2021. március 08.
Rendhagyó kezdeményezéssel bővíti pályaorientációs tevékenységét a BME, ezzel egyidőben a nyilvánosság segítségét is kéri az első női hallgatókkal kapcsolatban.
Mérnök a nagymama, mérnök az anyuka, de vajon beszélgetnek-e a lányaikkal – akár egész kiskoruktól kezdve – a munkájukról, a pályaválasztásukat befolyásoló szempontokról: miért lettek mérnökök, hogyan érezték magukat az egyetemen, mit éltek/élnek meg benne kihívásként?
A műszaki pályáról az első információkat és benyomásokat ugyanis otthon szerzik meg a gyermekek, amit a felsőoktatási intézmények különböző programjai (BME Gyerekegyetem, Lányok Napja, nyílt napok, tudományos nyári táborok stb.) később kézzelfogható közelségbe hoznak.
Az anyák és a nagymamák arról is hiteles képet tudnak adni, számukra hogyan volt összeegyeztethető a munka és a magánélet egyensúlya, hogyan tudtak érvényesülni a ma is élő sztereotípiák ellenére A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a hallgatók 34%-a nő, arányuk karonként változó. Még a leginkább fiús Villamosmérnöki és Informatikai Karon is sikerült – erőteljes szemléletformálással – növelni arányukat, ahol a 2010-es évtized eleji 4%-ról indulva ez a szám tavaly már közel 14% volt a gólyák között
A pályaválasztás motivációira, de akár generációkra kiterjedő műegyetemi kapcsolódásra is fény derülhet azoknak a középiskolás lányoknak a segítségével, akik vállalják, hogy leülnek mérnök anyukájukkal, nagymamájukkal és beszélgetnek velük. Amennyiben szövegesen vagy videóformátumban rögzítik, összefoglalják ezt, majd beküldik számunkra mernoklanyok@m365.bme.hu címre, a legtanulságosabbakból az idei Lányok Napja online rendezvényünkön már idézhetünk.
|
Keressük az első villamos- és közlekedésmérnök hölgyeket! A hazai műszaki felsőoktatásban a nők múltja alig 100 évre nyúlik vissza: 1918 decemberében született meg a rendelet arról, hogy a Műegyetem is megnyílik számukra. Ezzel akkor csupán tízen éltek, köztük az első női hallgató 1920-ban szerzett oklevelet. Ennek 100. évfordulójára emlékezve az intézmény 2020 márciusában a Központi épület egyik termét nevezte el Pécsi Eszter statikus mérnökről, az első diplomás mérnöknőről. Ebből az alkalomból készült összeállítás az egyetem karain elsőként végzett nőkről. Első mérnök (1920): Pécsi Eszter
Első építészmérnök (1924): Várnay Sternberg Marianne
Első gépészmérnök (1925): Mahrer Vilma
Első vegyészmérnök (1939): Pogány Judit
Első villamosmérnök (1951): Arday Katalin Első közlekedésmérnök (1956): Ábrahám Márta Közülük csupán az 1945 előtt végzettekről rendelkezik fotóval az intézmény, így ezúton kérjük a nyilvánosság segítségét, hogy megtaláljuk az első villamos- és közlekedésmérnök hölgyeket (családtagjaikat) annak reményében, hogy a BME archív fotógyűjteménye bővülhet velük. Itt léphet kapcsolatba velünk: mernoklanyok@m365.bme.hu Kezdeményezők: Batalka Krisztina, Dallos Györgyi, Baráti Ilona, Rumi Tamás |
A felhívással kapcsolatban kiadott sajtóközlemény itt érhető el.
Fotó: BME Levéltár
Kiemelt kép forrása: Rumi Tamás