Sokan vették igénybe a távolléti oktatás és karantén-időszak alatt is az egyetemi pszichológiai és karrier-tanácsadási szolgáltatásokat.

„24 órán belül gyorssegélyben részesítjük azokat a hallgatókat, akik az egészségügyi veszélyhelyzet alatt segítségre szorulnak tanulási nehézségeik vagy érzelmi krízisük okán” – osztotta meg az elmúlt évben tapasztaltakról András Bálint, a BME Hallgatói Szolgáltatási Igazgatóság (HSZI) Hallgatói Tanácsadási Osztályának vezetője. Elárulta, hogy 2020-ban a felsőoktatás mellett az egyetemi hallgatói tanácsadás is online működésre tért át. „Ez egy korábban kevésbé alkalmazott forma volt. A foglalkozásaink inkább a személyes jelenléten alapulnak, mivel azt tapasztaltuk, hogy a tanácsadó és kliense közötti metakommunikáció, az arckifejezések, a gesztikuláció és a társas kapcsolat meghatározóak a konzultáció kimenetele szempontjából. A gyakorlat viszont bebizonyította: virtuális térben is lehet hatékonyan, sokrétűen támogatást biztosítani” – hívta fel a figyelmet a szakember, hozzátéve, hogy a HSZI 5 pszichológus végzettségű kollégája vett részt az online tanácsadó szolgáltatásokban.

„Tavaly februárban minden eddiginél több hallgató jelezte részvételi szándékát a HSZI tanácsadásaira. Hosszú volt a várólista, így a vírus első hullámával bevezetett korlátozó intézkedések sok diákot érintettek. A váratlan helyzetet azonnali stratégiaalkotással és az online működéshez szükséges technikai feltételek megteremtésével kezeltük, így néhány hét szünet után a virtuális térben folytatódott a tanácsadási szolgáltatás” – idézte fel András Bálint. A HSZI újdonságként a telefonos segélyhívó lehetőségek mintájára egy Skype-os segítő vonalat hozott létre, ahová bárki fordulhatott az oktatással, vagy érzelmi helyzetével összefüggő problémák miatt. „Sok hallgatót megviselt a pandémia és a megváltozott körülményekhez történő alkalmazkodás. Tavasszal a legtöbb fiatal egy-két év után újra visszaköltözött szüleihez, az együttélés pedig gyorsan felszínre hozta a generációs különbségekből vagy eltérő életritmusból származó feszültségeket. Ebből adódtak olyan problémák, amelyeknek a megoldásában tőlünk kértek tanácsot a diákok” – ecsetelte a HSZI munkatársa, de megosztotta azt is: több egyetemista azonban inkább a fővárosi albérletében maradt, tartva attól, hogy hazautazva megfertőzhetik idősebb rokonaikat. Náluk inkább a magány, a szociális élet leépülése és a családtól való távolmaradás okozott mentális gondokat. A karanténnal együtt járó újdonság-élmény és szabadságérzet a legtöbbekben gyorsan elillant, a hallgatók hamar rájöttek, hogy az önállóság és a távolléti oktatás sokkal nagyobb önfegyelmet követel, emellett egy új napi rutin kialakítását, benne a tanulás, a magánélet és a mozgás egyensúlyának megteremtésével. Ez nem ment mindenkinek stresszmentesen” – vélekedett András Bálint, hozzáfűzve, hogy „mindazonáltal az oktatók és tanítványaik adaptálódtak az új helyzethez, változott az érzékenységük, erősödött toleranciájuk, mindez javukra vált a pandémia érzelmi feldolgozásában”.

A HSZI pszichológusától megtudtuk, hogy a hallgatói tanácsadás iránt érdeklődő fiatalok körében továbbra is a 6 alkalmas konzultációk voltak a legnépszerűbbek. Ezek a digitális térben zajlottak heti 1-1 órában, bár az alapvető járványügyi előírások betartásával személyes találkozók is történtek. Ha valakinek sürgős megoldásra volt szüksége, az online „segélyvonalon” érte el a szakembereket. „Senkit sem hagytunk magára” – nyomatékosította András Bálint, aki kitért arra is, hogy nem feledkeztek meg a külföldi diákokról, számukra szintén voltak elérhető szolgáltatások.

„Nem hagytunk fel a karrier- és személyiségfejlesztő tréningekkel sem” – jegyezte meg a tanácsadási osztály vezetője. Az őszi állásbörzén debütáltak azok az álláskeresési kompetenciákra fókuszáló online, interaktív kurzusok, amelyeken személyiségtipológiákról, stresszkezelésről és a pályafejlődésről tudhattak meg érdekességeket a fiatalok. A HSZI honlapján elérhető felkészítők önállóan, saját időbeosztáshoz alkalmazkodva tekinthetők meg otthonról, akár több részletben, a kérdések pedig hozzászólásként tehetők fel a kurzus felelőseinek.

Az online térben tartották meg ősszel a dedikáltan gólyáknak szóló, kari hallgatói képviseletek által is népszerűsített kurzusokat. Ezeken rendszerint bevezetik az elsőéveseket az egyetemi életbe, megpróbálják felkészíteni őket a középiskolában megszokott követelmények jóval magasabb, egyetemi szintjére, alapvető idő- és erőforrás-gazdálkodással, stressztűréssel, tanulási problémákkal összefüggő ismereteket adnak át.

A megváltozott helyzethez való alkalmazkodásban a HSZI megerősítette digitális kommunikációját a hallgatókkal: „nagyobb hangsúlyt fektettünk a közösségi médiában, elsősorban a HSZI Facebook-oldalán zajló párbeszédekre, emellett a HSZI blogján rendszeresen megosztottunk pszichoedukációs szakmai írásokat, infografikákat, hasznos linkeket, tanácsadó füzetek írásait és videós tartalmakat is, továbbá könyveket és praktikákat ajánlunk”.

„A HSZI tanácsadásai mindvégig az egyetemi oktatási rendszerre vonatkozó irányelveket és előírásokat követik, a távolléti oktatás fennmaradásáig szolgáltatásaink a virtuális térben maradnak” – erősítette meg András Bálint, arra buzdítva mindenkit, hogy probléma esetén vegyék igénybe azokat. Úgy fogalmazott: „a magyarországi felsőoktatási intézmények között a Műegyetem rendkívül széles palettán kínál tanulói számára pszichológiai edukációs foglalkozást és karrierkérdésekről szóló konzultációt. A BME főleg az egyéni támogatási lehetőségekben jár élen, e területen pedig számos jó gyakorlatot oszt meg”.

TZS-GI

Fotó: Takács Ildikó