2021. április 09.
A BME GTK Idegen Nyelvi Központ munkatársai az online nyelvoktatás legújabb fejleményeiről számoltak be a bme.hu-nak.
„A pandémiás korlátozások miatt újra át kellett állnunk az online nyelvoktatásra, ám a korábbiakhoz képest a technikai lehetőségek szélesebb tárháza és már jól bevált gyakorlatok segítik a tanítást, emellett az oktatók és a hallgatók is magabiztosabban kezelik a kialakult helyzetet” – vélekedett Fischer Márta egyetemi docens, a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (GTK) Idegen Nyelvi Központjának (INYK) igazgatója. „Az alapoktatásban kínált nyelvi kurzusok csoportjaiban több kar hallgatói is részt vesznek, akiknek – különösen a tanulmányaikat most kezdő elsőéveseknek – a távolléti oktatás mellett a különböző kari Moodle rendszerek párhuzamos használata is kihívást jelenthet.. Ezért nagy figyelmet fordítunk arra, hogy a külföldi és magyar diákokat egyaránt folyamatosan tájékoztassuk a nyelvi képzésben adódó lehetőségekről és a változásokról.”
|
Az INYK angolból és németből, a két leggyakrabban tanult idegen nyelvből számos különböző tantárgyat kínál B2 és C1 szinten is – ilyen például a Kultúraközi kommunikáció, az „Academic English” az „Üzleti nyelv” vagy a „Professional writing”.Az érdeklődők megkopottnak ítélt tudásukat a 0-kredites B2 szintre hozó kurzusokban frissíthetik fel, majd bekapcsolódhatnak valamelyik kredites kurzusba. Németből, spanyolból, franciából és olaszból elérhetők B2 szint alatti kurzusok is. Aki korábban már tanulta ezeket a nyelveket, azoknak az A2 szintű nyelvtani rendszerező vagy a B1 szintre hozó kurzusokat ajánlja az INYK: ezek lehetőséget adnak a hiányosságok pótlására. E nyelvekből kezdő (A1) és középhaladó (A2) tantárgyakat is indítanak. . A nemzetközi vagy BME nyelvvizsgára készülők angolból és németből nyelvvizsgatréningeken vehetnek részt: e kurzusokon a nyelvvizsgákhoz szükséges kompetenciákat fejleszthetik, külön a szóbeli és az írásbeli vizsgarészre koncentrálva. A szakfordító- és tolmácsképzések nappali, esti és távoktatás formában továbbra is várják azokat az érdeklődőket, akik egy további, piacképes képzettséget szeretnének megszerezni. |
A szakember hangsúlyozta, hogy az Idegen Nyelvi Központban az online (szak)nyelvoktatás keretében minden órarendi kurzust valós időben megtartanak. A képzéseken olyan felületeket használnak, amelyek lehetővé teszik a csoport- és pármunkát, így a hallgatók beszédideje a foglalkozásokon megnövekedik. Emellett az oktatók a Moodle-felületekre továbbra is feltöltik az önálló tanulást segítő anyagokat. „Azt tapasztaljuk, hogy a hallgatók többsége kifejezetten vonzó lehetőségként tekint a nyelvórákra, ami a kortársaikkal folytatott beszélgetésekre is lehetőséget teremt” – emelte ki az igazgató, hozzátéve, fontos fejlemény a diákok számára, hogy az elmúlt egy évben felülvizsgálták és átalakították a nyelvi tantárgyi rendszert. Az idegennyelv-tanítás legtöbb helyszínén – a közoktatásban vagy a nyelviskolákban – a nyelvtanulást különböző kurzusok egymásra építésével, szigorúan szabályozott folyamatként kezelik. „Talán szokatlannak tűnhet, hogy nálunk teljesen másképpen épül fel a tantárgyi rendszer. Az azonos szinteken lévő tantárgyakban többféle készségterületet és tanulási kompetenciákat fejlesztünk, így a kurzusaink különböző sorrendben vagy akár párhuzamosan is felvehetők, ezáltal a hallgatók az egyéni szükségleteikhez és az órarendjükhöz igazodva tudják kiválasztani a nyelvi kínálatunkból a számukra megfelelő lehetőségeket” – hívta fel a figyelmet Fischer Márta. Javasolta, hogy a hallgatóknak érdemes a Neptunban megjelenő rövid tájékoztatóból is informálódni a különböző tantárgyak részletes tartalmáról.
Az INYK munkatársai az előző félévhez képest több újítással is előrukkoltak. Ilyenek például a hangalámondással kiegészített prezentációk vagy az oktatói visszacsatolásban megjelenő újítások: az oktató írásos forma helyett rövid hang- vagy videóüzenetben jelez vissza a hallgatóknak az előrehaladásukról. „Bár arról még nem számolhatunk be, hogy ez valamennyi kurzusban megjelenik, de egy olyan újításról van szó, amelyet megtartanánk a jövőben is” – erősítette meg Einhorn Ágnes egyetemi docens, az INYK igazgatóhelyettese. Kiemelte, hogy az online oktatás keretei lehetőséget biztosítanak a strukturáltabb, tudatosabb nyelvi tananyagfejlesztésre, amelyben az oktatók nagyobb mértékben építhetnek a fiatalok önálló tanulására és felelősségvállalására. „Erősödött az egyetemek nyelvi képzését bonyolító intézmények közötti kapcsolat is. Számos új fórum alakult a kihívások kezelésére, online konferenciák, szakmai napok témája a távolléti nyelvoktatás, az online tartalmak összehangolása.” – sorolta az előnyöket az oktató. Az újítások sorában megemlítette, hogy az online térben kialakított csoportszobák több lehetőséget biztosítanak a páros és csoportos gyakorlásra.
„A szakfordító- és tolmácsképzéseinkben a távolléti oktatás lehetőséget adott több vendégelőadó, piaci szereplő meghívására is” – árulta el Szabó Csilla, az INYK Tolmács- és Fordítóképző Központjának egyetemi docense, aki kiemelte, a tolmácsképzés számos kihívást támasztott oktatók és hallgatók számára egyaránt. A képzés egyes elemeire kifejezetten pozitív hatással volt az online tér: így például a konszekutív (követő) tolmácsolási feladatok esetében a forrásnyelvi szöveg előadója az online közvetítés során a képernyőn sokkal jobban látható és hallható, és a jegyzetelés során alkalmazott technikákat is könnyebben be lehet mutatni (például fehér tábla, tablet csatlakoztatásával). A tolmácsolás folyamatát is rögzíthetik az oktatók, majd elemzési vagy értékelési céllal visszajátszhatják a hallgatóknak. Tapasztalataik szerint az online foglalkozás ezekkel a megoldásokkal szinte a tantermi óránál is hatékonyabb volt.
A szinkrontolmácsolás területén nehezebb feladatok adódtak. Világszerte kihívást jelentett az oktatóknak például a tolmácskabin szimulálása vagy egyszerre két hangsáv hallgatása és ezek váltogatása. A cégek új rendszereket fejlesztettek ki: új platformok (Zoom (Webinar add-in), Discord+Zoom, Watch2Gether, KUDO, Simy) és kétsávos hangfelvételre alkalmas autonóm tanulási eszközök (My Speech Repository, AudaCity, InterpreterQ) jelentek meg. „Az új technikai megoldások egy része már a műegyetemi képzésekben is megjelent, lehetőséget adva arra, hogy több hallgató párhuzamosan dolgozzon, vagy akár egy online minikonferenciát szimuláljon éles tolmácsolási szituáció gyakorlására” – mondta Szabó Csilla.
Mint fogalmazott, az új eszközök jóval hangsúlyosabbá teszik az autonóm tanulást, illetve a fejlesztő pedagógiai módszereket (pl. önértékelési és társas értékelési formák), de ez egy olyan előny, amellyel látványosabb fejlődés is elérhető a hallgatóknál.
A pozitívumok túlsúlyát tükrözik a hallgatói vélemények is. A tolmácshallgatók körében végzett felmérésben a diákok a kevesebb stresszt, a több, online tanóra keretében végzett gyakorlási lehetőséget és a digitális kompetenciák fejlődését emelték ki. Nem utolsósorban, e feladatok felkészítik őket a piacon egyre hangsúlyosabb távtolmácsolásra is, amely minden valószínűség szerint a pandémiát követően is megmarad.
„Már tavaly elkezdtünk dolgozni az online nyelvvizsgáink bevezetésének technikai és jogi lebonyolításán, és a közelmúltban megkaptuk rá az engedélyt” – osztotta meg Kiszely Zoltán egyetemi docens, az INYK részeként működő BME Nyelvvizsgaközpont és Nyelviskola vezetője.
Elárulta, hogy a jövőben a hagyományos, papíralapú mellett most már háromféle új vizsgaformátumra nyílik lehetőség. Az első a vizsgatermi számítógépes felmérés: ekkor a nyelvvizsgázók egy akkreditált számítógépes teremben lévő PC-ken írják meg a vizsgatesztet egy speciális szoftver segítségével, ami megakadályozza, hogy a vizsgázók hozzáférjenek bármilyen más felülethez, nyomtatott szótár helyett pedig az Akadémiai kiadó beépített szótára áll a rendelkezésükre.
A másik lehetőség a saját gépes vizsga: ekkor a vizsgázó által biztosított eszközre telepítenek egy speciális szoftvert, ami megakadályozza a visszaélésre lehetőséget adó többi program működését. Egyelőre a számítógépes termek véges befogadóképessége miatt e két vizsgatípusra csak korlátozott számban jelentkezhetnek az érdeklődők.
A harmadik típus az otthonról történő online vizsga. Ennek előkészületeként már napokkal a felmérés előtt rögzítik a vizsgázó adatait, és biztonsági okokból billentyűhasználati mintákat vesznek tőle. A vizsgához szükséges egy videókonferencia-alkalmazással ellátott okostelefon, és egy webkamerával rendelkező számítógép vagy laptop. Az élő közvetítésre alkalmas telefont a vizsgázó maga mögé helyezi, ezzel ellenőrizhető, hogy a felmérés során nem használ tiltott segédeszközt. A vizsga mindhárom része, az írásbeli, a szóbeli és a hallás utáni szövegértés is így zajlik.
„Az új eljárás szóbeli részét már kipróbáltuk olyan vizsgázók esetében, akiknek a már lezajlott írásbeli felmérése után hozták meg a személyes jelenléttel járó vizsgák tiltását. A kényszer szülte online szóbeli jól működött” – ecsetelte Kiszely Zoltán, hozzátéve azt is, hogy az esetleges járványügyi megszorítások miatt lehetséges, hogy a korábbi (hagyományos) vizsgára jelentkezők közül is egyesek az online formát választják a közeljövőben. „Más nyelvvizsgaközpontok tapasztalatai alapján a vizsgázók mintegy 15%-a jelentkezett az online felmérésekre.”
„Nyelvi képzéseinkhez, a hallgatók tantárgyi választásához talán az a legfontosabb tanácsunk, hogy ne becsüljék alá a képességeiket. A nyelvtudás valóban megkopik, ha nem használjuk, ám általában nagyon hamar visszaépül. Több éves, nyelvtanulást követő szünet után célravezetőbb inkább szintre hozó kurzusokat választani, míg a magasabb szinten nyelveket beszélőknek a szakfordító- és tolmácsképzéseinket is érdemes megfontolniuk” – tanácsolta Fischer Márta, az Idegen Nyelvi Központ Igazgatója.
HA-TZS
Fotó: IKNY