2021. március 10.
A nanotechnológia terén folytatott kutatásaiért és mikroméretű chipreaktorok fejlesztéséért részesült elismerésben Balogh-Weiser Diána.
A gyógyszeripar számára fontos vegyületek vizsgálatát és előállítását gyorsíthatja és leegyszerűsítheti az az eljárás, amelynek a kifejlesztésén dolgozik Balogh-Weiser Diána, a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar (VBK) Szerves Kémia és Technológia Tanszékének, valamint a Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszékének adjunktusa, aki a NATE Nők a Tudományban Kiválósági Díját nyerte el a műszaki tudományok kategóriájában. A fiatal kutatónő változatos formájú és nanoméretű anyagokat fejleszt, amelyek a fehérjék és az enzimek megkötésére képesek, ez által a megkötött biológiai molekulák stabilabbá és könnyebben alkalmazhatóvá válnak. Balogh-Weiser Diána a biokatalitikus eljárásokat saját fejlesztésű mikroméretű chipreaktorokba szeretné integrálni, új eszköztárat kínálva arra, hogy a több tízezer lehetséges vegyülettípus közül gyorsabban, hatékonyabban és kevesebb környezetterhelő melléktermék felhalmozásával megtalálják az adott betegség szempontjából hatékony és hosszú távon biztonságos gyógyszervegyületeket. A kutatónő miniatürizált chipreaktoraiban megvalósított enzimkatalízis a nagy diverzitású vegyületpaletták gyors szintézisét teszi lehetővé, lerövidítve a gyógyszervegyületek korai kutatási fázisának idejét, költség- és energiamegtakarítást eredményezve.
|
A Nők a Tudományban Egyesület 2013-ban alapította a Nők a Tudományban Kiválósági Díjat. Az elismerést olyan fiatal kutatónőknek ítélik oda, akik kiemelkedő teljesítményt értek el szakterületükön, aktív részesei a tudományos életnek, készek részt vállalni a természettudományos és műszaki pályák népszerűsítéséből a diáklányok körében, így inspirálva környezetüket, egyúttal példát mutatva az ifjaknak. A díjat idén nyolcadik alkalommal ítélték oda. Az egyesület számára kiemelten fontos misszió a hazai kutatónők díjazása, mert a természettudományos vagy mérnöki pályákon máig rendkívül alacsony a nők aránya. Az Eurostat adatai szerint például 2018-ban az Európai Unióban dolgozó mintegy 15 millió kutató és mérnök között a nők aránya 41% volt, hazánkban azonban ez az arány mindössze 30 % körüli. |
A betegségek sokszínűsége és a személyre szabott gyógyszeres terápiák terjedése miatt egyre nagyobb mennyiségben és egyre szélesebb spektrumon van szükség a gyógyszerek alapjául szolgáló hatóanyagokra. Az ipar szereplőin nagy a nyomás, amelyre a jelenlegi koronavírus-járvány és a betegséget okozó vírus elleni védőoltást kiegészítő, megfelelő gyógyszeres terápia kialakítása is egy jó példa: több tízezer vegyület közül kell lehetőség szerint minél előbb rálelni a hatékony, hosszú távon biztonságos gyógyszervegyületre, főként a betegség akut tüneteinek kezelésében. Balogh-Weiser Diána egy olyan eszköz létrehozására vállalkozott, amely ilyen innovatív esetekben górcső alá vett hatóanyagok és kombinációik vizsgálata során optimalizálja a szükséges alapanyagok mennyiségét, felgyorsítja az elemzéseket és rövidíti a vegyületek előállításának idejét, kevesebb toxikus anyaggal terhelve a környezetet.
A Nők a Tudományban Egyesület készített egy kisfilmet Balogh-Weiser Diánáról a díjazott kutatónő munkásságáról és műegyetemi hétköznapjairól, amely már megtekinthető.
Balogh-Weiser Diánával a bme.hu korábban is készített interjút a Central Europe Leuven Strategic Alliance (CELSA, azaz a Közép-Európai Leuveni Stratégiai Együttműködés) program egyik nyerteseként.
A Műegyetem 8 karán több mint 21.000 hallgató folytat műszaki, informatikai, gazdasági, természet- és társadalomtudományi tanulmányokat, a lányok aránya összességében évről évre nagyobb. A BME pályaorientációs programjainak és ismeretterjesztő előadásainak köszönhetően például a VIK mérnök-informatikus szakán már 14% felett van a női hallgatók aránya. A Nők a Tudományban Egyesület 2012-ben indította el a Lányok Napja kezdeményezését, ebben a lányoknak szóló országos pályaorientációs programsorozatban a BME rendszeresen részt vesz.
TZS-HA
Fotó: Takács Ildikó