2021. március 18.
A start időpontját előrehozták: a tervek szerint 2021. március 20-án történhet meg a pályára állítás Kazahsztánból, Bajkonurból.
Frissítés (március 22.)
A SMOG-1-et szállító Szojuz-2 rakéta startja sikeres volt március 22-én reggel. A kisműhold pályára állítása március 23-án délben várható. További friss információk olvashatók a SMOG-1 Facebook oldalán.
Frissítés (március 21.)
A rakétaindítás időpontja március 20-án reggel előbb március 21-re, majd március 22-re módosult. A sikeres indításról és a műhold küldetésének első eredményeiről a fellövést követően tájékoztatást adunk a bme.hu-n és a SMOG-1 projekt honlapján.
„A SMOG-1 az orosz Szojuz/Fregat rakétával, az UNISAT-7 olasz műhold fedélzetéről juthat a világűrbe. Zsebműholdunkat már behelyezték az UNISAT-7 kidobó szerkezetébe. Március 3-án került fel a hordozórakéta orrába, onnan várja küldetésének megkezdését. Ez az időpont várhatóan március 20-án lesz” – fogalmazott bizakodva a bme.hu-nak Gschwindt András, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszékének címzetes egyetemi docense. Gschwindt András a SMOG-projektek (SMOG-P, SMOG-1) vezetője, aki korábban a MASAT-1, az első magyar műhold fejlesztését is vezette. A kar egyébként mindhárom űreszköz fejlesztésében részt vett.
Interjú a SMOG-1 fejlesztésről az M1 Ma reggel március 20-i adásában, a halasztott fellövés után, Józsa János rektorral és Gschwindt András címzetes egyetemi docenssel
(Fotó: Roszkoszmosz)
A SMOG-1 fejlesztőcsapatának tevékenységéhez a magyar űrkutatás és űrtevékenység irányításáért felelős Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) folyamatos támogatást biztosít. A SMOG-1 felépítése megegyezik a méretével, küldetésével világrekordot felállító elődjével, az 5x5x5 cm-es SMOG-P-vel. A tervezett pályája 498 km magasságú, 97 fokos dőlésszögű napszinkron elrendezésű lesz. A SMOG-projektek 6 éven keresztül teljes egészében a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen valósultak meg műegyetemi oktatók irányításával, egyetemi hallgatók aktív részvételével a képzési keretbe illesztve, valamint szponzorok segítségével. A SMOG-1 elsődleges küldetése a Föld körüli térségben mérhető, ember által keltett elektromágneses szennyezettség – elektroszmog – vizsgálata. Másodlagos küldetéseként egy olyan mérőműszer került a fedélzetére, amely a Napból érkező részecskék elektronikára gyakorolt hatását vizsgálhatja. Harmadlagos küldetése egy speciális mágneses anyag alkalmazása, a pályaélettartam csökkentésére, a működési időtartam utáni űrszemétként töltött idő minimalizálására.
(Fotó: G.A.U.S.S. Srl)
A fejlesztőcsapat izgatottan várja a felbocsátást: Gschwindt András, Dudás Levente, Géczy Gábor, Herman Tibor, Hödl Emil Viktor, Kálmán Tibor, Kristóf Timur, Petróczi Balázs, Szüllő Ádám, Horváth Péter, Maróti Miklós, Szabó Lóránt, Szűcs László, Légrádi Máté.
|
A SMOG-1 2020 őszén érkezett meg Rómába. A műhold egy testre szabottan kialakított, kipárnázott, 3D hordozótáskában kezdte meg utazását. A SMOG-1 2020. szeptember 6-án indult útjára Budapestről. A Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával Kovács Ádám Zoltán, Magyarország római nagykövete vitte Itáliába, hogy kellő időben bekerüljön az UNISAT-7 műhold belsejébe. Az UNISAT-7 a küldetése szerint több ország zsebműholdjait állítja pályára, miközben maga is egy műhold, ami az orosz rakéta segítségével kerül ki a világűrbe. Saját feladata a kicsik pályára dobása mellett, hogy elektronikai komponenseket teszteljen, valamint Föld-megfigyelési feladatokat végezzen. |
A SMOG-1 fedélzetén az elődjéhez hasonló spektrum analizátor található, amelynek feladata egy új, döntően a 700-960 MHz-es sáv vizsgálata. Berendezései optimális esetben néhány évig működőképesek lesznek, bár alkatrészei nem rendelkeznek űrminősítéssel. A pálya magasságából és a műhold méretéből adódó űrszemét jellegű élettartama 10-15 évre becsülhető (a harmadlagos kísérlet lényege ezt az időtartamot csökkenteni – ennyivel is több a SMOG-1 elődjénél, a SMOG-P-nél).
(Fotó: Roszkoszmosz)
A több mint négy hónapos római várakozás miatt valószínűsíthető, hogy pályára állás után hosszabb időt vesz igénybe – amíg vélhetően jó párszor körbeutazza a Földet –, hogy a SMOG-1 feltöltse akkumulátorát, kinyissa antennáit, és képessé váljon a rendeltetésszerű működésre.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen évtizedek óta folyik űrkutatáshoz, űrtechnológiához kapcsolódó tevékenység, melynek egyik fontos mérföldkövét jelenti a SMOG-1 elkészítése és világűrbe juttatása. Egyetemünkön a Villamosmérnöki és Informatikai Kar vezetésével, az Építőmérnöki, Gépészmérnöki, Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki, valamint a Természettudományi Kar együttesen dolgozott ki egy Magyarországon egyedülálló Űrmérnöki mesterképzési programot, melyre 2020 februárjától várják a műszaki és természettudományi felsőfokú alap- illetve mesterképzéssel rendelkezők jelentkezését. A kétéves képzést sikeresen teljesítők olyan felsőfokú ismeretekkel rendelkező műszaki szakemberek lesznek, akik az űrtechnológiához, űrkutatáshoz kapcsolódó, elsősorban mérnöki jellegű tervezési, fejlesztési, gyártási és üzemeltetési feladatokat lesznek képesek ellátni. Releváns tudással rendelkeznek majd a világűrbe juttatandó, ott üzemelő berendezések felépítéséről és azok létrehozásának folyamatairól, továbbá az űrberendezések földi kiszolgálását ellátó eszközök és rendszerek konstrukciójáról, elkészítéséről és üzemeltetéséről.
GI – HA –TZS
Kiemelt kép, bélyegkép forrása: Wikipedia