikai Intézetben és jelenleg adatelemzéssel foglalkozik.

„Gyerekjáték nincs fizika nélkül” – jelentette ki a mesteroktató és bizonyította is e mondat igazságtartalmát. A lufiból készített rakéta például egyaránt segítheti a rugalmas testekben tárolt energia fogalmának megértését, mivel a befújt levegőt össze kell nyomni, ami munkavégzéssel járt. „A repülésekor azonban a mozgási energia működését is tapasztaljuk, de mivel hangjelenségek is kísérhetik a rakétát, akusztikai megfigyeléseket tehetünk. A léggömbből készített helikopter mindezek mellett számos más érdekességet is ígér: a rotor a forgómozgása és a felhajtóerő demonstrálható azzal”.

A trükkös pezsgőspalack a felületi feszültség és a légnyomáskülönbség hatására benntartja a vizet, így segítségével átemelhetők folyadékok – láthattuk a program további részében. Ezután a mesteroktató és segítője a fény szóródását is bemutatta három, különböző színű lézer, egy fehér színű lámpa és egy hőre lágyuló ragasztórúd használatával.

A cseppfolyós nitrogén mindig látványos kísérletek eszköze, a lefagyasztott lufival végzett bemutatók pedig az állapothatározók megértését könnyítik meg: a folyadékból képződő gáz segítségével egy palack és dugója ágyúként, valamint rakétaként egyaránt használható. A szárazjég, azaz a szilárd szén-dioxid hűtéssel és melegítéssel megváltoztatott halmazállapota szintén számos tanulsággal szolgált, csakúgy, mint a közvetítést záró elektrosztatikai bemutató: a nagyfeszültség előállítására alkalmas Van de Graaff-generátor röptette konfettik szétszórása.

HA-GI