Mi az a mesterséges intelligencia? Hogyan megy végbe a digitális korszakváltás az építőiparban? Miről szól a gyártástechnológia? Hogyan válhatnak otthonaink okosabb energiafelhasználókká?

A Műegyetem Inno Sapiens podcastjának legutóbbi négy epizódja ezekre a kérdésekre keresi a választ.

Tavaly novemberben startolt Inno Sapiens címmel, a BME jövőformáló podcastja, amely a legaktuálisabb tudományos témákkal foglalkozik. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szakértőivel és vállalati szakemberekkel, Joós Andrea rádiós műsorvezető beszélget a jövőnket meghatározó innovációs trendekről, kihívásokról, ipari projektekről és az ezekhez kapcsolódó műegyetemi kutatásokról. Mindezek mellett egy-egy startup vagy egyetemi kötődésű egyéb csapat is bemutatkozik az epizódokban.

A sorozat első évadának 5. adása arra a kérdésre kereste a választ, hogy: mit várhatunk a jövő intelligens technológiáitól? Az adás vendégei között szerepelt Jakab Roland, az Ericsson regionális igazgatója és a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnöke, aki többek között beszélt a 2018-ban megalakult Koalícióról, ami 300 tagszervezetből, több mint 1000 szakértőből és 6 munkacsoportból áll. Az együttműködési fórum jelentős állami és ipari szereplők, valamint egyetemek közreműködésével jött létre, melynek célja a gazdaság fejlődése, versenyképessége és az emberek jólétének megteremtése. A BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék oktatóitól: Dr. Ekler Pétertől és Kiss Domokostól, a hétköznapi tárgyak mesterséges intelligenciájáról, illetve a Műegyetemen szerveződő RobonAUT rendezvényről kaphattunk információkat. Dr. Levendovszky János a BME tudományos és innovációs rektorhelyettese és a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Labor (MILAB) koordinátora pedig az Európai Uniós kutatásfinanszírozásokról, a Nemzeti Labor kitüntetett szegmenseiről, illetve a Tématerületi Kiválósági Program (TKP 2020) BME által vállalt területeiről beszélt, amelyek között a mesterséges intelligencia is szerepet kapott.

Arról, hogy mit jelent a digitális korszakváltás az építőiparban, Dr. Joó Attilát, a BME Hidak és Szerkezetek Tanszékének egyetemi docensét kérdezte Joós Andrea, a műsor házigazdája. A Műegyetem szakembere a digitalizáció megjelenésére a komáromi Duna-hídhoz kapcsolódó fejlesztésüket hozta fel példaként, amely egy olyan 3 éves pályázat keretein belül jöhetett létre, ahol nyomon követték az acélszerkezet életútját 3D geometriai modellel, speciális mérésekkel, illetve véges elemes szimulációkkal. Az ilyen módon feltérképezett digitális ikerhíd sokat segített a valódi híd megalkotásában. Az évad 6. adásában szerepelt továbbá Ritter Ádám, a Moratus Szerkezetépítő Kft. műszaki igazgatója is, aki ismertette a deep learning módszerét és a MOL-torony kivitelezését, valamint Dr. Lovas Tamás, a BME Építőmérnöki Karának oktatási dékánhelyettese, aki a Building Information Modelling (BIM) rendszerről beszélt. A dékánhelyettes elmondta, hogy az Építőmérnöki Karon az ipari igényeknek megfelelően BIM, illetve fejlesztő-programozó szakembereket képeznek, tehát IT kompetenciákkal rendelkező mérnököket bocsátanak ki a munkaerőpiacra. Az epizód végén, Csanády Dániel, a BME PhD-hallgatója a W-heat nevű terméket mutatta be.

Dr. Lovas Tamás, Ritter Ádám, Joós Andrea és Dr. Joó Attila a műor felvételén (fotó: innosapiens.bme.hu)

Az Inno Sapiens 7. adása a gyártástechnológiában végbemenő szemléletváltásokról szólt. Az Ipar 4.0 Technológiai Központról, annak célcsoportjairól, partnereiről, a startup-okról és a kkv szektorról Dr. Lengyel Lászlótól, a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központjának (FIEK) igazgatójától tudhattunk meg információkat. Jeránek Tamás, a Siemens Digital Industry igazgatója beszélt a Siemens 4.0-ra történő átállási folyamatáról, a digitális gyártásban megfigyelhető energiahatékonyságról, valamint arról, hogy az utánpótlás nagyon fontos a mérnökiparban, így a Siemens, és annak leányvállalata az Evosoft is folyamatosan várja a műegyetemi hallgatókat. Vityi Péter az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének alelnöke, a kkv szektor számára létrehozott mintagyárakat ismertette, azon belül is a GINOP 1.1.3 programot és azt, hogy mindezek hogyan kapcsolódnak a Műegyetemhez. A BME Ipar 4.0 Technológiai Központjának vezetőjétől Kovács Lászlótól, pedig megtudhattuk, hogy mit jelent a virtuális és a kiterjesztett valóság fejlesztése a termelésben, és hogy mi a szerepe az OEE (Overall Equipment Effectiveness) mérőszámnak a gyártástechnológiában.

Vityi Péter, Kovács László, Dr. Lengyel László, valamint Jeránek Tamás és Joós Andrea a Szemléletváltás a gyártástechnológiában című adás felvételén (fotó: innosapiens.bme.hu)

„A hazai energiafogyasztás 33%-át a lakóépületek adják”. – emelte ki Szoboszlai Beáta, az MVM Csoport vezető közgazdásza a BME jövőformáló podcastjának, az okos energiafelhasználásról szóló, évadzáró epizódjában. A közgazdász továbbá kitért az Európai Unió által 2050-re tervezett klímasemlegességről szóló Green Deal tervezetre is, illetve beszélt a megújuló energiatermelésről, energiamegtakarításról, az MVM kutatási projektjeiről, valamint a Műegyetemen megvalósuló CHP labor indításáról is. A Combined Heat and Power (CHP) egy olyan eljárás, ami az otthonokban lévő kazánokban keletkező hőből állít elő elektromos energiát. Elméletben ez lehetővé tenné, hogy a fűtési időszakban az otthonok a saját elektromosáram-szükségletüket ezzel a megoldással állítsák elő. Az adás második vendégétől, Dr. Gróf Gyulától, a BME Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék egyetemi docensétől arra kaptunk válaszokat, hogy hogyan lehet energiahatékonyan építkezni, milyen passzív technológiákat alkalmazhatunk az épületek energiafelhasználásának csökkentésére, illetve milyen okos megoldásokkal csökkenthető a háztartások energiafogyasztása. Végül Dr. Imre Attila, a BME CHP laborok vezetője beszélt a villamosenergia előállításáról, a fennmaradó hő felhasználásáról, illetve a kombinált hőt és villamosenergiát előállítani képes CHP technológiáról, a biomassza energiafelhasználásáról, valamint a hidrogén jövőbeni szerepéről.

A BME podcastsorozata 2020 novemberében indult, az első négy adásban a járműiparról, a modernizálódó gyógyszergyártásról, az energetika és a telekommunikáció jövőjéről volt szó. Az Inno Sapiens sorozat műegyetemi szervezője a Rektori Kabinet Kommunikációs, Marketing és PR Csoportja, valamint a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központja (FIEK). Az epizódokban bemutatott fejlesztésekhez kapcsolódó további cikkek és interjúk elolvashatóak a sorozat honlapján, az Inno Sapiens oldalon.

Rektori Kabinet Kommunikációs Csoport – BME FIEK